Apukám teljesen kész volt. Állandóan csúszkáltam a fizetéssel, mindenkinek tartoztam, de nem azért, mert kivettem a pénzt, hanem mert minden késve érkezett be” – mondta 2006-ban a Magyar Narancsnak Matyi Dezső. A hetilap által akkor megrajzolt portré agilis, lendületes, de azért az illemkorlátok mellett haladó sikeres vállalkozó képét mutatta. Mert, mondta ugyanitt: „nálam, akár hiszik, akár nem, az etika játszik”. Az idézett mondatokból kiderül, hogy Matyi számára az adósság a kezdetektől beletartozott az üzletfilozófiába. Persze más kérdés néhány tízezerrel vagy akár tízmillióval tartozni, meg más a komplett könyves szakmának hárommilliárddal.
Szabó Tibor Benjámin, az Új Könyvpiac aktuális felelős szerkesztője 2014 áprilisában nyílt levelet címzett az Országgyűlés kulturális bizottsága elnökének. Azt írta: a magyar könyvkereskedelem beleáll a földbe, és ezt a kulturális kormányzat képviselői nagyjából érdektelenül, a könyvkiadók és -kereskedők pedig nagyjából tehetetlenül nézik végig. A bajok előidézője Matyi Dezső, az Alexandra vezetője, aki felelőtlen extenzív gazdálkodást folytat, mindig a bevételeinek aránytalanul nagy százalékát fordította aránytalanul nagy fejlesztésekre, a kiadók jutalékait is, és nagy hiteleket szervezett a nagyobb tervei alá – miközben szinte mindenkinek késve fizetett.
A sajtó felkapta a hírt. Kiderült, hogy a Pécsi Direkt Kft. valóban fűnek-fának tartozik, a kiadók azonban ahelyett, hogy felszámolási eljárást vagy pert indítanának ellene, inkább kivárnak, hátha Matyi Dezső talpra áll. Ám a Pécsi Direkt Kft. 2014 második félévében felkerült a NAV nagy adótartozóinak listájára, ami 180 napon túli százmillió feletti tartozást jelent.
A helyzetét nem könnyítette, hogy korábbi bankhiteleinek rendezése is esedékessé vált. Az előző évben Matyi Dezső még 10,9 milliárdos vagyonával az 55. volt a Napi.hu 100 leggazdagabb magyarjainak a listáján.
Az elkövetkező két évben csak szaporodtak a rossz hírek. Miközben Matyi Dezső azt bizonygatta, hogy az Alexandra cégcsoportnak az égvilágon semmi baja nincs, 2015 őszén kénytelen volt bezárni tíz plázaüzletét, 2017. január 12-én pedig körlevelet küldött a kiadóknak, hogy nagykereskedelmi cégének, a Könyvbazár Kft.-nek 3,8 milliárd forinttal tartozik egy cég, amelyik neki sem hajlandó fizetni, így ő sem tudja kiegyenlíteni a fennálló tartozásait. A legnagyobb kiadók úgy döntöttek, visszahívják a könyveiket az Alexandra bolthálózatból.
Vajon miért nem reagáltak már korábban, hiszen észlelték, hogy a könyvpiac 25-30 százalékát kitevő Alexandra kereskedelmi cége rendre későn fizet? Sőt három éve még abban is támogatták Matyi Dezsőt, hogy átszervezze a cégbirodalmát, átvigye másik vállalkozásba az adósságait, csak mert megígérte, hogy fizetni fog. „Időközben mindenki megkötötte a maga kis alkuját Matyi Dezsővel. Én is.
Aprópénzeket dobált, ezzel időt nyert, de tovább nőtt az adóssága. Mi is peren kívüli egyezséget kötöttünk, így »csak« 85 milliót buktam, de kaptam legalább annyit, hogy kifizethettem a szerzőimet, a jogdíjakat és a nyomdaszámlákat – mondja egy kis kiadó tulajdonosa, majd hozzáteszi: – Ahogy nekem, másnak is van erről az alkuról Matyi Dezső fiókjában egy titoktartási záradék.”
