Üdvözöljük a romantika fővárosában – köszönti egy felirat a Gyömrőre érkezőket a település határában, az út mentén. A városba érve egyforma, kertes típusházak, használtruha-boltok és pizzériának keresztelt kis vendéglátóhelyiségek sora után érünk el a központba, ahol egy kis szökőkút közelében műkő betűkből rakták ki a város nevét. A helyiektől később megtudjuk, a városatyák szándékai szerint itt lehetne fényképezkedni a turistáknak, de azok nem sűrűn járnak errefelé. Pedig az utóbbi időkben uszoda is épült, és felújították a strandot, arra a hagyományra építve, hogy valaha tóvárosként ismerték Gyömrőt. Mi sem azért jöttünk, hogy aprópénzt dobjunk a szökőkútba, a város szélén álló romtelepet keressük, ahol egykor a térség egyik fő munkaadója működött, a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat, vagy ahogyan mindenki ismerte, a PEVDI.
Az egykori gyár mostanában azzal vált hírhedtté, hogy a telephelyéről és a környékéről elhagyott, veszélyes és nem veszélyes hulladékokat kellett elszállítani. Egy korábbi vizsgálat a határértéket több tízszeresen, más esetben több százszorosan meghaladó szennyezéseket talált a talajvízben, amelyben jelentős volt a rákkeltő vinil-klorid mennyisége. Az ezt felmérő cég és a gyömrői vegyi üzem volt dolgozói elásott hulladékról is beszélnek. A környezetvédők szerint a szennyező anyagok a szomszédos lakókertek kútjaiban is megjelentek: a rákkeltő benzol a határérték 4,1-szerese; a szintén rákkeltő, mérgező triklór-etilén a határérték 12-szeresében volt jelen. A káros anyagok forrása pedig a PEVDI-telep vegyszerekkel teli talaja volt. Bár a területen végeztek kármentesítést, a zöldek szerint az ingatlan még most is szennyezett. Ezt egy részletes, mindenre kiterjedő tényfeltáró vizsgálat tudná kideríteni, de ilyen egyelőre nem készült.
Egy apró lépéssel mi is hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy meggyőzzük a vizsgálat szükségességéről a döntéshozókat. A Greenpeace három munkatársával a PEVDI-gyártelepre indulunk, hogy terepszemlét tartsunk és fotókat készítsünk az ott lévő hulladékokról, az elásott hordók feltételezett helyéről. A környezetvédők mintavételi eszközöket is hoztak magukkal, amelyekkel a környék lakóinak kerti kútjaiból vesznek vizet, hogy független laborban vizsgáltassák meg, még ma is elérik-e a veszélyes vegyi anyagok a talajvízen keresztül a környék ingatlanait. A PEVDI egykori területén jelenleg csak egy autóalkatrészeket kezelő üzem működik az utcafrontra néző épületben. A gyártelep egyébként kihalt, rothadó csarnokok és az egykori létesítmények bontása után otthagyott, gaz lepte sitthalmok uralják a kietlen ipari tájat.
Az egyik épület törött ablaküvegein bekukucskálva szomorú látvány tárul elénk. Néhány akkurátusan becsomagolt hordó körül faforgácskupacok állnak, a csarnok közepén döglött macskához hasonlatos szőrcsomó fekszik. Mint megtudjuk, egy asztalosnak adták bérbe valamikor az egykori üzemi helyiséget, de ő is sürgősen távozott. Hasonlóan járt egy másik vállalkozó is, aki a helyszínhez illő díszleteket hagyott maga után, a törmelékek között itt-ott felbukkan egy-egy régi, megrongálódott sírkő és kriptadarab, a korábban itt dolgozó kőfaragómester hagyatékaként. A volt gyárterület közepén szakadt oldalú hidroglóbusz ágaskodik a több méter magas, földdel fedett hulladékdombok között, egy elárvult bambuszligetben (!) sáros kármentő medencék tátongnak, egy nagyobb gyárcsarnok falait szintén fémhordók szegélyezik, a felrepedezett padló réseiben olajos tócsák tükrében csillog a szilánkosra tört ablakok résein beszűrődő fény.
