Rendhagyó élethelyzetekben ábrázolja Vámos Miklós napjainkban játszódó regényének csetlő-botló kisember hőseit. Az ötvenedik születésnapját ünneplő hangmérnök és a hatvanéves filmíró összebarátkozásával veszi kezdetét a cselekmény, ám a főhősök élemedett kora ellenére életük legeseménydúsabb szakasza követi a megismerkedésüket. A hórihorgas Kispéter Iván és „göthös” filmes barátja nem igazán sikeresek a munkájukban, s ezt keserédes rezignáltsággal tudomásul is veszik.
Ám amikor felbukkan életükben Nagy Iván korábbi szerelme, a Bécsben élő Lilike, fenekestül felfordul az életük. A tűzrőlpattant egykori táncosnő először házassági tanácsot kér a két férfitól, majd miután elégedett a konzultációval, azt tanácsolja barátainak, nyissanak párterápiás irodát.
A szerző az iroda működésén keresztül ad iróniával fűszerezett látleletet korunkról: az Ivánoknál megforduló nők és férfiak viselkedésével, párkapcsolati és mindennapi gondjaival érzékelteti Vámos a XXI. századi posztmodern városi lét kettősségét. A tanácsért érkező párok sokfélesége – a többi között Lilike könnyen dühbe guruló brazil barátja, a Toncsi nevű nő Joe Cockerre hasonlító, ám Gendzsi névre hallgató japán párjával – ezt a színességet és egzaltáltságot jeleníti meg.
A regényvilág figurái egyik pillanatról a másikra képesek a legnagyobb elragadtatásból a legmélyebb depresszióba esni vagy éppen dührohamot kapni. Semmiségek miatt véglegesen megszakítani egymással a kapcsolatot, és jelentéktelen dolgok borítják fel lelki békéjüket.
A két barát egyformán rajong Beethoven zenéjéért, és a filmíró dédelgetett vágya, hogy filmre vigye a „mester” szimfóniáit. Bár a regényt átszövik az utalások a nagy komponista műveire – kilenc fejezet található a könyvben, a filmíró neve eredetileg Neun Iván volt, emellett egy korábbi balesete miatt csak kilenc ujja van, és a könyv címe is Beethoven szállóigévé vált mondását örökíti meg –, Vámos rezignáltan ironikus következtetése, hogy a magaskultúra vagy a művészet nem jelent elégséges gyógyírt az elidegenedésre.
Nagy Iván például megbánás nélkül, egyetlen gombnyomással törli számítógépéről az összes fájlt, amelyet a filmötletéhez évek alatt összegyűjtött. A szerző ugyanakkor keserédes humorral, a filmíró önironikus belső monológjaival képes elkerülni, hogy a műnek pesszimista végkicsengése legyen.
(Vámos Miklós: Legközelebb majd sikerül. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2018, 399 oldal. Ára: 3999 forint)