A gyönyörűen felújított The Ritz-Carlton Hotel aljában lévő üzletébe, a Le Parfum luxusparfümériába invitál minket Zólyomi Zsolt. Kicsit várnunk kell, mert éppen az egyik vevőjével foglalkozik. A hölgy láthatóan visszajáró vendég, ajándékot is kap, és csinos összeget hagy a pénztárnál. Nem csoda. Az elegáns üzletben a parfümkészítés kézműves remekei mellett a világ legjobb parfümházainak válogatott illatai és a hazai parfümőr saját kreációi kaphatóak. Zólyomi Zsoltot gyerekkorában minden érdekelte, aminek illata volt, ezért is végzett érettségi után az ELTE TTK növény-biológus kutató szakán. A parfümkészítést Jean-Paul Guerlain Versailles-ban alapított világhírű iskolájában sajátította el. Ötven év után ő volt az első magyar, aki ilyen képzésben részesült.
– Egy ember életében minden hasznosítható, amit tanult – szögezi le a parfümőr. – Néha unalmasnak tűnhet a fizikokémia vagy a szolmizálás, de meglepő módon egyszer szembejöhet velünk az életben, és szükség lehet rá. Hiszek abban, hogy érdemes tanulni, ezért is van öt diplomám, köztük egy tanári és egy közgazdász is. Még a pálinkamester szakot is elvégeztem. Bár ma alkalmazott művészként dolgozom, szükségem van arra a természettudományos megalapozottságra, melyet az ELTE TTK-n szereztem.
A híres versailles-i parfümiskolába 2005-ben tizenkét embert vettek föl az egész világból. A szakma főleg francia dominanciájú, védik is nagyon. Egy „gonosz”, hímsovén férfiklubot kell elképzelni, ahová nem nagyon engednek be senkit, kivéve, ha francia parfümőr család leszármazottja.
Gyógynövények macerátumai
– A felvételin mindenfélét meg kellett szagolni, és elmondani, hogy micsoda – emlékszik vissza Zólyomi Zsolt –, vagy ha a nevét nem is tudtam, mert esetleg még nem szagoltam, akkor azt, hogy milyen érzés, és mivel keverném. Nagyon hasonló dolgokat is mutattak, hogy észreveszem-e a nüansznyi különbségeket. Egy osztályba jártam Jean Claude Delville lányával, akinek az apja a Clinique Happy közismert illatkreátora. Nina Ricci dédunokája is a szakmában dolgozik, jó barátom, képviselem a márkáját, van tőle termék itt a showroomomban is. Időről időre eljön az a pillanat, amikor nem árt, ha kreativitás érkezik a szakmába, ilyenkor egy pillanatra résnyire nyitják az ajtót, és beengednek „gyüttmenteket”. Ez voltam én. A kelet-európai gondolkodás teljesen más, mint az övéké, és mivel nekem nincsenek parfümőr felmenőim, egészen új, friss gondolkodást vittem az iparágba.
Versailles-ban van egy parfümmúzeum, ahol nem üvegcséket őriznek, hanem recepteket, melyek alapján újrakeverik és egy nagy hűtőházban tárolják az illatokat, így meg tudják mutatni, milyenek voltak az 1700-as vagy 1800-as években használt illatszerek. A legrégebbi alkoholos parfümjük a magyar Erzsébet királynénak készült a XIV. század végén. Az Eau de la Reine de Hongrie, a Magyar Királyné Vize rozmaring, citrusfélék és egyéb gyógynövények illóolaját tartalmazó, frissítő, lemosó folyadék volt. A meglévő receptúra alapján gyógynövények macerátumaiból és desztillátumaiból ezt is újra tudják keverni.
A legenda szerint az idősödő királyné úgy megfiatalodott tőle, hogy egy arra járó ifjú lengyel király feleségül kérte. Ez volt a korabeli vírusmarketing, így terjedt el Európa-szerte, hogy a „magyar víznek” csodás hatása van. A Magyar Királyné Vizének nagy keletje lett, de ezután a hazai parfüm történetében hosszú évszázadokig néma csend honolt. A dőzsölő barokk bűzét elnyomó parfümök tömkelege után az 1900-as évek elején a Magyarországra betelepülő német és svájci mesteremberek kis üzemekben kezdtek el illatszerekkel foglalkozni.
Az 1930-as, 40-es évekre már termékeny, önálló magyar mestereket felvonultató parfümipar jött létre. Molnár és Moser drogériája Európában az egyik legnagyobb illatszereket gyártó és forgalmazó üzem volt. A Belvárosban, a Magyar utca 26. számú ház falán máig olvasható a felirat: Molnár és Moser Laboratóriuma. Aztán a két világháború alatt és után minden elpusztult, tönkrement. Zólyomi Zsolt nagy álma a magyar parfümipar újraélesztése.