– Nem a miénk ez a terület, a tulajdonosa évek óta a Revdex Kft., de soha nem láttuk őket itt – vezet körbe minket a gyártelep egyetlen működő csarnokát használó Resin Műgyantafeldolgozó és Felületvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója. Major Csaba szerint mindig tudták, hogy veszélyes hulladékok vannak az egykori gyárterületen, ezeket a PEVDI utódja, a Pevdi Kft. el is különíttette, és egy lebetonozott, nyitott udvaron tárolta. A hordókat őrizték és locsolták, hogy a nagy meleg hatására se robbanjanak be a vegyi anyagok, mégis megtörtént a baj. Egy ezerliteres hordó megrepedt, és sárga füstfelhő szállt az égbe, a hulladékot őrző személyzet elmenekült. A környékbeliek értesítették a tűzoltókat, akik 250 embert telepítettek ki a maró, irritáló hatású gőz miatt a térségből. Aztán új tulajdonosa lett az ingatlannak, az új gazda, a Revdex Kft. elvégeztette a terület vizsgálatát, és elszállítottak rengeteg hordót, illetve hulladékot az ingatlanról. – Nekünk azonban ehhez semmi közünk, hiszen csak az egyik csarnok a miénk a mellette lévő parkolóval, a hatalmas gyártelep többi része a Revdexé – mutat az egykori üzemi területre Major Csaba.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyésze már részletesebben be tud számolni a PEVDI történetéről. Miközben az egyik szomszédos magánház felé tartunk, hogy megvizsgáljuk a vizet, elmeséli az üzem rövid történetét. A PEVDI gyömrői gyárát 1956-ban alapították, és eleinte műanyagokat, műgyantákat, epoxigyantát, nyomdafestékeket, lakkokat gyártottak itt. A rendszerváltás idején, 1989-ben, amikor a cég már félmillió dollár értékben értékesített évente, jelentős felújításokon esett át az üzem. Az új gépsorok mellett elkezdődött a modernebb szennyvízkezelés is. Semlegesítették a savas és lúgos szennyvizeket, majd egy mesterséges ülepítőbe juttatták. Új kazánokat építettek, csökkentették az energiafogyasztást, és a tízméteres kéményt huszonegy méteresre növelték.
Egy idő után azonban a PEVDI-t, hasonlóan a nagyobb állami vállalatokhoz, elérte a privatizáció. A magánosított üzem 1993-tól a Pevdi Kft. irányításával működött tovább. A gyár eladása után gondoskodni kellett volna a Kádár-korszak ideje óta itt felhalmozódott hulladékról, de ezt nem tette meg senki. Az állami felelősségi körből az értékesítést követően kiesett ez a feladat, de az új kft. is megúszta a felelősségre vonást. Egy 1992-es környezetvédelmi főfelügyelőségi határozat ugyanis kimondta, hogy nem tekinthető a PEVDI jogutódjának. Aztán teltek-múltak az évek, míg be nem következett a súlyos baleset.
2004. július 19-én az egyik tönkrement hordóból nagy mennyiségű butil-akrilát került a környezetbe. Kiderült, hogy a tűz- és robbanásveszélyes anyagot ezerliteres műanyag hordókban tárolták a szabadban. A baleset napján azonban nem volt elegendő a hűtés, és az egyik tárolóedény megolvadt. A felmelegedés ugyanis olyan láncreakciót − önpolimerizációt − indított be, amitől a vegyi anyag felforrósodott. A hatóságoknak immár lépniük kellett, a Pest Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat azonnali vizsgálatot rendelt el. A szakemberek megállapították, hogy nagy mennyiségű vegyszert tároltak szabálytalanul a szabadban a gyár udvarán, valamint nem biztosítottak a dolgozóknak megfelelő védőfelszerelést, ezért 2004. július 21-én felfüggesztették az üzem működését.
Lépéskényszerbe került az önkormányzat is. Gyenes Levente, Gyömrő polgármestere utasította a jegyzőt, hogy intézkedjen a hatóságoknál 300 tonnányi veszélyes hulladék elszállításáról a gyár udvaráról.
Később azonban kiderült, hogy ez csak a töredéke a valós mennyiségnek, és ezt sem vitték el a területről. A város vezetője ezért törvénymódosítást javasolt, a helyiek pedig aláírásgyűjtésbe kezdtek. A Pevdi Kft. tulajdonosa azt állította, hogy semmi köze sincs a hordókhoz, mivel azok nem a cége tevékenységéből származnak, és már akkor is ott voltak, amikor a privatizáció során megvette a telepet. „Annak a cégnek, amelyik ott termelt, annak nem vagyunk jogutódja, ez nem a mi szemetünk, tehát ezt eltakarítani nem tudjuk” – nyilatkozta Gál Péter, a Pevdi Kft. tulajdonos-igazgatója a helyi Hírhatárnak.