Dési Péter, a kis Minerva Kiadó tulajdonosa nem alkudozott. Beperelte az Alexandrát, mert úgy gondolta, a polgári jog szerint kimeríti a bűncselekmény fogalmát, hogy az eladta, de nem fizette ki a könyveit. Nagypályás cég számára kis összegű adósságról volt szó, 700 ezer forintról, de a családi vállalkozásként működő Minervának nagy tétel.
– Ritkán kaptunk elszámolást, az sem volt valós. Kétszáz könyvből eladtak százat, és lejelentettek tízet, vagyis soha nem fogom megtudni pontosan, mennyivel tartoztak. Jogerősen nyertem, de ettől még Matyi Dezső nem fog fizetni. Hívtam más, hasonló helyzetben lévő kiadókat, javasoltam a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületében (MKKE), hogy csatlakozzanak hozzám, pereljünk, de senki nem volt elég bátor. A kicsik nem mernek nekimenni a terjesztőknek, félnek, hogy kitolnak velük, eldugják a könyveiket. Az Alexandra elviszi egy kiadó készletének 25-30 százalékát, ott voltak a könyvek a csillogó-villogó plázaboltokban – amelyekért ugyan, mint kiderült, már egy ideje nem fizették a bérleti díjat. Ki akart volna nekik menni? Mindenki tartott Matyi Dezsőtől.
„Drámai számomra, hogy Matyi Dezső a szakma véleménye szerint magas fokú védelmet élvez – mondja egy kiadótulajdonos, régóta a pályán lévő könyves szakember. – Mindig kölcsönökből építkezett, amelyeket soha nem volt szándéka törleszteni. Megfogadta George Mikes tanácsát: ha száz dollárt kérsz a banktól, kihajítanak, ha százmilliót, akkor konyakkal, kávéval kínálnak. A Matyi Dezső építette kártyavár azért nem tudott összedőlni, mert mindenki megalkudott vele. Egyenként dobálta az aprópénzeket, és még több lett az adóssága.
Először mindenkinek rendesen fizetett, aztán egyre ritkábban. Így volt ez a plázaboltokban is.” A könyves szakember azt mondja, Matyi Dezső pókerjátékos volt erős politikai hátszéllel: a baranyai szocialista lobbi támogatta. Köztudott, hogy a néhai pécsi polgármester, Toller László jó barátja volt, ő adta össze személyesen Matyit a második feleségével, és többször is a XXI. század Zsolnayjának nevezte.
Az egyre nagyobbra növő könyves birodalom mellett Matyi Dezső 2004 óta foglalkozott borászattal, és 2007-ben többségi tulajdonosa lett a PMFC NB II-es labdarúgócsapatot működtető kft.-nek. A bevételekből akkor még futotta a labdarúgás támogatására, az NB II-es csapatot négy év alatt az élvonalba vezette, de ez a becslések szerint legalább 1,5-2 milliárd forintjába került.
Aztán 2013 decemberében váratlanul bejelentette, hogy a PMFC-Matias működését biztosító Alexandra cégcsoport, illetve a Matias Borászat 2014. január 1-től megszünteti a csapat finanszírozását, 2016 őszétől elveszítette tíz nagy plázaüzletét, idén január 12-én érkezett a körlevél a kiadóknak, hogy ne várják a pénzüket az Alexandrától, majd január 26-án az újabb körlevél, hogy a Matias Borászat váratlanul bezár, nem szállít több árut.
„Leisztinger Tamásnak van elég pénze, hogy működtesse a diósgyőri focicsapatot, Dezsőnek viszont nem volt. Nagy lábon élt amúgy is, a születésnapjára a felesége kibérelte egy órára 15 millióért a mogyoródi versenypályát, hogy sztárautóval körözhessen. A lánya lovas, több mint harminc paripa eszi a zabot az istállójukban. A borászat is veszteséges volt, mert nem volt egy negyed dűlő villányi birtoka sem. Ennek ellenére nem kell tartania attól, hogy szegény emberré válik. A pénzét nem Magyarországon tartja, és ezzel nincs egyedül a könyves szakmában.
