Meghaladta a 118-at a gyilkosságok száma idén Londonban, így lassan tíz éve nem volt példa rá, hogy ennyien haljanak meg erőszakosan a brit fővárosban. Különösképp aggasztó, hogy a halálesetek elsöprő többsége utcai késelés következménye, az áldozatok pedig szinte egytől egyig fiatalok: idén már tizenkilenc tizenöt évnél fiatalabb személyt gyilkoltak meg London utcáin.
„Mára teljesen bevetté vált, hogy iskolai egyenruhát viselő gyermekeket kezelünk lőtt vagy szúrt sebekkel. Korábban erre nem volt példa. A hadseregben állomásozó kollégáink szerint manapság hasonló a munkakörünk, mint az Afganisztánban dolgozó orvosainknak” – idézte korábban a brit The Telegraph a nagyváros egyik veterán baleseti sebészét.
Ha nem számoljuk a terrorcselekmények áldozatait, 2014 óta a nagyvárosban elkövetett gyilkosságok száma 38 százalékkal növekedett, ami – a lakosság méretét tekintve – rosszabb adat, mint New York esetében. A héten a brit bulvárlapok már arról számoltak be, hogy a londoni fiatalok golyóálló mellényben járják az utcákat, így előzve meg egy esetleges késes vagy fegyveres támadást. „A család és a barátok miatt nélkülözhetetlennek tartják a mellények viselését. Mára ez a szörnyű valóság” – vélekedett egy brit szociális munkás, aki naponta rossz körülmények között felnevelkedett tizen- és huszonévesekkel dolgozik.
Mint mondta, a golyó- és szúrásálló ruházat sajnos nem jár a fegyverviselet mellőzésével, sőt a tinédzserek csak felbátorodnak az interneten rendelt „védőpajzsoktól”. – A jelenség csak újabb lökést ad az utcai erőszaknak – húzta alá, majd arról is beszélt: a szóban forgó fiatalok pontosan tudják a potenciális gyilkosaik kilétét, és általában a rivális bűnbandák tagjaiként azonosítják őket.
A liberális The Guardian nemrég terjedelmes riportot közölt a vérengzésről, amelyben a tinédzserek utcai hierarchiában elfoglalt helyzetét említette a romló közbiztonság egyik okaként.
„A támadásoknak játékszabályaik vannak. Például ha nem mutatsz elegendő tiszteletet egy »helyi arc« felé, vagy a rossz ember cipőjére lépsz rá, annak egyértelműen következményei lesznek. Néhány gyermek szentül hisz abban, hogy ha megsebesít valakit, majd jobb lesz a társadalmi megítélése” – olvasható a cikkben, amely egy londoni sebész tapasztalatait is idézte. Az orvos arról mesélt: maga is járja London iskoláit, felvilágosító leckéket adva a fiataloknak, és gyakran megesik, hogy a diákok a „Meg lehet-e szúrni valakit nem életveszélyesen?” kérdést szegezik neki.
A szakember szerint mára teljesen megváltozott az utcai támadások jellege: nem csak a támadók és áldozatok válnak egyre fiatalabbá, de a gyilkossági kísérletek elkövetésének ideje és módja is megváltozott: „Tudni lehet például, hogy a tizenhat év felettieket inkább este támadják meg, míg a náluk fiatalabb gyerekek számára a délután négy és hat óra közötti időszak lehet veszélyes. Ezen ne csodálkozzunk: a legtöbbjük ekkor jár haza az iskolából, és megfordul a buszmegállók és gyorséttermek környékén.”
Ami a sérülések milyenségét illeti, a sebész szerint itt is nagy a változás: a nyolcvanas években még jó eséllyel egyetlen szúrt sebbel vitték kórházba az áldozatokat, ezzel szemben ma már a hét, kilenc vagy annál is több felszíni sérülés jellemző.
A londoni rendőrség természetesen folyamatosan próbál elébe menni a késeléseknek. Idén tavasszal egy különleges egységet is felállítottak, amelynek segítségével rövid idő alatt 340 szúrófegyvert és negyven lőfegyvert koboztak el, és több mint 1300 letartóztatásra került sor. A hatóságok helyzetét jócskán megnehezíti, hogy a támadáshullám egyik kevésbé várt következményeként a rasszizmus is szárnyra kapott, és a legtöbben a fekete fiatalokat vádolják a bandaháborúk kirobbantásával. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy a bűnbandák tagjainak zöme és az áldozatok többsége valóban a fekete, 18–25 év közötti kategóriába tartozik.)
A politikai korrektség jegyében mindenesetre sokan épp a rendőrséget támadják a diszkriminatívnak bélyegzett igazoltatásokért és letartóztatásokért. Az Amnesty International jogvédő szervezet egyenesen aggasztónak nevezte a londoniak bűnbandákat felvonultató adatbázisát, mert szerintük az aránytalan és átpolitizált számokat mutat: a benne szereplő potenciális erőszaktevők ugyanis 78 százalékban feketék, és 99 százalékuk férfi.