Bőhm András, az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség akkori szóvivője azt ígérte, hogy a hordókat elszállítják és ennek költségét behajtják a tulajdonoson. Ezt követően viszont a hatóságok még mindig nem a hulladék eltávolításáról határoztak, sőt, az ÁNTSZ 2004. augusztus 19-én visszavonta a működést tiltó határozatot. Az üzem újraindulhatott azzal a feltétellel, hogy a vegyi anyagokat már nem műanyag, hanem fémhordókban tárolják, illetve új biztonsági előírásokat is bevezetnek. A törvény szerint ugyanis, ha az üzem az ÁNTSZ által felsorolt hiányosságokat megszüntette, ismét beindulhatott a gyártás.
A tulajdonosok ugyanakkor kezdtek rájönni, hogy nekik már nem akkora üzlet az ingatlanok megtartása. A Pevdi Kft. fő tulajdonosa, az SGI Hungária Kft. 2005-ben el akarta adni a Pevdiben lévő 97,5 százalékos tulajdonrészét, ám nem sokkal később a cégvezetők mégis inkább úgy döntöttek, hogy a Pevdi csődöt jelent. A környezetvédelmi felügyelőség ugyanis arra kötelezte a kft.-t, hogy ártalmatlanítsa az egykori állami vállalat veszélyes hulladékát, de a cég mentesülni akart ennek mintegy 100 millió forintos terhétől. A polgármester nem engedte a csődeljárás lefolytatását mindaddig, amíg el nem szállítják a területről a veszélyes hulladékokat.
Több mint öt év telt el, mire az elhúzódó eljárásokat követően elszállítottak több mint ezertonnányi veszélyes hulladékot a területről 2011 elején. Gyenes Levente, a város polgármestere 2010 végén arról tájékoztatta a lakosságot, hogy sikerült találnia olyan beruházót, amely az egyik legnagyobb magyarországi környezeti szennyezést kezelő cég. Azt is közölte, hogy ennek a társaságnak, a Saubermacher-Magyarország Kft.-nek a közreműködésével az egész területet megtisztítják, és megfelelő tározókba szállítják az összes vegyi anyagot. Alig telt el egy-két hónap, 2011. február 11-én az önkormányzat honlapján már bejelentették, hogy több mint ezertonnányi anyagot, „minden veszélyes hulladékot elvittek” a Pevdi-telepről. Azt viszont elismerték, hogy a teljes környezeti kármentesítés még jó ideig eltarthat.
Később ez be is igazolódott. Kiderült, hogy van még veszélyes hulladék a telephelyen, és nemhogy a kármentesítés, de a teljes szennyezettség felmérése sem haladt a kívánt ütemben. 2012-ben a Pevdi új tulajdonosát, a Revdex Kft.-t pénzbüntetésre ítélte a környezetvédelmi hatóság, mert elmaradásban volt a terület szennyezettségének feltárásával. Korábbi Pevdi-dolgozók állítása szerint ugyanakkor a talajban 4-8 méteres mélységben további hulladékok vannak elásva, illetve a telephelyről elszállított hordók egy részét is hasonló módon tüntették el Gyömrő más részein.
A helyiek arról beszélnek, hogy a város határában lévő egykori szemétbányában ásathattak el mintegy 150 hordót egy vállalkozóval. A Greenpeace konkrét térképet is mellékelt az egyik beadványában az elföldelt vegyszeres hordók lehetséges helyéről. Ez azért sem mellékes, mert a terület, ahová a zöldek és a helyiek szerint a hulladékot eltemethették, néhány méterre található az Árvácskák Kutyaotthontól vagy a Farkasdi, az Annahegyi és az Eperfasor utcák lakóépületeitől. Ha ezekben a hordókban veszélyes vegyszerek találhatók, veszélyeztethetik az ott élők egészségét is. Az önkormányzat ráadásul napelemparkot akar létesíteni a területen, ezért a gyömrőiek körében már az a szóbeszéd járja, hogy így akarják végleg megakadályozni az illegálisan eltüntetett hordók felkutatását.
A Revdex egyébként szintén jelezte, hogy még mindig van bizonytalan összetételű veszélyes hulladék az épületekben, de nincs pénze a kárenyhítés folytatására, erre külső finanszírozást kell találnia. Javasolták az elásott veszélyes hulladékok megkeresését is.