Olyan rendszer ez, amelyikben nincs joga senkinek egy szót sem szólni. Mindenki látta, hogy túl nagyra nő az Alexandra-lufi, de azt is látta, hogy mindig van annyi, amennyi feltétlenül szükséges, ha szorul a hurok. Vagy annyi, hogy a bajt azzal tovább tolja. Az MKKE mindezt tudta, a különalkukra ját-
szottak, hagyták veszni a kisebb cégeket. Folyton azt mondták: nyugi, nyugi, készül a megegyezés. Sokan ezért ki is léptek az egyesületből. Egyszóval senki ne tegyen senkinek szemrehányást!” – mondja indulatosan egy Matyi Dezsőt és a könyvszakmát egyaránt jól ismerő beszélgetőtársunk.
Való igaz, hogy három éve az MKKE támogatásával Matyi a fizetés ígéretében üríthette ki a kiadók felé adósságokat felhalmozó kft.-jét.
A vagyonát az amerikai Rainbow Publishing LLD-n keresztül a Rainbow Üzletlánc Kft.-be tette át, a könyv-nagykereskedelmet az exfeleségére, Szabó Tündére íratott Könyvbazár Kft.-be vitte, a kiskereskedelmet pedig a Rainbow Üzletlánc Kft.-be. A kiadók a Rainbow-val állnak szerződéses kapcsolatban, melynek azonban a menedzselési jogait 2016 szeptemberében megvásárolta a Wolf-CRS Kft. nevű cég. Szabó Tünde helyét egy agrárbefektetésekkel foglalkozó harkányi férfi, Ihász Péter vette át. Az Opten céginformációs rendszere szerint a Wolf-CRS hárommillió forintos alaptőkéjű cég, és 2011-ben adott le utoljára éves mérleget. Több bírósági végrehajtás is folyamatban van ellene. Matyi Dezső az MKKE elnökségének minderről annyit mondott: megvezették, és az ügyben január 9-én feljelentést tett.
A Pécsi Direkt felszámolása után a tulajdonosok megbízásából a PD Consulting Kft. 2016 júliusától elvégezte a nagykereskedelmi társaság, a Könyvbazár Kft. átvilágítását, majd a vizsgálatot kiterjesztették az Alexandra üzletlánc könyvesboltjait üzemeltető Rainbow Kft.-re is. Somogyi Ferenc, a társaság ügyvezetője azt nyilatkozta: átláthatatlan pénzügyi működést tártak fel, ezért a menedzsmentjogok birtokában a Wolf Kft. tavaly év végén megtiltotta a Rainbow-dolgozóknak, hogy Matyi Dezső utasításait végrehajtsák. Szerintük a korábbi cégvezető több mint hárommilliárd forinttal nem tud elszámolni. Erre Matyi is megtiltotta a Könyvbazárnak, hogy árut adjon ki a Rainbow-nak.
Matyi Dezső kérdéseinkre csak egy, a távirati irodának is eljuttatott közleménnyel reagált, melyben kifejti: Somogyi Ferenc minden állítása tudatos félrevezetések és hazugságok sorozata. Az adósságrendezéssel és reorganizációs terv kidolgozásával megbízott ügyvéd, Pokó Diána és szakmai tanácsadója, Somogyi Ferenc kijátszották. Tudtán kívül céget alapítottak, a PD Consulting Kft.-t, majd 2016 nyarán azt tanácsolták neki, hogy vonják be a Rainbow Kft.-be ötvenszázalékos tulajdonrésszel a Wolf Kft.-t is. A 2016. szeptember 1-jén készült üzletrész-adásvételi szerződések hamisítottak, és a Rainbow Kft. ötven százalékáért egyetlen fillért sem fizettek.
