A három éve kirobbant dízelbotrány legújabb fejleménye, hogy nemrégiben előzetes letartóztatásba helyezték a Volkswagen csoporthoz tartozó Audi német luxusautó-gyártó társaság vezérigazgatóját. A müncheni ügyészség közleménye szerint Rupert Stadlert a nyomozás akadályozásának, illetve bizonyítékok eltüntetésének veszélye miatt kellett bent tartani. Stadler az eddigi legmagasabb rangú vállalatvezető, akivel szemben az üggyel kapcsolatban rendőrségi eljárás indult.
A társaság ellen szabálytalan motorvezérlő rendszerrel felszerelt dízelautók európai értékesítése miatt folytatnak eljárást. Rupert Stadler május végén került a gyanúsítottak közé, s csalással és hamis állítások okirati hitelesítésében való közreműködéssel gyanúsítják. Egy ideje már szorul a hurok Stadler nyaka körül, ennek ellenére Herbert Diess, a VW csoport tavasszal kinevezett vezérigazgatója – egyúttal az Audi felügyelőtanácsának elnöke – Stadlerrel is számolt, amikor nekiállt átalakítani a cég menedzsmentjét, s a céget jobban az elektromos autók gyártása felé akarta lendíteni.
A müncheni ügyészség egyébként azt is közölte, hogy az Audi-vezért nem az amerikai hatóságok parancsára vették őrizetbe. Az Egyesült Államokban – ahol a botrány kitört – bűnvádi eljárás indult a VW volt vezérigazgatója, Martin Winterkorn ellen, ám nem valószínű, hogy az egykori vezető Amerikában bíróság elé állna, Németország ugyanis nem adja ki polgárait más országnak az Európai Unión kívül. Az őrizetbe vétel után összeült a VW igazgatótanácsa, s úgy döntöttek, hogy nem váltják le Stadlert, mivel szerintük egészen addig ártatlannak kell tekinteni, amíg be nem bizonyosodik bűnössége. Átmeneti helyettesítésről azonban gondoskodni kellett, a „pótvezért” Abraham Schotban, az üzleti értékesítés és marketing volt igazgatójában találták meg.
A VW dízelbotrányának 2015-ös kezdete óta az Audi – részben a német közúti közlekedési hatóság (KBA) utasítására, részben önként – több mint 200 ezer autót hívott vissza szervizre a károsanyag-kibocsátást szabálytalanul befolyásoló megoldások miatt. (A cég tavaly 60,128 milliárd euró árbevételt ért el, ami 1,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az adózás utáni eredménye 2,07 milliárd euróról 3,48 milliárd euróra emelkedett. A kiszállított járművek száma 0,6 százalékkal 1,87 millióra emelkedett.)
Az Audi anyavállalatára is nehéz idők járnak, ugyanis a braunschweigi ügyészség egymilliárd euró bírság megfizetésére kötelezte a Volkswagen csoportot dízelüzemű motorokkal összefüggő szabálytalanságok miatt. A VW közleménye szerint a bírságot azért vetették ki, mert a társaság megsértette felügyeleti kötelezettségeit a motorfejlesztő részleg tevékenységével kapcsolatban. Az ügyészségi nyomozás megállapítása szerint ez az egyik oka annak, hogy a VW 2007 és 2015 között az Egyesült Államokban és Kanadában 10,7 millió olyan járművet értékesített, amelynek motorvezérlő rendszerében szabálytalan szoftverfunkció működött.
A cég vállalta a felelősséget, és nem emelt kifogást a büntetés ellen. A büntetések sora ezzel még nem ér véget, a VW-nek – egy tavalyi megállapodás alapján – Amerikában 4,3 milliárd dollárt kell fizetnie büntető és polgári peres eljárások következményeként, s ott vannak még a javítások, az autó-visszavásárlások, a környezetvédelmi bírságok stb., amivel a teljes amerikai kompenzációs számla jóval 20 milliárd euró fölé emelkedik. A társaság – biztos, ami biztos alapon – 30 milliárd dollárt különített el erre a célra.
