Ez is megjósolható katasztrófa volt. Hogy lehet az, hogy a XXI. században semmiféle tűzjelző berendezéssel nem volt védve Rio de Janeiro történelmi épülete? És hogy a tűzoltók egyetlen vízcseppet sem tudtak nyerni a tűzcsapokból? Valaki úgy gondolta, ezekre sohasem lesz szükség. A közeli tóból kellett szivattyúval feltölteni a tartálykocsikat, amikorra a tűz már elborította mind a három emeletet. Mindmáig nem tudni, hogy az emberiség – főként Latin-Amerika – jelentős természeti és kulturális emlékeit őrző intézmény egyáltalán rendelkezett-e leltárral az anyagairól. Vagy azt is ugyanitt tárolták?
Az anyagi eszközök hiányában, a kultúra területét érintő állandó elvonásokban, a politikai osztály nyerészkedésében látják az okát a tűzvész bekövetkeztének – ez volt a tüntetők véleménye, akik a múlt héten a leégett épületnél tiltakoztak az értékek hanyag kezelése ellen.
A tűz kivételesen gyors terjedésében nyilván szerepet játszott, hogy a feljárókat és a kiállítási termeket belülről főleg fával burkolták. Érdekesség, hogy az igencsak gyúlékony papíranyagból maradt meg a legtöbb, ugyanis az épület másik szárnyában volt elhelyezve az 530 ezer kötetes könyvtár és a levéltár.
Az épület 1892-től ad otthont Latin-Amerika legnagyobb természettudományi és antropológiai gyűjteményének. A gyarmatosítás korában itt emelkedett a portugál királyi család lakhelye. Jelenlegi formáját a XIX. században nyerte el, amikor egy kereskedő adományként a királyi családnak ajándékozta. Brazília függetlenné válása után a palota I. Péter császár rezidenciájává vált.
Az ő utódja, II. Péter úgy ítélte meg, hogy az 1818-ban alapított Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeum számára ennél jobb és impozánsabb épület nem is kell, amely a Quinta da Boa Vista parkban emelkedik. A brazilok a múzeum előtt II. Péter lovas szobrával tisztelegtek az adományozó előtt, ám még e kegyes tett sem tudta megakadályozni, hogy hét év múlva kikiáltsák a köztársaságot.
A világ számos tájáról érkeznek a felajánlások, hogy amiben tudnak, segítenek a braziloknak. Valószínűleg a palota helyreállítása lesz a legegyszerűbb, bár ez is irdatlan pénzösszegbe kerül majd. A megmaradt, de megsérült tárgyak restaurálása biztosan meghaladja azt a szintet, amelyre Brazília jelenleg képes. Ezért különösen szükséges az UNESCO, az ENSZ kultúrával foglalkozó ágazatának felajánlása.
„A kormány ismerje el felelősségét abban, hogy feladatai között szerepel a nemzeti kulturális örökség megóvása. Elveszítettük a múltunk, a történelmünk egy darabját, de nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy a jövőnkről is lemondjunk” – ez volt a véleménye Paulo Andreas Buckub zoológusprofesszornak a tűzvész pusztítását látva. Mi vált a tűz martalékává? Sok brazil számára az odaveszett őstörténeti, embertörténeti, etológiai és biológiai emlékek közül a legnagyobb veszteség Luzia, „a legidősebb brazil asszony” tetemének füstté válása.
Egy francia régészcsapat 1970-ben bukkant rá a 12 ezer éves „hölgyre” Minas Gerais állam területén, ő volt a Latin-Amerikában talált legrégebbi ősember. De van remény a feltámasztására: a közelmúltban a nagy-britanniai Manchester városának egyeteme ugyanis számítógépes arckészítés céljából tárolta a koponya adatait, amelyből később a múzeum elkészítette Luzia szobrát. A másodjára is meghalt, ezúttal tűzhalált szenvedett „brazil ősanya” legalább ilyenformán újjászülethet.