Van tovább is Matyi nyilatkozata: az Alexandra-cégek pénzforgalmát 2014-től Pokó Diána bonyolította le, aki nem számolt el az általa kezelt, összességében több százmillió forint összegű letéttel. A PD Consulting valós célja, írja Matyi, nem az Alexandra könyvesbolthálózat, a 350 munkavállaló, a magyar könyvpiac 20-25 százalékát uraló eladótér megmentése, hanem annak jogellenes megszerzése, eladása és a vételár eltüntetése, az Alexandra-vagyon csellel, megtévesztéssel ingyen történő megszerzése. És még a karácsonyi bevételt is el akarják lopni.
Nem fárasztanánk az olvasót tovább az üzleti bonyodalmakkal, legyen elég annyi, hogy a könyveseknek meggyőződésük: Matyi Dezsőnek vége, és hogy a nagy ravaszt most megfogták, pontosabban alaposan átverték. Pedig az idén 49 esztendős Matyi Dezső maga volt a szakmában az irigyelt, csodált és gátlástalan szelfmédmen, akit, ha nem szerettek is, de csodáltak, és főleg hatalmánál fogva rettegtek, akitől hatékony és kiterjedt terjesztői hálózata miatt kiadók, írók, nyomdák sorsa függött.
A pécsi ponyván kezdte, nem volt bonyolult az üzleti filozófiája: sikerkönyveket kell árulni. Nagyot keresett például az agykontrollos könyveken – emlékezett vissza egy beszélgetésben. A mezőgazdasági vállalkozásból élő, módos szülők gyermeke, akit kétszeri nekifutásra sem vettek fel a jogi egyetemre, első cégét, a Direkt Bt.-t 1990 elején alapította. Egy évvel később, 1991-ben alapította meg az Alexandra Kiadót, amelyet a kislányáról nevezett el. Ebben már összekapcsolta a kiadást és a terjesztést.
A cég ugyan folyamatos fizetési problémákkal küzdött, de dinamikusan növekedett: 1996-ra már volt két nagykereskedelmi raktára Pécsett és Budapesten is, de a nagy dobás az volt, hogy 2000-ben az összes épülő plázában nyíló könyvesboltra kizárólagosságot szerzett, 2009-ben megnyitotta a gyönyörűen felújított Divatcsarnokot, benne könyvüzletét, majd néhány évvel később a négyszintes, Nyugati téri könyvesházat, ahol rendszeres irodalmi pódiumbeszélgetéseket is tartottak; írók – leggyakrabban Vámos Miklós – hitelesítették Matyit, a vásárlók pedig leülhettek kávézni, internetezni is.
A legrangosabb szerzemény kétségkívül a 2005-ben megvásárolt patinás Európa Könyvkiadó, mely most, a csőd szélén táncoló cégcsalád tagjaként szintén bajba került. Tavaly novemberben ugyanis 800 milliós tőkeemelés történt a nagykereskedelmet lebonyolító, a könyvesek követeléseivel tartozó Könyvbazár Kft.-nél, ezzel együtt új tulajdonosok is feltűntek a társaságban: a Pécsi Direkt és a Matias Borászat mellé csatlakozott a Nebuló Könyvház Kft., valamint a Cartaphilus Könyvkiadó Kft. Márpedig a Nebuló jegyzett tőkéjét apport formájában az Európa Könyvkiadó Kft. is szolgáltatta.
Megkeresésünkre, hogy van-e ok aggodalomra az Európa jövőjét illetően, hiszen az üzlet szabályai szerint a Könyvbazár adósságáért az Európának mint tulajdonosnak is helyt kellene állnia, M. Nagy Miklós igazgató közleménnyel reagált. Az Európának nincs olyan tartozásállománya, amelyet ne lehetne kezelni. A könyvkereskedelemben kialakult helyzet nekik is okoz nehézségeket, de eredményességük nem a tulajdonos személyétől, hanem a kiadó vezetésétől, a kollégák munkájától és a könyveik fogyásától függ. Azon dolgoznak, hogy újból minél előbb ott legyenek a könyveik az összes kereskedőnél, és akkor az árbevételük biztosítja, hogy ki tudják fizetni az adósságaikat, mely nem nagy összeg.
