Az ünnep az iszlám vallás fő rituáléit alkotó öt alappillér egyik eleme, tehát megélése elemi kötelessége minden hithű muszlimnak. A szigorú vallási előírások szerint ebben az időszakban tilos az étkezés, a folyadékbevitel, a dohányzás és a nemi élet mindaddig, amíg a nap a horizont felett jár, mindemellett a bűnös cselekedetektől is tartózkodni kell. A megkötések alól csupán a gyermekek, a terhes nők vagy a csecsemőt nevelő anyák, az idősek, illetve a betegek mentesülnek. Ideiglenes felmentés jár az utazóknak és a harcolóknak, ám nekik pótolniuk kell a kimaradt böjti napokat, amint lehetőségeik engedik.
Delhi kereskedők lakomája egy szivattyúüzletben
Meghökkentően hathat, de a fegyveres összecsapások gyakran éppen a szent hónap alatt lángolnak fel az iszlám világban, beárnyékolva az ünnepet. Az idei ramadán során több százan vesztették életüket a muszlim szélsőségesek által elkövetett merényletekben, nagyrészt a Közel-Keleten, bár a nyugati világnak is kijutott az ünnepi erőszakból.
Az Iszlám Állam terrorszervezete még a szent időszak beköszönte előtt üzenetet intézett elsősorban Európában és Amerikában élő követőihez, hogy fokozzák a hitetlenek elleni támadásaikat a ramadán alatt. A felhívás értő fülekre talált, mint azt szomorú módon megtapasztalhattuk az orlandói vérengzés, a francia rendőrpár meggyilkolása kapcsán.
Muzulmán zarándokok gyülekeznek a mekkai nagymecsetben a Kába kő körül
A brutális terrorakciók rendre a muszlimok között követelik a legtöbb áldozatot. A támadások nagy része a híradásokból is jól ismert, polgárháború dúlta területeken, elsősorban Szíriában és Irakban volt. De a muszlim világ távolabbi régióiban, Nigériában, Bangladesben vagy éppen a Fülöp-szigeteken is lecsaptak a szélsőségesek. Az ünnep végéhez közeledve, a múlt héten három nagyobb terrortámadás is borzolta a kedélyeket.
Az isztambuli repülőtér elleni merényletben közel félszázan, a bangladesi fővárosban történt túszejtés során húszan, míg a Bagdadot megrázó kettős robbantásban mintegy háromszázan vesztették életüket, de a terror a szent városokat sem kerülte el.
A ramadán alatt elharapódzó erőszak azonban nem új keletű jelenség. Az iszlamisták rendszerint jelentősen megnövelik aktivitásukat a szent hónap idején, de a muszlim történelem több jelentősebb összecsapása, például a hattíni csata – melyben a Szaladin vezette „igazhitű” hadak győzelmet arattak a keresztesek felett – is ezen időszak alatt történt.
A fegyveres erőszakon túl a társadalmi élet különböző színterein is komoly konfliktusok kísérhetik a ramadánt. A táplálék és a folyadék fél napnál is tovább tartó megtagadása kemény erőpróbát jelent a szervezet számára, amely fokozott stresszhatással és akár egészségügyi problémák kialakulásával is járhat. A böjt vége felé az emberek érthető okokból jóval ingerlékenyebbé válnak. Különböző kimutatások szerint a kisebb súlyú bűncselekmények és a közúti balesetek száma jelentősen megugrik a szent hónap idején számos közel-keleti országban.
Indonéziai hívők imádkoznak egy jakartai lépcsőházban
A nem az iszlám hitet követők vagy az előírásokat be nem tartó muszlimok elleni agresszió ugyancsak komoly problémát jelent. Még az olyan, szekulárisnak tartott országokban is, mint amilyen Törökország, ahol a köztörvényes esetek száma a régióval ellentétben csökken a ramadán idején. Két héttel ezelőtt több mint egy tucat maszkos, botokkal felfegyverkezett férfi támadt egy isztambuli lemezboltra, ahol az angol rockbanda, a Radiohead új albumának megjelenését ünnepelték a műfaj kedvelői.
