Aki hömpölygött már hozzá hasonló turisták özönében, tudja, megérti, hogy valamiképpen kordában kell tartani a kíváncsi tömeget. Logikus szabályokkal, a józan észre apelláló előírásokkal, de ha ez nem megy, akkor jöjjenek a korlátozások. Vegyük például az alig 44 ezer lakosú Dubrovnikot. Az Adria gyöngyeként emlegetett horvátországi városban tavaly 1,7 millióan keresték fel az UNESCO világörökségi listára felvett, fallal körülvett óvárost. Az idén áprilistól kamerákkal figyelik és mérik az óváros kapuin be- és kilépő turisták számát – írta a Dubrovnik Times. Egyszerre nyolcezer turista tartózkodhat a városfalon belül. Hatezer főig nincs korlátozás, utána azonban már lassítják a belépést, így sorok alakulhatnak ki a kapuknál.
Ha a bent tartózkodók száma eléri a nyolcezret, csak akkor léphet be turista, ha egy másik kijött. (A perui Machu Picchunál, a világ egyik leglátványosabb romvárosánál minden eddigi erőfeszítés ellenére ugyancsak folyamatosan nő a látogatók száma. A perui kormány ezért százfős csoportok ütemes indításával próbálja kordában tartani a látogatók áramlását!)
A jóval nagyobb, 1,6 milliós Barcelona hasonló gondokkal küzd: oda 2016-ban tízmillió látogató érkezett. A város polgármestere több intézkedést is bejelentett az áradat megfékezésére. A turistáknak kiadott ingatlanok adóját az egekbe emelik, újabb szállodák építését pedig nem engedélyezik. Több adóellenőrrel az illegális lakáskiadást próbálják visszaszorítani, felemelik a parkolási díjakat, korlátozzák az elektromos robogók számát – írta a Daily Mail nyomán az origo.hu. A kambodzsai Angkor, a Khmer Birodalom egykori fővárosának üzemeltetői szintén a drágításra voksoltak: nemrég közel a duplájára emelték a belépők árát, és korlátozták a világhírű romokról a naplementét megtekintő turisták számát. De van, ahol ez is kevés. Ilyenkor következnek a büntetések. Rómában július közepén négynyelvű táblák jelentek meg, amelyek azt hirdetik, hogy este tíz és reggel hét óra között szigorúan tilos alkoholt fogyasztani az utcákon. Este tíz és éjfél között csak üvegből, illetve üvegpohárból tilos szeszt inni, éjfél után viszont semmilyen formában nem lehet alkoholizálni közterületen. Az október végéig érvényes szabályt megszegők 150 eurós büntetést kapnak. Ha esetleg egy üveg borral a világhírű Trevi-kútban fürdőznének, erre fejenként további 450 eurós büntetés jön. (A drága tavalyi lubickolásról két amerikai turista mesélhetne!
A horvátországi Hvar szigetén ennél is tovább mentek: büntetik a meztelenkedést és helytelen viselkedést. Július közepétől angol nyelvű táblák figyelmeztetnek: amennyiben hiányos öltözetben vagy az arra nem kijelölt helyen fogyaszt valaki alkoholos italt, akár 700 euró büntetést is fizethet. Hvaron a hiányos öltözetű sétálás 500 euró büntetéssel jár, ami bikini vagy úszónadrág esetén 600 eurós bírságot jelent.
Hétszáz eurós szankcióra azok számíthatnak, akik közterületen esznek vagy isznak. Rikardo Novak polgármester szerint erre az intézkedésre Hvar hírnevének, gazdag kulturális értékeinek megvédése miatt van szükség.
