Inkább net, mint bunyó

A sor hosszú, az éjszaka hideg, az emberek kezdenek türelmetlenek lenni. A hálaadásnapi pulyka után Jacknek már nem kellemes az utcán, a bevásárlóközpont előtt ácsorognia.

A sok-sok óra alatt többször végignézte a Macy’s legendás karácsonyi kirakatait, és beszélte meg telefonon a Walmart előtt sorakozó Charlesszal, hogy mekkora a másik nagyáruház előtt álló sor. Mindketten éjfélkor elsőként akarnak lecsapni a hetek óta hirdetett legújabb tévére hatszáz dollárért 1500 helyett, gamer notebookra háromszázért ezer helyett, és tetőtől talpig felöltözni márkás holmiba mindössze kétszáz dollárból. A körülöttük álló tömeg startra készen áll, hogy szó szerint megverekedhessen az akciós termékekért.

Tízezer kilométerrel idébb János a számítógép előtt ül, hogy 0 óra után egytized másodperccel rányomhasson kedvenc webáruháza oldalán az áhított kávéfőzőre, amely nagyon akciósan most negyvenezer forint helyett 29 999-be kerül. A rendszer persze lefagy, mert Jánoson kívül millió másik János is feni online késeit az akciókra, és mire Jánosnál helyreáll a kapcsolat, a kávéfőző készlethiányos lesz.

A magyar fekete pénteket ugyanis – neve ellenére – nem lehet egy napon említeni az eredeti amerikaival. Ott éjféltől reggel hatig-hétig tart, mire kifogynak az akciós termékek, Magyarországon viszont évek óta probléma, hogy a legnépszerűbb leárazott árucikkekből valójában nagyon kis mennyiség áll rendelkezésre.

Amerikából minden évben látni a YouTube-on vicces videókat, hogyan verekednek össze az emberek egy-egy tévén, de ez inkább fekete pénteki rutinnak tekinthető, mint tényleges élet-halál harcnak. Magyarországon viszont annyira árérzékenyek a vásárlók, hogy a Black Friday vásárlási őrületet vált ki.

A Millward Brown piackutató 2016-os felmérése szerint hiába engedheti meg magának egy magyar a drágább termék megvásárlását, akkor is inkább utánajár, hol tud ugyanazért kevesebbet költeni. Így az ország több pontján ismétlődtek már meg az amerikai jelenetek, amikor az egyik hipermarket szó szerint csupán néhány darabot tárazott be az akciós okostelefonból, tévéből, laptopból, játék konzolból és kávéfőzőből. A kaposvári Tescóban például a rendőröknek is közbe kellett lépniük.

Az internetes vásárlás nyomán is rendre árasztják el háborgó kommentek a közösségi médiát. Az egyik legnagyobb webáruház, az eMAG például az egyik évben féláron kínálta az Xbox One játék konzolt, ám mivel – ahogy később kiderült – mindössze hatvan darab állt rendelkezésre, a csomagból egy perc alatt semmi sem maradt. A felháborodott vásárlók mind arról panaszkodtak, hogy hiába vették fel kedvencek közé a terméket, és fizettek volna azonnal, a számítógépes rendszer nem tudta kezelni a rengeteg megrendelést, és a minimális készlet egy pillanat alatt elfogyott.

Másik bevett trükközési forma, amikor pár nappal, esetleg szűk hónappal korábban árat emel az áruház, majd az emelt árból akciózik. Így a hirdetett harminc-negyven százalék valójában csak 15-20 százalék. Pár évvel ezelőtt például botrányt okozott, amikor a román eMAG a Black Friday előtt keddről szerdára 2348 lejről 2899 lejre drágított egy hűtőszekrényt, egy a mosógép pedig háromszáz lejjel került többe, amiből vidáman engedett a cég pénteken háromszáz-négyszáz lejt.

Az idén az Alza.hu vitte a prímet, mikor először egy negyvenezres kávéfőzőt pár forinttal olcsóbbnak árazott, mint a megszokott ár, később pedig 2,5 milliósnak hazudott egy 300 ezer forintos tévét. A Gazdasági Versenyhivatal eljárást is indított, mivel gyanúja szerint a cég megsérthette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A reklámok ugyanis akár nyolcvanszázalékos kedvezményt sugalltak a Black Friday alkalmából, ami azonban nem a reklámozott terméket érintette. Várkonyi Balázs, az Extreme Digital ügyvezetője nem véletlenül nyilatkozta korábban, hogy Magyarországon nem éri meg az árral való trükközés, mivel a versenyhivatal rögtön eljárást indít.