A Greenpeace a hulladékok feltárása érdekében közérdekű bejelentéssel élt a Pest Megyei Kormányhivatalnál, amely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz utalta az ügyet. A zöldek nemrég elküldték a környék lakóinál vett vízmintákat egy független laboratóriumba. A három mintából kettőben még most is kimutatható volt diklór-etilén és triklór-etilén, de már csak határérték alatti mennyiségben. A környezetvédők azonban hangsúlyozzák: a terület szennyezettségének pontos felméréséhez további részletes hatósági vizsgálatok szükségesek.
– Jó lenne már, ha valaki megnyugtatna bennünket, hogy nem szennyezett a kútvizünk – sóhajt fel az egyik környékbeli kiskert tulajdonosa, miközben a kútjából vett mintát vizsgálják a környezetvédők, mielőtt egy felcímkézett üvegbe öntik, előkészítve a laboratóriumi vizsgálatra.
– Volt egy kis paradicsomunk, amit ezzel a vízzel locsoltunk, és el is fogyasztottunk. Nem is sejtettük, hogy ez még mindig veszélyes lehet, pedig nagyon közel van hozzánk a gyár. Amikor sárga füst szállt a város fölött, nagyon megijedtünk, de ez már több mint tíz éve volt. Aztán megnyugtattak bennünket, hogy a hulladékot elszállították, erre most kiderül, hogy mégis van belőle a Pevdi területén. Ha ez folyamatosan szennyezte a talajvizet, akkor a mi kutunkba is bekerülhetett – panaszolja a Pevdi közelében lévő ház tulajdonosa. Az egyik kertbe bekéredzkedünk a Pevdi-telep másik oldalának szomszédságában is. Itt egy asszony fogad minket, aki szintén aggasztónak tartja, hogy gyakorlatilag évtizedek óta nem tudják véglegesen megszüntetni ezt a problémát az ingatlana közvetlen közelében. – Már azon is megdöbbentünk, ami kiderült a 2004-es balesetről. Nemhogy a környéken élőkre nem vigyáztak, de a saját dolgozóikra sem. Az őrzés kimerült abban, hogy egy munkás egy szál pólóban és egy klottgatyában locsolta egy slaggal a műanyag hordókat, amelyek szabadon álltak a tűző napon – emlékezik vissza a korábbi állapotokra a gyártelep déli szomszédja.
A vízminták újabb begyűjtése a Greenpeace szerint azért is fontos, mert ha a kútvízben csak egy kis része is megtalálható azoknak a vegyi anyagoknak, amelyeket korábban regisztráltak, nagy lehet a baj. Simon Gergelytől megtudjuk: a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vituki) 2004 augusztusában kiadott vizsgálati jegyzőkönyve szerint a telephellyel szomszédos lakókertek kútjaiban rákkeltő oldószerek voltak. Ha valaki ilyen vizet fogyaszt, annak a vegyszerek közvetlenül, akut módon is károsíthatják az egészségét. A jelenlegi tulajdonos, a Revdex Kft. által megbízott szakértő cég, a Saubermacher-Magyarország Kft. 2012–13-as tényfeltáró vizsgálata ugyancsak rámutatott arra, hogy a talajvíz veszélyes vegyi anyagokkal szennyezett. Ez pedig azért is botrányos, mert a gyömrői ivóvízbázis kútjai nem messze találhatók a Pevdi egykori telephelyétől. Mindemellett a szennyezett talajvízből az illékony komponensek, köztük az oldószerek például a csatornafedőkön keresztül kipárologhatnak.
De nézzük, pontosan mit is találtak korábban, még az ezertonnányi hulladék elszállítása előtt a Pevdi melletti lakókertek kútjaiban! A vizsgált mintákban jócskán, több mint négyszeresen meghaladta a megengedett mértéket a benzol mennyisége. Ez az anyag erősen mérgező, belélegzése eszméletvesztést, nagyobb mennyisége halált okoz. Növeli a rák és egyéb betegségek – például az aplasztikus vérszegénység és a csontvelőbetegségek – kockázatát. A korábbi vizsgálatok szerint tizenkétszeresen (!) lépte túl a határértéket a triklór-etilén, amely szintén rákkeltő, nagyobb mennyiségben lenyelve pedig mérgező anyag. Alulról súrolta a megengedett mennyiséget a kútvizekben a tetraklór-etilén, amely ugyancsak rákkeltő lehet, és károsítja a központi idegrendszert.