Talán egyszer a nyolcvanmillió évvel ezelőtt élt Maxakalisaurus is feltámad. A 13 méteres dinoszaurusz – amelyet szintén Minas Gerais államban 1998-ban találtak – csontvázát idén júliusban, a Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján látta újból egyben a nagyközönség. A termeszek szétrágták a fa csonttartókat. Most csak hamu maradt belőle.
Csakúgy mint a pompeji freskóból, amely már nem élte túl a második tűzvészt. A Vezúv vulkán Krisztus előtt 79-ben bekövetkezett kitörését még átvészelte ez a ritka falfestmény. A riói múzeum különösen büszke volt az ókori Egyiptomból származó anyagaira, amelyek külön szekcióban voltak kiállítva. E kincsek közül is kiemelkedett az a festett szarkofág, amely Krisztus előtt 750 tájékáról egy papnő koporsója volt. Külön érdekessége, hogy a szarkofágot sohasem nyitották fel, röntgenfelvételekkel igazolták a test és az amulettek sértetlenségét.
Egyvalami bizonyosan túlélte a lángokat: egy öttonnás meteorit, amelyet a bejáratnál helyeztek el, hogy üdvözölje a látogatókat. 1784-ben egy fiú bukkant rá Domingos da Motta Botelho közelében, és 1888-tól a Nemzeti Múzeum tulajdona. A megtalálásának időpontjában a második legnagyobb meteorit volt a világon, de azóta is őrzi a brazil területen talált rekordcímet. A meteoritok a két héttel ezelőtti tűzvésznél magasabb hőmérsékleteket is „megszoktak”.
Késelés
Vajon ki és mikor szabadítja meg Brazíliát attól a korrupt politikai osztálytól, amely évtizedek óta irányítja? Az október elején tartandó első felvonás tétje az, hogy találnak-e valakit, aki reményt adhat az ilyen fordulatra. Ám a brazilok még mindig a jelenleg börtönben ülő Luiz Inácio Lula da Silvában, a volt elnökben hisznek, akit a legfelsőbb bíróság mint büntetését töltő fegyencet e héten végleg eltiltott attól, hogy az államfői posztért indulhasson. A szociális programjaival tízmilliókat a szegény sorsból kiemelő Lula még ma is olyan népszerű, hogy biztosan venné az elnökválasztási akadályt.
És itt jön a ki tudja, hányadik fordulat, amely bekavar az esélyesek játszmájába. A múlt csütörtökön egy kampányrendezvényen életveszélyesen megkéselték a jobboldali jelöltet, Jair Bolsonarót. Az első körben ő körülbelül húsz százalék szavazatra számíthat. Bár rengeteg vért vesztett, a sérüléseibe nem fog belehalni, ám valószínűleg már a választásokig hátralévő két hétben nem tud kampányolni. A volt katonatisztet – akit egyenes beszéde miatt a brazil Trumpnak is hívnak –, aki 27 éve képviselő, a mindent elborító korrupcióval ez idáig nem tudták kapcsolatba hozni. Mondhatnánk: az egyetlen tiszta jelölt, de Brazíliában óvatosan kell bánni ezzel a jelzővel.
Korrupciós vádak miatt a honatyák fele vagy már börtönben ül, vagy pedig a tárgyalására vár. Brazília ilyen politikai és gazdasági válságot nem élt át az 1930-as évek óta. Nincs olyan elit, amely leválthatná a bal- és jobboldali vezető réteget, amely mérhetetlen felelősséggel tartozik a kialakult helyzetért. Mintha az utóbbi időszakban megállt volna a gazdasági romlás – de milyen áron? Költségvetési megszorítást alkalmaz minden területen a Temer-kabinet, ezt bátran megteheti, hiszen az alelnökből elnökké avanzsáló, mindenféle machinációk mesterére, Michel Temerre csak néhányan fognak voksolni október elsején.