A Volkswagen egyébként örülhet, ha Európában megússza egymilliárd euróval a hatósági hercehurcát. S bár tagadja, hogy az inkriminált szoftver illegális lenne a vén kontinensen, úgy gondolja, hogy nem akar a törvény fenyegetésének árnyékában tevékenykedni. Mindazonáltal a társaságnak még számos polgári perrel kell szembenéznie autótulajdonos magánszemélyek és flottatulajdonos cégek részéről.
Forgalomból kivont dízelüzemű Volkswagenek és Audik a kaliforniai sivatagban. Beláthatatlan következmények?
Fotó: Reuters
A VW botránya más gyártókat is elért, a német szövetségi közlekedési minisztérium nemrégiben 238 ezer jármű visszahívására kötelezte a Daimlert szintén dízelmotorral szerelt járművek kipufogógáz-tisztító berendezésében talált szabálytalan szoftverbeállítások miatt. Lapértesülések szerint a visszahívásra kijelölt modellek a francia Renault autógyártól származó és a
Daimler által továbbfejlesztett dízelmotorral rendelkeznek. A tárca közleménye szerint az intézkedés egész Európát tekintve a német társaság 774 ezer járművét érinti. A Der Spiegel német hírmagazin szerint ráadásul Andreas Scheuer közlekedési miniszter a Daimler vezérigazgatójával, Dieter Zetschével folytatott megbeszélésén 3,75 milliárd eurós bírságot helyezett kilátásba. A KBA ugyanis gyanítja, hogy 750 ezer Mercedes járművet szereltek fel szabálytalanul működő károsanyag-tisztító berendezéssel, és ezért gyártmányonként 5000 euróig terjedő bírság megfizetésére kötelezhetik a céget.
A lap szerint a KBA a C osztályba tartozó Mercedes modellek vizsgálatával visszaélésre utaló „nyomós jeleket” tárt fel. A hatóság májusban 6300 kisbusz visszahívására és szervizelésére kötelezte a céget. Vizsgálata alapján az 1,6 literes, Euro 6 környezetvédelmi besorolású dízelmotorral szerelt Vito kisbuszoknál nem felel meg az előírásoknak két programbeállítás a kipufogógáz tisztítását végző berendezés vezérlésében. A Daimler vitatja a KBA megállapításait, és kész bíróság előtt rendezni a vitát, de ígérete szerint együttműködik a hatósággal, és az általa jóváhagyott verzióval frissíti majd a programot. A vita eddigi szakaszai megegyezéssel zárultak, a Daimler vállalta, hogy önként és ingyen módosítja a berendezés vezérlését az érintett gyártmányokban.
A Volkswagen botránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a céget, hogy olyan kifinomult szoftvert épített a tengerentúli piacra kerülő dízelüzemű modelljeibe, amely a szigorú amerikai határértékeknél 40 százalékkal alacsonyabb kibocsátást mutatott ki a tesztek során. De csak akkor – normál közúti forgalomban ugyanis negyvenszeresét a megengedettnek. A ravasz program ugyanis érzékeli, hogy az autó mikor üzemel „normálisan”, s mikor tesztelik, s ennek megfelelően hajtja végre a beprogramozott parancsot – azaz hazudik.
A szoftver létére egy független vizsgálat nyomán bukkantak rá a West Virginia University kutatói, akiket az ugyancsak független International Council on Clean Transportation szervezet beszélt rá, hogy jelentsék az ügyet az EPA-nak és a Kaliforniai Levegő-erőforrások Tanácsának (Carb). A VW elismerte a csalást. Az érintett csaknem 11 millió járműből 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el. A dízelautók iránt megrendült a bizalom, s ezt jól mutatják a jármű-kategória áprilisi eladási adatai Németországban. Eszerint a gázolajjal működő járművek értékesítése 12,5 százalékkal esett, a benzinüzeműeké viszont 19 százalékkal nőtt, a hibrideké pedig 70 százalékkal emelkedett.