Neki a város történelme a fontos, fontosabb, mint az, hogy jelenleg csodás partihelyszínként reklámozzák a szigetet. Nemrég Ante Dabo, a Pag szigeti Novalja polgármestere kért elnézést a város hivatalos honlapján a helyi lakosoktól egyes turisták „barbár” viselkedése miatt. A helyiek szerint az ittas, félmeztelen és bedrogozott turisták törnek-zúznak, lármáznak, nem tisztelnek senkit és semmit, ott vizelnek, ahol akarnak, és félmeztelenül ülnek be bárokba vagy éttermekbe.
A polgármester megígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a város visszanyerje méltóságát.
A velencei városvezetés 2015-ben úgy döntött, a turisták vagy a kezükben viszik bőröndjüket, vagy fizetnek – ha elkapják őket – a műanyag kerekű gurulós bőröndök, utazótáskák által okozott zaj miatt. A problémát az okozza, hogy – mivel Velencébe nem mehetnek be az autók – a turisták a nap minden órájában folyamatosan érkeznek vagy indulnak, évente összesen harmincmillióan, de csak gyalog tudnak közlekedni. A hatalmas kofferek gördülő kerekei valóban jelentős zajt csapnak. A törvényszegőket bőröndönként 500 euró összegig büntethetik, hacsak nem felfújható gumikerekes a poggyászuk. Azok ugyanis szabadon (és zajmentesen) húzhatók.
Az osztrák főváros néhány parkjában idén áprilistól – Bécs Város Külképviseleti Irodájának közleménye szerint – nemcsak bringázni tilos, de még tolni sem szabad a kerékpárt. Aki megszegi a szabályt, az a hvari tarifához hasonlóan akár 700 eurós büntetést is kaphat. Ilyen tiltott hely például a Schönbrunni Kastélypark, az Augarten, a Burggarten, a Volksgarten és a Belvedere parkja. (Amikor még csak a biciklizés volt tilos a parkokban, sokan csak addig tolták a kerékpárjukat, amíg a parkőrök látóterében voltak, utána újra felpattantak rá.) A Schönbrunni Kastélyparkba, a Burggartenbe, a Volksgartenbe és a Belvedere parkjába azonban nemcsak biciklit, de állatot sem lehet bevinni. Aki pedig fittyet hány a tilalomra, az 700 eurós büntetésre is számíthat.
Két éve figyelt fel arra a szardíniai Cagliari repülőterének vámőrsége, hogy a turisták szuvenírként a sziget rózsaszín homokját, a tengerpart különleges kavicsait és kagylóit rejtik poggyászaikba. (Egy külföldi nem aprózta el: 25 kilogramm szardíniai homokot akart magával vinni!) Homokot, köveket és kagylót a turisták eddig is „loptak”, de a jelenség az utóbbi időben tömeges méretet öltött. Az MTI információi szerint a látogatók nem elégszenek meg egy-egy maroknyi szardíniai homokkal: tonnaszámra viszik magukkal a sziget partjainak kincseit. Csak Cagliari repülőterén évente két-három tonna homokot koboznak el a vámőrök. És már bírságolnak is. Egy homokkal teli palackért a turistára 100 eurós bírságot is kiszabhatnak.
Szintén sok a homok Dubajban, de ott más okból apasztják az óvatlan emberek pénztárcáját. A közterületen történő szeszfogyasztást a törvények szigorúan tiltják, aki megszegi, sokat fizethet. (Inni a taxiban sem szabad!) A párokat óva intik az utcán bármi olyan testi érintkezéstől, amely megbotránkozást kelthet. Az erkölcsrendészeti törvény az utcán való táncolást is tiltja. Dubajban tilos ordítani, káromkodni, fenyegetően viselkedni egy helyi állampolgárral szemben. Ha egy helyi feljelent egy külföldit, könnyen előfordulhat némi pénzbüntetés, szélsőséges esetben őrizetbe vétel.