Az álarcos erkölcscsőszök azt kiabálták akciójuk során, hogy Törökországban nem lehet alkoholt fogyasztani ramadán idején, illetve megfenyegették a buli résztvevőit, hogy felgyújtják őket, ha legközelebb italozni mernek. Az esetről több felvétel is felkerült a világhálóra, és a közösségi médiának köszönhetően komoly felháborodást keltett a világias polgárok között országszerte. A gyakran az iszlám hagyományok újjáélesztésével vádolt török elnök, Recep Tayyip Erdoğan reakciójában nem ítélte el egyértelműen az erőszakos elkövetőket. Az incidenssel kapcsolatban hangsúlyozta a helyiek érzékenységével nem törődő fiatalok felelősségét is. Politikai elemzők szerint az államfő megnyilvánulása bátorítást adhat a vallási keményvonalasoknak a hasonló önbíráskodásokhoz.
Koránt olvasó menekült dél-szíriai táborban
A bigott vallásosság megnyilvánulásai és az önmegtartóztatás által kiváltott fiziológiai negatívumok ellenére a ramadán a muszlimok többsége számára alapvetően nagy közösségi ünnep. A böjt megtörésére napnyugta után kerül sor. Az első étkezés ilyenkor hagyományosan nagyobb társaságban történik. Az utcákat hosszú, terített asztalok lepik el, de ahol a szokás úgy kívánja, földön ülve, közös tálból fogyasztják el a bőséges lakomát, amelyet ünnepi édességek és gyümölcsök sora követ.
A ramadán erősíti a közösség kohézióját azáltal, hogy összehozza az embereket, akik így megélhetik az összetartozás élményét. Az emberi kapcsolatok elmélyítésében ugyancsak fontos szerep jut az adakozásnak. A hagyomány szerint a szent hónap alatt a szegényeknek juttatott segítség nagyobb súllyal fog latba esni a végítélet napján, ezért a tehetős hívők ebben az időszakban jelentősebb adományokkal támogatják a nincsteleneket, akiket a közös étkezések alkalmával is szívesen látnak az asztaloknál.
Az iszlám vallás lényegi eleme a rászorulók ellátása, amelyet az úgynevezett zakátból, vagyis a kötelező alamizsnából fedeznek. A ramadán során jótékonykodásra fordított összegek azonban többnyire az ezen felüli hozzájárulásokból állnak.
A böjt esti megtörésére, az iftárra készülő étel az indiai Ahmedabadban
A szent ünnepet különböző helyi szokások kísérik az Atlanti-óceán keleti partjától egészen a Csendes-óceánig tartó muszlim világban. Egyiptomban fontos szerep jut a színes lámpásoknak, amelyekkel a közösségi tereket, a mecseteket és egyéb épületeket díszítik. Törökországban méretes dobokkal ébresztik a hívőket napkelte előtt, hogy le ne maradjanak a böjt beköszöntét megelőző reggeli étkezésről. A legszentebb városban, Mekkában több száz éves hagyománynak köszönhetően ágyúlövéssel jelzik a böjt kezdetét és végét. Irakban sajátos játékkal múlatják az időt.
A versengő feleket vezető csapatkapitányoknak elrejtett zálogtárgyat kell megtalálniuk a szemben álló csapat tagjainál úgy, hogy csupán kérdéseket tehetnek fel nekik. Katarban és az öböl menti régió több országában a böjti időszak középső napja a gyerekeké. A Garangao nevű fesztivál külsőségeit tekintve az angolszász országokból ismert halloweenünnepekre hasonlít. A helyi viseletbe felöltözött apróságok csoportokba verődve, kövek összeütésével keltett ütemes zajra felvonulva látogatják körbe szomszédságukat, ahol a helyiek édességekkel díjazzák őket.