M. Nagy igazgató értesüléseink szerint Matyi Dezsőtől a tárgyalások során nagyobb pénzügyi autonómiát kért. „Állítólag a dél-amerikai drogpiacot megszégyenítő zsarolások és fenyegetések folytak az Alexandra háza táján, és Matyi be van ijedve, próbálna kihátrálni. Szerintem kimentette már az elmúlt években, amit tudott, miközben minden évben megszellőztették, hogy csődbe megy” – mondta egy, az Európa Kiadó köréhez tartozó író, aki 2016-os jogdíjaiból még egy fillért sem látott, csak ígérete van, hogy az Európa saját hatáskörében rendezi a hátralékot. Állítólag tőkeinjekciókat kapnak, és ezentúl az általuk keresett pénz hozzájuk megy, nem a központi kasszába. Úgy tudjuk, az Európa új lehetséges tulajdonossal is tárgyal.
Az MKKE elnöke, egyben a Kossuth kiadói csoport vezetője, Kocsis András Sándor néhány napja hárommilliárd forintos rendkívüli állami támogatást kért, hogy megakadályozzák a könyvpiac összeomlását. Megkérdeztük tehát, miért hagyták eddig fajulni a dolgokat. Miért nem lépett előbb a könyvszakma, hogy rendezze a helyzetét az Alexandra-birodalommal? Kocsis szerint ez utólagos okoskodás, azok mondják, akik nem tettek semmit.
Az MKKE nem kamara, mert nem magánszemélyek a tagjai, így nincsenek kamarai jogosultságai sem. Három évvel ezelőtt szakmai konszenzus született abban, hogy kell adni még egy esélyt, további három év bizalmat a piacvezető könyves cégnek. Utólag látszik, hogy ez nem volt jogos, de mindenki szem a láncban. A magánalkuknak végük van.
A három nagy terjesztő, a Líra, az Alexandra és a Libri az üzlethálózat mellett kiadókat is működtet, mondja Kocsis András Sándor. Most mindenki várja, hogy mi fog történni a második legnagyobb bedőlésével. A Líra és a Libri fizet, de ettől még a könyvszakma nagyon kiszolgáltatott a nagy terjesztőknek. Tíz éve a Kossuth ezért is tett lépéseket, hogy más értékesítési csatornákat építsen ki.
Arra a kérdésre, ilyen tisztázatlan elszámolási viszonyok között mégis hogyan osztoznának el az államtól kért hárommilliárd forinton, az igazgató azt felelte: a könyvszakma az elmúlt 27 évben, bár súlyos vagyonvesztéseket szenvedett el, állami konszolidációban nem részesült. Most azonban hiteleik miatt kiadók, nyomdák, szerzők vannak veszélyben.
A be nem hajtható követeléseket auditáltatni kell, ezután kaphatnának kártérítést.
Felsorakozott az állami támogatást kérők mellé L. Simon László, aki politikusi mivolta mellett költő is. A politikának nem szabad magára hagynia a könyvszakmát, nyilatkozta, mert néhány üzleti szereplőn kívül senkinek nem érdeke, hogy a jelenleg is ezer sebből vérző, de legalább hárompólusú könyvkereskedelem kétpólusúvá váljon. Világos beszéd. A könyvesek most attól tartanak, hogy csak két terjesztő, a Líra és a Libri között választhatnak majd, és ezek, főként a piacon agresszív építkezési stratégiájával nem túl népszerű Líra, visszaélnek az erőfölénnyel. A jövőt firtató kérdésünkre Kolosi Beáta, a Líra csoport vezérigazgatója csak annyit válaszolt: sok a nyitott kérdés, még ők sem látnak mindent világosan, így egyelőre nem nyilatkoznak.