Olykor a betegség gyanúja miatt is bajba kerülhetünk. Az idén tavasszal az Egyesült Arab Emírségekben nyaraló ukrán nő gyomorpanaszokkal orvoshoz ment, ott viszont kiderült, hogy terhes, mire őt és dél-afrikai barátját is letartóztatták házasságon kívüli szex miatt. A dél-afrikai külügyminisztérium nem tudott segíteni, hiszen a helyi törvényeket valóban megsértették. Az ilyen esetre lehetetlen felkészülni, de vannak, amelyekre lehet. Aki Tunéziába utazik, annak például nem árt tudni, hogy ebben az országban tilos a rendőrségi és katonai létesítmények, rendőrök, katonák, a Nemzeti Gárda tagjai, közigazgatási épületek, az elnöki palota fényképezése.
Nagyjából minden olyan épületé, amelyen zászló lobog. Ha egy helyit le akarunk fotózni, akkor előbb kérjük a beleegyezését, mert nem várt reakciók érhetnek bennünket. Ha Szingapúrba utazunk, jobb, ha tudjuk, hogy az elnök sértegetése éppúgy halálbüntetéssel járhat, mint ha valakinél drogot találnak. Az elmúlt néhány évben a nemi erőszakot ellenben már nem büntethetik halállal, viszont továbbra is tilos rágógumizni, szemetelni az utcán, piros jelzésnél átmenni az úttesten és lehúzatlanul hagyni magunk után a nyilvános vécét.
Az ázsiai kontinens egy másik turisztikai paradicsomában is szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Aki a thaiföldi Phuket szigetének nemzetközi repülőterénél a kifutópálya közelében szelfizik, súlyos büntetést kaphat. Phuket reptere a tengerparton fekszik, a kifutópálya egy strandnál ér véget, és a turisták előszeretettel fotózkodnak az alacsonyan szálló gépekkel. A Phuket News hírportál szerint biztonsági okokból vezettek be szigorú korlátozásokat a kifutópálya mellett, ahol thai, angol és kínai nyelvű figyelmeztető táblákat is kihelyeztek, a tiltott zónát pedig szögesdróttal kerítették el. Aki a tiltás ellenére belép a kijelölt biztonsági övezetbe, az öttől húsz évig terjedő vagy akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat, de a helyi sajtó szerint az sem kizárt, hogy a „szelfibűnözőkre” halálbüntetést szabjanak ki – írta az MTI.
Malajziában, Nigériában és Zambiában bárkit lecsukhatnak köztéri dohányzásért. Hetvenkét országban a homoszexualitást is büntetik. Algériában például két év börtön járhat a melegeknek, Marokkóban és Tunéziában három, Egyiptomban viszont akár 17 év börtön és kényszermunka is lehet a büntetés, igaz, csak a férfiaknak. Dubajban 14, Abu-Dzabiban tíz év börtön lehet a büntetés, persze ez még mindig jobb, mint Szaúd-Arábia, ahol ki is végezhetik az embert.
Észak-Koreában nagyjából semmit sem lehet tenni. Otto Warmbier 22 éves amerikai egyetemistát másfél éve Észak-Koreában azért ítélték 15 év kényszermunkára, mert a vád szerint a szállodájából megpróbált ellopni egy propagandaplakátot. Warmbier 17 hónapot töltött fogságban, majd idén júniusban hazaszállították a kómába esett fiatalembert. Orvosai szerint súlyos agykárosodást szenvedett, de nem derült ki, hogy mi okozta azt. Észak-Korea botulizmusra hivatkozott, de az amerikai orvosok nem találták ennek nyomát. Warmbier néhány nappal hazaszállítása után meghalt. Nem véletlenül figyelmeztetnek minden európait és amerikait, hogy hiába tűnik érdekesnek a hely, ne utazzanak Észak-Koreába. Ha egy plakátért 15 év kényszermunkát adnak, el sem tudjuk képzelni, hogy mi lehet annak a következménye, ha valaki esetleg megsértené a Kedves Vezetőt.
Az előbbi példák arra intenek, hogy utazzunk, de készüljünk fel a helyi sajátosságokra. Minden szempontból.