– Nagyon szép feladatot kaptam a pannonhalmi főapátságtól – meséli a parfümőr –, az ódon receptúrákat kell modernizálnom, úgy, hogy a régi tudás se vesszen el, és a mai fogyasztó számára is kellemes illatúak legyen a szappanok és a krémek. Közben a Ritz-Carlton Hotel kérésére a szálloda saját illatának a fejlesztésén dolgozom, melyben fellelhető lesz a Gerbeaud-ban található édességek és a tokaji aszú illatvilága. A riói olimpián friss, életvidám, energizáló illatot lehetett érezni a Magyar Házban, amiért kaptunk is egy nagy nemzetközi díjat.
Magdeburgban, a volt keletnémet iparvárosban Hundertwassernek, az osztrák építésznek az egyik utolsó épületét multifunkcionális térré alakították át. A tulajdonos a közösségi terekben a művészre jellemző illatot szeretne érezni. Én nedves bozót- és mohaillatot képzeltem el hozzá. A saját márkám kifejlesztése is küszöbön áll, éppen üvegtervezőkkel tárgyalok. Nemrég egy magániskolának fejlesztettem illatot, közben bemutatókat tartok. A parfümiskolámban évente egyszer-kétszer rövidebb kedvcsináló kurzust szervezek, melyek azok életét könnyítik meg, akik érdeklődnek a szakma iránt. Sok mindent szagolunk, így azonnal fel tudom mérni, hogy kinek milyen az orri képessége. Egy parfümőrnek az illatokat kell tudnia értelmezni és alkalmazni. Egészen addig igaz ez, míg az alkoholos parfümök világában dolgozunk, ami azt jelenti, amit ön reggelente magára spriccel.
Ha pihen az orr
– Meg tudja mondani, hogy mit használok? – kérdezem ravaszul, ugyanis férfiparfüm van rajtam.
– Most nem, mert beteg a kutyám, ezért éjjel alig aludtam. Fáradtan nem dolgozom, pihentetem az orrom – mondja. – A testünkön kívül is nagyon sok mindent illatosítunk, sampont, tusfürdőt, dezodort, szappant, borotválkozóvizet, napolajat, hajbalzsamot, a mosogató- és mosószereket, az ablaktisztító folyadékokat, mindent, még a kutyánkat is.
Csak az elkészült illatanyagot kell beletenni valamilyen bázisba, és máris megkapjuk a háztartási, a vegyi vagy az élelmiszeripar egyik remekét. Kevesen tudják, hogy a parfümiparban nemcsak parfümőr dolgozik. Vannak, akiknek jó az orruk, de kevésbé kreatívak, ezért ők a késztermékek minőségét ellenőrzik. Mások a világot járják, és új alapanyagokat keresnek a dzsungelben, a szavannákon, a tengerpartokon. A kreatív igazgatók is utaznak, figyelik, merre tolódik az ízlés, és értékelik a piacot. Sok mindennel lehet foglalkozni a parfümiparban, tehát kellenek a jó orrú emberek.
Költséges hobbi a Belvárosban egy speciális luxustermékeket bemutató üzlet, viszont Zólyomi Zsolt számára a parfümbolt egyfajta kultúrmisszió. A magyar embereknek is szeretné megmutatni a szakmájában kapható különlegességeket, ugyanis nem vagyunk elég bátrak a parfümválasztásban. A szomszédasszony ajánlata és a színes reklámok félrevisznek minket, ezért inkább a Németországban használt legnépszerűbb parfümök egyikét fújjuk magukra. A szórakozóhelyeken minden második embernek ugyanolyan dezodorja vagy parfümje van. Zólyomi Zsolt üzletében nincsenek ott a híres márkák, viszont azok parfümőrjeinek saját kézműves illatai igen, melyek még mindig a középkori hagyomány szerint, természetes alapanyagokból készülnek, nem nagyon törődve az aktuális ízlésbeli trendekkel.
– Nagyra becsülöm őket, mert zseniális dolgaik vannak – fűzi hozzá a parfümőr. – Nálam található XIII. századi konyakkészítő manufaktúra konyakillatú parfümje is. A kicsi boltom másik érdekessége a személyes parfümtanácsadás. Ez nagyon intenzív szellemi és szaglási munkát jelent a vendégekkel, melynek végére piszokul elfárad az orruk. Megkeressük azt a parfümöt, amely a legjobb a bőrükre, a testillatukhoz, a személyiségükhöz, az aktuális céljaikhoz, mert nem mindegy, hogy esküvőre készülnek, anyaságra vagy állásinterjúra. Személyes tanácsadás a világon máshol nincs, erre a „játékra” Eva Mendes, Katie Holmes, de még Sir Roger Moore is eljött az üzletbe. Ha valaki saját parfümöt szeretne, akkor egy évet kell várnia, míg kifejlesztek egy újat.