Halmos Ádám, a Libri Kiadó igazgatója azt mondja, jelenleg válsághelyzet van, amelynek sokféle kimenetele lehetséges. Folyamatosan vonják vissza a fizetésképtelen nagykereskedőtől a könyveiket, de a boltokból nem tudják. A terjesztők egyébként összevezetik az eladásaikat, vagyis elszámolnak, ami jó módszer, ha tisztán működik, csakhogy azt tapasztalták, hogy az Alexandrában valamiért nem minden esetben sikeres a sikerkönyv, bár azért ezek jellemzően minden kereskedőnél hasonlóképp működnek.
Ez pedig gyanúra ad okot. Halmos szerint nem tudható, ki hogyan kerül ki az Alexandra összeomlásából. Nekik is óriási készleteik vannak egy olyan cégnél, amelyik összeveszett önmagával, és nem tudja a pénzét visszaszerezni önmagától. Ha csődbe viszik a vállalatot, nem lesz információ arról, kinek mennyi pénze ragadt benn. A Libri Kiadó mindenesetre megy előre, értékesíti és visszaszerzi a könyveit. Az Alexandra bukásából hosszú távon akár jól is kijöhet a könyvszakma, mert megszűnik a körbetartozós, egymásnak nem fizetős rendszer. Rövid távon persze hiányzik a piacról néhány milliárd, és ez banki hitelt, NAV-adósságot, családi egzisztenciákat jelent.
Nyilvánvaló a kis független kiadók félelme a Libri jelentette terjesztői erőfölénytől, amely a piac 25-30 százalékát lefedő Alexandra bukása után tovább fog nőni, hacsak nem lép be újabb szereplő, mint a hírek szerint az Alexandra bolthálózata iránt érdeklődő Centrál csoport. Halmos Ádám nem érti a Libri-fóbiát. Azt mondja, ott vannak a könyvek a boltokban, amit meg akarnak venni, azt megveszik függetlenül attól, ki a kiadója, és függetlenül attól, melyik polcra kerül.
Sikeres könyveket kell kiadni. A kereskedő persze ki tud szorítani kiadókat, ha nem figyel oda a könyveire, de az hiba, hiszen magával tol ki. Bár van piaci koncentráció, de több száz kiadó működik, tízezer körüli új cím jelenik meg évente. Ő is félti a független kiadókat, mert sokat szenvedett a piac. Bedőlt már a Magyar Könyvklub, a Sunbooks, az Ulpius-ház, ezek rossz ízű történetek. A Libri könyvkereskedésnek azonban az a lényege, hogy eladja a könyveket. Összekeverednek a terjesztési félelmek a kiadóival.
Az Alexandra-történetben az egész könyvszakma hibás. Eltűnt több mint hárommilliárd forint, kifizetetlen számlák, megroppant egzisztenciák maradnak a nyomában. Nem kérdés, hogy ezért valakinek felelnie kell. Kellene. Elsősorban annak, aki szándékosan vagy felelőtlenül okozott veszteséget. Az eddigi példák azonban nem azt mutatják, hogy lesz felelősségre vonás. 2015 márciusában sok százmilliós adósságot maga után hagyva csődbe ment az Ulpius-ház.
Vezetője és tulajdonosa, Kepets András előbb külföldre menekült, majd csendben hazatért, és ma már nem is olyan csendben ismét a könyvszakmában dolgozik, jelenleg a Szilvásy György egykori titokminiszter által vezetett, új Művelt Nép Könyvkiadó szerkesztője. Könyveik az Ulpius Baráti Kör támogatásával jelennek meg. A kérdésre, ki mentette meg Kepetset, a könyvesektől több nevet is hallunk. Vajon lesz-e, aki a régi barátság és hála okán Matyi Dezső hóna alá nyúl?