Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a felnőtt magyarok körülbelül harminc százaléka elhízott, és világszinten is csak az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzi meg Magyarországot. A Magyar Elhízástudományi Társaság kutatásai azt mutatják, hogy a normális alkatúnak számító férfiak aránya 45 százalékról 35-re csökkent az elmúlt évtizedekben, az elhízottaké viszont megduplázódott 1988 és 2014 között.
Más adatok még rosszabb arányokat mondanak, a lakosság több mint felét elhízottként emlegetik, ami összefügg a testmozgás hiányával. A felmérések azt mutatják, hogy – minden sporteredmény ellenére – a magyarok csak a kanapéról szeretik a sportot, 53 százalékuk semmilyen szabadidős mozgást nem végez. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora idén nyáron Tusványoson 77 százalékról beszélt, hozzátéve, hogy a magyarok hat százalékának még ötszáz méter legyaloglása is gondot okoz, az általános iskolások negyven százaléka pedig gyógytestnevelésre jár. Mivel a túlsúly összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek, a kettes típusú cukorbetegség, rákos daganatok és ízületi problémák kialakulásával, nem csoda, hogy „Magyarország évente egy olimpia árát költi elhízásból fakadó betegségek egészségügyi ellátására”, amint Mocsai fogalmazott.
A megoldást sokan a mozgásszegény életmód megszüntetésében látják. A kormány ezért vezette be a mindennapos testnevelést, amely azonban még kevés az elhízott gyerekek súlyának csökkentéséhez. Ennek oka egyrészt az, hogy számos iskolában hiányoznak a megfelelő technikai feltételek, másrészt hogy a nehezen ledolgozott kalóriamennyiséget az óra utáni szünetben a gyerekek egy pillanat alatt visszaszerzik, amikor csipszet vagy üdítőt vásárolnak a büfében. Ezen az sem segít, ha az iskola kitiltja az egészségtelen ételeket a büféből, mivel a gyerekek otthonról vagy az iskolával szembeni boltból bármikor beszerezhetik hőn szeretett kedvencüket.
Fontos lenne tehát, hogy mindenekelőtt a gyerekek étkezésére figyeljünk, mert „a rossz étkezést nem lehet lefutni” – írják Aseem Malhotra, Tim Noakes és Stephen Phinney brit orvosok egy 2015-ös tanulmányban. Az amerikai Kevin Hall, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatója pedig azt teszi hozzá, hogy hiába izzad az ember egy órát, azt öt perc evéssel semmissé lehet tenni. Egyetlen szelet pizza, egy kávé vagy egy adag fagylalt is elég ahhoz, hogy feleslegessé váljon az addig befektetett energia.
– A bevitt és a felhasznált kalória mennyisége határozza meg az ember tömegét – magyarázza Németh Ibolya dietetikus. – Ha többet mozog valaki, biztos többet fogyaszt, de az alapanyagcsere genetikailag meghatározott, így egyénfüggő, ki milyen gyorsan éget el adott kalóriamennyiséget.
Tehát nem igaz, amit az 1950-es évek óta sulykol az egészségipar, hogy kizárólag mozgással vagy éppen őrült diétákkal le lehet fogyni. A lényeg az életmódváltásban és a kiegyensúlyozott, egészséges étkezésben, illetve a megfelelő mozgásban van. Az ember mindenevő, ezért a húst hússal evő vagy a fogyás miatt a vegetáriánus étkezést éltető diéták nem jelentenek megoldást – hosszú távon a jojóeffektus miatt semmiképp. A túlzott húsfogyasztás azért is veszélyes, mert a XX. század második fele óta amúgy is sokkal több húst fogyasztunk, mint zöldséget és gyümölcsöt, pedig a rostos étkezés az egészséges táplálkozás egyik alapja.
A KSH például kimutatta, hogy a 16 évesnél idősebbek mindössze negyven százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, zöldségeket pedig még kevesebben, ott harminc százalék körül mozog az arány. 12 százalék a heti rendszerességnél ritkábban, akár sohasem fogyaszt gyümölcsöt, 14 százalék pedig zöldséget.
