Bombaként robbant a tudományos világban, hogy megszülettek az első génszerkesztett babák. Lulu és Nana egy genetikai beavatkozás nyomán elvileg immunisak a HIV-vírusra. A szülők egy Kínában 2019 márciusáig folyó, „AIDS-ellenes védőoltás” kidolgozására szolgáló programban vettek részt hét másik párral együtt, ahol az apák minden esetben HIV-fertőzöttek.
Lulu és Nana édesanyjának sikeres terhessége után azonban kiderült, hogy a párosok in vitro megtermékenyítésen esnek át, amelynek során a beültetett embriók genomjából az úgynevezett DNS-ollóval, a CRISPR genomszerkesztési technológiával kivágják a CCR5 gént. Ez felelős annak a fehérjének a termeléséért, amelyhez a HIV kapcsolódni tud. Az ikrek után újabb pár várhat génszerkesztett babát, bár a terhesség még túl korai fázisban van ahhoz, hogy biztosan tudni lehessen, sikeres lesz-e.
A tudományos világ azonnal felháborodott Ho Csian-kuj sencseni kutató bejelentésén, mondván a tudós megszegte a CRISPR technológia alapelveit, és szabályozás nélküli emberkísérleteket folytat, ami beláthatatlan következményekkel járhat. A tudósok szerint egyszerűen nem tudunk eleget a génmanipulációról ahhoz, hogy biztonságosan alkalmazni lehessen. Ha pedig egy gén megsérül, akkor félő, hogy egész családfák kerülnek veszélybe, hiszen a sérült gén fog tovább öröklődni. A brit Wellcome Sanger Intézet tudósai ráadásul bizonyították is, hogy a technológia komoly hibahatárral működik.
Száz kínai és más nációjú tudós írt nyílt levelet, amelyben tiltakozott az „őrült emberkísérlet” ellen, a kínai Déli Tudományos és Műszaki Egyetem – Ho Csian-kuj munkáltatója – pedig vizsgálatot indított. George Church, a Harvard Egyetem kutatója ugyanakkor kiállt a kísérlet mellett, mondván a HIV közegészségügyi veszélye elleni küzdelem fontosabb, mint az esetleges etikai kérdések.
Ho Csian-kuj sem aggódik az etika miatt, sőt kifejezetten büszke az elért eredményekre, számára a boldoggá tett szülők a fontosak. Az egyszerű ember azonban nem tud szabadulni az 1997-es Gattaca disztópiájától, ahol minden gyerek már laborban készül, hogy a szülők legjobb tulajdonságait hordozhassák. Már nem számít, kik ők, mik ők, csak hogy milyen génekkel rendelkeznek. Ez határozza meg szakmájukat és magánéletüket is. És bár Ho Csian-kuj saját, a neten olvasható etikai előírásai szerint „senkit sem határoz meg a génje”, kérdés, hogy Pandora szelencéjét mennyire lehet még visszazárni.