Nem csoda, hogy amikor ez kiderült, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi laboratóriuma még 2004-ben megismételte a vizsgálatot. Egy Pevdi-figyelőkútból és egy kerti ásott kútból vettek mintát, és szintén megtalálták az említett veszélyes anyagokat, bár kicsit alacsonyabb mennyiségben, mint amit a Vituki mért. A felügyelőség ugyanakkor a 2004-es mérésekor a klórozott szerves oldószereken kívül rendkívül magas cinkkoncentrációt is talált, a 200-as határérték helyett 5660 mikrogramm/liter mennyiségben. A cink nagyobb mennyiségben szintén káros lehet az emberi szervezetre. Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség laboratóriuma 2006-ban egy újabb vizsgálatot végzett, amely szerint egyes talajmintákban nagy mennyiségű, alifás és monoaromás szénhidrogéneket és tetraklór-etilént találtak.
A helyzet a későbbiekben, a hulladékok egy részének elszállítása után valamennyit javult, de a már említett 2012–2013-as Saubermacher-felmérés során is észlelték, hogy még mindig számos szerves, rákkeltő oldószer van jelen a területen, amelyek koncentrációja jelentősen meghaladja a határértékeket. Diklór-etilénből 270-szeres, vinil-kloridból akár több mint 10 000-szeres, etil-benzolból közel 200-szoros, tetraklór-etilénből több mint 80-szoros, benzolból közel 50-szeres mennyiséget mértek a határértékekhez képest.
A felmérések tehát egyértelműek, a kármentesítésnek viszont csak egy részét végezték el. Az eddigi egyetlen komoly lépést a hulladékok eltávolítására a Saubermacher Kft. tette meg még 2011-ben, a hulladékokat az erről készült 2014-es dokumentáció szerint jórészt a saját galgamácsai telephelyére és marcali lerakójába vitte el. A veszélyes anyagok egy része a dorogi és a győri veszélyeshulladék-égetőkbe, valamint a Kristály 99 Kft. debreceni telephelyére került. A cég ugyanakkor jelezte, hogy a területen még több ponton szükséges kármentesítés, valamint szennyező források, köztük esetleg elásott hordók felkutatása, az viszont kérdés, hogy erre van-e esély.
Az önkormányzat legalábbis egyelőre nem kapott választ az ügy rendezésére irányuló beadványára a kormányhivataltól. A város vezetése dönthetett volna úgy is, hogy önmaga végezteti el a vizsgálatokat, de az erre vonatkozó javaslatot leszavazták a képviselő-testületben. Ducsai Sándor fideszes önkormányzati képviselő november 3-án két önálló képviselői indítványt nyújtott be a grémiumnak. Ezeknek a lényege az volt, hogy a lehető leghamarabb vegyék fel a kapcsolatot egy vízvizsgálatra szakosodott profi céggel. Haladéktalanul végeztessenek velük mintavételt és laborvizsgálatot a Pevdi környékén és a Gyömrő melletti egykori szeméttelep területén.
Az önálló képviselői indítványt az illetékes bizottság napirendre vette és tárgyalta. S bár több képviselő is támogatta az abban megfogalmazott elképzeléseket, végül Mezey Attila alpolgármester azt javasolta, hogy a képviselői indítványt a bizottság ne szavazza meg, mivel az „a folyamatból kiragadott és az ehhez szükséges eljárási folyamatból kiemelt intézkedés lenne”. Inkább kérjék fel Gyenes Levente polgármestert, hogy folytassa a környéken élő lakosság megnyugtatásához szükséges lépéseket.
– Nem értem, miért döntöttek így, hiszen egy ilyen vizsgálathoz semmiféle hatósági engedély nem szükséges. Ahogy egy magántulajdonos bevizsgáltathatja a saját kútját, úgy az önkormányzat is végeztethet ilyen méréseket a saját területén.
A javasolt vizsgálattal tehát semmilyen módon nem zavartuk volna meg az esetleges hatósági folyamatokat – nyilatkozta az ülés után Ducsai Sándor. Arra a kérdésünkre, hogy mit tud a település határában elásott hulladékról, Ducsai annyit válaszolt: azért is meg kellene vizsgáltatni ezt a területet, hogy befejeződjenek az erről szóló mendemondák. – Őszintén remélem, hogy az egész csak rémhír, és ennek tisztázása érdekében szavaztam meg végül, hogy a polgármesterre bízzák az intézkedéseket. A lakosságot azonban szerintem nem nyugtatják meg a szokásos bürokratikus eljárások, sokkal inkább azt szeretnék tudni mielőbb, hogy locsolhatnak-e a kerti kútból, vagy sem – mondta Ducsai Sándor.