Ezzel szemben az egészségesnek nevezett táplálékkiegészítők piaca egyre nő. Az egyik vezető hazai táplálékkiegészítő-cég aloe verás termékei például számos fitneszklubban kaphatók, ahol az eladók – megfelelő jutalék ellenében – örömmel dicsérik a terméket az egészségükért tenni akaró tagok előtt. Az igazi aloe verát termelő Gábor azt meséli, hogy a marketingstratégia olyan sikeres, hogy hiába próbálta
meggyőzni több kondizó barátját is, hogy akár ingyen is odaadja nekik a bio aloe vera kivonatot, azok inkább maradtak a segédanyagokat is tartalmazó gyári pornál.
Máltai erőpróba csúszós póznán. A leghatékonyabb a séta
Fotó: Reuters
A fitneszterem-tulajdonos Dávid a kondizás kapcsán is megjegyzi, hogy számos egészséges „trükköt” nem tudna eladni, ha a vendégei értenék a tudományos halandzsát, amelyet ő előad. Biológiatanárok, orvosok, dietetikusok ritkán térnek be hozzá, és az átlagfelhasználó hiába egyetemet végzett huszon-harmincéves, mintha a középiskolai biológiai alapok teljesen hiányoznának, és úgy tűnik, bármit hajlandók elhinni, ha az a tetszeni vágyást, illetve az egészségmániát szolgálja.
Ez a fajta megtévesztő marketing vezethetett odáig, hogy a KSH adatai szerint egyre nő az egészségüket jónak vagy nagyon jónak megítélők aránya a hazai lakosság körében. 2016–17-ben az előző időszakhoz képest ötszázalékos emelkedés volt tapasztalható annak ellenére, hogy a hazai lakosság étkezési szokásai nem változnak.
Dávid szerint komoly probléma, hogy a legtöbben esztétikai okból járnak izmot építeni, de elfelejtik, hogy ez állóképességi edzés nélkül mit sem ér. Nem véletlen, hogy a versenysportolók nagy része csak kiegészítésnek tekinti a konditermi edzést. A neves amerikai tréner, Harley Pasternak például kifejezetten nevetségesnek tartja, hogy az emberek a fogyás miatt járnak súlyzózni, mert az csak az izmok tónusosabbá tételére használható. „Ha viszont zsír borítja az izmokat, senki nem fogja látni őket. A láthatóvá tétel a konditermen kívül történik” – nyilatkozta nemrég. Szerinte ennek leghatékonyabb módja a séta, mivel nagyobb százalékban égeti el a kalóriákat a kardioedzésnél, így a termekben elérhető futógépek használatánál.
– Az edzőtermekben izomtömeg-növelés folyik, és nem az évek alatt felépülő sport következményeként alakulnak ki az izmok. Aki csak gyúrni jár, az alakot formál ugyan, de nem biztos, hogy jobban terhelhető is, mivel az edzőtermi sportok valódi állóképességet nem adnak – mondja el Németh Ibolya. Ezért fordulhat elő, hogy még az edzett kinézetű emberek is nehezen gyalogolnak. Ők ugyan képesek fél kilométernél több megtételére, de az igazi zsírégető séta számukra is megterhelő. Az edzőtermek kedvelői ugyanakkor a netes fórumokon gyakran azzal érvelnek, hogy számukra nem fontos, mennyit tudnak gyalogolni, vagy hogy nem tudják megvédeni magukat, mert izmaik kinézete miatt ez a veszély úgysem fenyeget.
Szakértők szerint akkor lehetne hatékonyan csökkenteni a hazai elhízottság mértékét, ha minél több embert tudnánk rávenni valamilyen sport űzésére, azonban ehhez a megfelelő infrastruktúra még nem teljes, vagy sokak számára drága. Az egészségesebb táplálkozás és a több séta pedig nem lenne drágább, de olyan változtatásokat igényelne a mindennapi életben, amely csak széles körű társadalmi kampánnyal lenne elérhető.