Élet-halál harc São Paulóban a kedvezményes televíziókért. Vadászles
Fotó: Reuters

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak azonban más a tapasztalata, számosan fordulnak hozzá panasszal. Főként a netes vásárlóknál jellemző, hogy könnyen átverhetők, mivel nem böngésznek ár-összehasonlító oldalakat, és nem nézik meg több üzlet kínálatát, csak az adott bolt által hirdetett 50-80 százalékos kedvezmény villog a szemük előtt, és rosszabb esetben még inkább vásárlásra ösztönöz a „még egy-két termék van raktáron” megfogalmazás. Érdekes módon, ha fél órával később újraindítjuk a böngészőt, akkor is ugyanezen a számon áll a készlet.

Az óriás kedvezményszint valójában csak Amerikában igaz. Ott kiváló akciókat lehet kifogni a Black Friday alkalmával, de ha már például az Amazonról rendelünk, nemcsak a műszaki cikkek alapesetben drágább európai árát látjuk, de az amerikai sokszázalékos kedvezményeket sem érhetjük el. Marad a bevett gyakorlat, hogy az egy-két generációval régebbi műszaki cikkeket vesszük meg olcsóbban. Ám az igazság az, hogy ezek sem merő szívjóságból lesznek leárazva, hanem számos terméknél karácsonyra jelenik meg új modell, a régiek pedig november végére válnak akcióssá a gyártóknál, és ezt az engedményt kapják meg a vevők a kereskedőktől.

Sokan nem tudják azonban, hogy a laptopok és a tabletek esetében sokkal nagyobb leárazások szoktak lenni a nyár végi, szeptember eleji iskolakezdési akciókban. Az okostelefonok közül Android készüléket tavasszal érdemes nézni, mivel a gyártók a február–március fordulóján tartott Mobile World Congressen mutatják be újdonságaikat, az iPhone-ok esetében pedig a legnagyobb kedvezmények szeptemberre–októberre tehetők az Apple éves fejlesztési bejelentései nyomán.

Ha a bolt mégis komoly leárazásokkal kecsegtet (és ezt nem csak átverés nyomán teszi), akkor ez a fekete péntekre kötött gyártói különalkuknak köszönhető. Magyarországon a legnagyobb forgalmat műszaki cikkek generálják a webáruházakban, így a kereskedők speciális bónuszmegállapodásokat tudnak kötni a gyártókkal. Ezek a cégek amúgy is éves bónuszt adnak a kereskedőknek, ha elérnek bizonyos értékesítési szintet, ám a Black Friday alkalmából sokszor nyitottak pluszbónusz adására is, és ezt a kedvezményt engedik át a kereskedők a vevőknek. Ha nem sikerül megkötni a bónuszmegállapodást, sok webáruház akkor is enged áraiból, és marketingköltségként fogja fel az aznapi bevételcsökkenést.

Felmérések szerint általában fél év alatt térül meg a Black Fridayen elkönyvelt esetleges veszteség, szerencsés esetben azonban még veszteség sincs, mert amit mondjuk egy tévén elbukik a bolt, azt megnyeri egy tableten vagy kenyérpirítón, amelyet a vásárló csak azért vesz meg, mert betért az adott webshopba.

Egyvalamiben megegyezik a hazai Black Friday az eredetivel: az óriási látogatószámban.

A webáruházak átlagos látogatószáma több mint a tízszeresére szokott megugrani, és ezt egyetlen más akció sem produkálja. Amerikában is évekig vásárlási rekordok kötődtek a Black Fridayhez. 2017-ben például csúcsidőben percenként egymillió dollárt költöttek az amerikaiak, akik most már szintén inkább online vásárolnak, mint hogy személyesen tülekedjenek.

Ezt a trendet erősíti a hálaadás utáni vasárnap megrendezett Sofa Sunday (szófavasárnap), amikor laptopról, tabletről és mobilról, vagyis tipikusan kanapén használt eszközök segítségével vásárolnak a legtöbben, illetve a rákövetkező hétfőn 2005 óta megrendezett Cyber Monday (kiberhétfő), amikor munkahelyükről vásárolnak online. Ennek köszönhetően a Black Friday már nemcsak egynapos, hanem hosszú hétvégés vásárlási őrületté nőtte ki magát, ahol már csak a szombatnak nincs külön neve. Sok bolt pedig még tovább megy: van már fekete hét és fekete november is a legteljesebb karácsonyi pénzköltésért.