Átnéztük az utóbbi években a Pevdi környékén megjelenő társaságok hátterét. Kiderült, hogy a Pevdi-gyártelep jelenlegi tulajdonosa, a Revdex Kft. nem lehetett teljesen ismeretlen Gyenes Levente előtt, amikor „megtalálta” mint olyan beruházót, amely kármentesítheti a Pevdi területét. A cég székhelye ugyanis arra a tiszainokai címre volt bejelentve, ahová a BMK Biztonsági Minősítő Kft. Utóbbi társaságnak egy ideig tulajdonosa volt Gyenes jó ismerőse, Sinka Iván ügyvéd, Dömös egykori MSZP-s alpolgármestere is. Gyenes közös cégben is tevékenykedett Sinkával, a Nemzeti Parkfenntartó Kht.-ből létrejött EVAR Kft.-ben.
A cégiratok tanúsága szerint nem biztos, hogy teljesen független szakértőként bízták meg a Saubermacher-Magyarország Kft.-t sem a felmérésekkel. Ez a társaság ugyanis egy telephelyen tevékenykedik a Németh-Eurotrans Kft. nevű fuvarozó céggel, amely viszont Németh Csabához, a Revdex Kft. ügyvezetőjéhez köthető. A jelek szerint tehát Gyömrő polgármestere úgy vette a kezébe a kármentesítés ügyét, hogy talált egy ismerős céget, amely megszerezte a Pevdi ingatlanait a korábbi tulajdonostól. Ez a társaság pedig nem egy független szakértői céggel, hanem szintén egy ismerős társasággal végeztette el a károk felmérését és a hulladékok egy részének elszállítását. Mivel a Revdex a kármentesítéshez jelentős állami támogatást is kaphatott, egyáltalán nem mindegy, hogy igazolhatók-e azok a Greenpeace-hez érkezett bejelentések, hogy a gyártelep hulladékából a Pevdi területén kívül eső egykori bánya mélyére is került. Az is fontos lenne, hogy állami szakértők vizsgálják át újra a hulladékok elszállításáról szóló 2014-es záródokumentációt.
A zöldek kérésére a katasztrófavédelem, illetve a város kérésére az illetékes kormányhivatal könnyen elvégezheti ezt az ellenőrzést. A közérdekű lakossági bejelentések miatt ez várhatóan el is kezdődik majd, bár a hatóság most arra hivatkozik, hogy nem adták meg pontosan a helyét az esetleg érintett területnek. A Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya a kérdéseinkre válaszolva megerősítette, hogy a Pevdi Kft. „f. a.” jogutódja, a Revdex Kft. köteles a tárgyi területen feltárt környezetszennyezés megszüntetésére, és ennek részeként részletes tényfeltárást kell lefolytatni. A főosztály a Revdex Kft.-t kötelezte is erre 2017. július 31-i határidővel.
A területen a kármentesítés alatt, a tényfeltárás folytatása során a kötelezettnek fel kell kutatnia és azonosítania kell a potenciális szennyezőforrásokat, ezek közé tartozhatnak az esetlegesen elásott hulladékok okozta szennyezési gócok is. A hivatal megerősítette azt is, hogy a talaj és talajvíz kármentesítése még folyamatban van, vagyis nem fejeződött be teljesen a szennyező anyagok eltüntetése. A Pevdi és a volt szemétbánya területén elásott hordókról szóló lakossági levelekről azt nyilatkozták: vizsgálják a közérdekű bejelentéseket, és értesítették a társhatóságokat is, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Mivel azonban a gyártelep és a volt szemétlerakó területe összesen több mint 67 ezer négyzetméter, a főosztály a közérdekű bejelentőket kérte a pontosításra és konkrét helyszín megjelölésére.
Az átfogó vizsgálat és az ezt követő teljes rehabilitáció azért is elengedhetetlen lenne, mert a helyiek egészsége már így is megsínylette a Pevdi tevékenységét. Egy testületi ülésen maga az alpolgármester közölte, hogy Török Gábor helyi körzeti orvos szerint Gyömrőn igen magas a rákos betegek száma.
A lehetséges okozók között pedig az elsők között említette meg a Pevdit. Ezért is elgondolkodtató, hogy a tulajdonos és a helyi polgármester többszöri megkeresésünkre sem válaszolt a kérdéseinkre.