Először is azt kell eldönteni, tudom meg, hogy a parfümöt mikor és mire akarjuk használni. Nappalra, éjszakára, alkalomra, hétköznapra? Vagy az üzleti tárgyaláson szeretnénk valamit sugallni magunkról? Illatokkal azt is lehet jelezni a másik felé, hogy barátkozó vagy kemény üzletfelek vagyunk.
– Egy fess, jó kiállású katona-diplomata nem ahhoz keresett parfümöt – érdekes mód –, hogy elcsábítsa a hölgyeket, éppen ellenkezőleg. Házasodni akart! – nevet Zólyomi Zsolt. – Rengeteg nőismerőse volt, de már komoly kapcsolatra vágyott. Ezen alaposan el kellett gondolkoznom. Sokat szagoltunk, teszteltünk, végül kiválasztottunk egy illatot. Nemrég a Bazilikában tartotta az esküvőjét, ahová engem is meghívott. Klinikailag bizonyított, hogy a parfümöknek a bennük levő gyógynövények miatt fiziológiai hatásuk is van, például erotizáló, relaxáló, frissítő vagy akár tanulásra serkentő. A fogorvosok a várótermükbe olyan illatot kérnek, mely emeli a fájdalomküszöböt. Vicces, hogy ez egy illatnak a levegőbe spriccelésével elérhető. De elérhető.
A párválasztásban csak az első lépéseknél fontos, hogy a másik jól néz ki, vagy hogy jót beszélgettünk Nietzschéről. Ha nem tetszik a testillata, akkor minden hiába.
– A testillat és a rá jól megtalált parfüm maga az önkifejezés – jelenti ki –, láthatatlan ruha, mely észbontóan fontos. Mindent előbb és mélyebben eldönt, mint hogy bennünk tudatosulna. A hozzáértő kézben az igazi parfüm veszélyes fegyver.
Életet menthet
A testillatunk mi vagyunk, minden ember bőre teljesen egyedi, akár biometrikus azonosítóként is működhetne. Ha a két bonyolult rendszert, a testillatot és a parfümöt összeeresztik, akkor abból egy harmadik esztétikai minőség jön létre. A boltban semelyik parfümre nincs ráírva, hogy női vagy férfi.
– Ugyanaz a parfüm egy férfin lehet, hogy férfias lesz, egy nőn pedig nőies, de nem biztos – szögezi le. – Ezt viszont ne a marketingosztály döntse el, ugyanis a bőr jelentősen megváltoztathatja az illatot. Életem egyik legnagyobb tapasztalata az volt, mikor egy kamaszlány bejött a nagymamájával az üzletbe. Kerestük, kutattuk, végül megtaláltuk azt az illatot, mellyel a lány boldogan távozott. Aznap a következő látogatóm egy nyugdíjas bíró bácsi volt, aki ugyanazt a parfümöt vitte el, és meglepő módon mind a kettőjükön nagyon jó volt!
A parfümőr a rendőrséggel is együtt dolgozik, kriminalisztikai feladatokat lát el, de ezekről nem nagyon beszélhet. Néha a határra kamionon érkező parfümök beazonosítását kell elvégeznie. Egyszer nyomozókutyákkal is versenyzett, és nem vallott szégyent. Az egészségügyben dolgozók is nagy hasznát vehetnék a szaglásnak. Civilizációs betegségeket, például a tüdőrákot már patkányokkal kiszagoltatják. Mivel a kórok nagy többségét anyagcserezavar okozza, régen a gyógyító emberek beleszagoltak a betegek szájába. Ez sokat segíthet, mert a mérgezéseknek is jellegzetes szaguk van. Annak az orvosnak, akinek fejlettebb a szaglása és hajlandó egy kicsit tanulni, érdemes lenne kipróbálni. Időt spórolna, és lehet, hogy életet menthetne vele.
– A gyerekek mindenféle képzést kapnak az iskolában – jegyzi meg Zólyomi Zsolt. – Énekelnek, olvasnak, rajzolnak, az érzékszerveik jelentős részét használják, kivéve az orrukat. A fogyasztói öntudatra ébredés része lehetne, ha a szaglásukat is fejlesztenék, mert akkor az étteremben nem tudnák őket romlott étellel átverni, és a dugós bort is nyugodt szívvel visszaküldenék. Szakmailag is nagyon jó lenne, ha lennének kollégáim és utódaim: hamarabb újjáéleszthetnénk a magyar parfümipart.