A vádirat szerint az anya a terhessége idején nem vette igénybe a védőnői szolgálatot, gondozásra nem járt, majd 2012. október 9-én szakmai segítséggel otthon hozta a világra gyermekét. Az újszülöttgyógyász ezt követően tájékoztatta a szülőket a K- és D-vitamin adásával kapcsolatos teendőkről, a kötelező szűrővizsgálatról és BCG-oltásról.
Az anyagcsere-szűrővizsgálathoz szükséges vérvételt a szülők írásban elutasították. Ezt követően 2013. január 1-jéig semmiféle egészségügyi ellátást nem vettek igénybe, amikor is a baba kritikus állapotban kórházba került.
A gyermek háziorvosa ugyanaz a Mile Gabriella volt, aki az Agárdon éhen halt másfél éves gyermeké. Abban az esetben jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték. A most folyó perben nem vádlott. A jelenleg a XVII. kerületben praktizáló Mile körzeten kívül látta el a kis Endrét, ahogy korábban az agárdi kisfiút, Benjámint is.
Az ügyészség által szándékos emberöléssel vádolt szülők, L. Csaba és felesége, Ada két gyermekükkel 2013 szilveszterét társaságban töltötték, azokkal, akikkel régóta járnak együtt meditációs csoportba. Itt kérték meg az ismerős Cseh házaspárt, hadd költözzenek hozzájuk addig, míg meg nem javítják otthon a fűtésüket. A házaspárok nem voltak baráti, csupán régi ismeretségi viszonyban. Csehné később rendőrségi vallomásában azt mondta, „köpni, nyelvi nem tudott” a kérés hallatán, de megsajnálta az asszonyt.
Csehék tehát nem örültek a váratlan vendégeknek, kérték, hogy egy napnál tovább ne maradjanak, mert nekik másnap dolgozniuk kell. Így történt, hogy az L. család újév napján délelőtt 10 óra körül beállított Csehékhez, és senki sem sejtette, hogy a házigazdákból majd koronatanúk, a vendégekből pedig szándékos emberölés vádlottjai lesznek.
Hárman maradtak tehát az L. családból: az anya a két kisfiával, egyikük a még csupán hathetes Endre. A családfő hazament fűtést szerelni. Délután a csecsemő nyűgös volt, nem akart enni, sugárban hányt, a végén már alvadt vért is.
A vendéglátók telefonáltak az ügyeletre, kérdezték, mi a teendő, ott az mondták, ha hívják őket, kimennek. Az apa ezt Csehéknek és a feleségének telefonon megtiltotta, azt állította, a babának nincs komoly baja. Amikor a kisfiú állapota tovább romlott, újra felhívták az apát, hogy siessen haza, de ő még befejezte a csempézést, végül két és fél órával az utolsó, a harmadik hányás után érkezett meg.
Márciusi vallomásában L. Csaba azt állította, a baba nem volt rossz állapotban, csak „díszkomfortkörnyezetben volt”, és kimerült, a gyerekek néha rosszul vannak. Miután az apa este visszatért, egy ideig még tovább tiltakozott az ügyelet kihívása ellen, de végül a felesége és a házigazdák győzködésére beleegyezett. Az orvosnak azonban nem ő, hanem a házigazda telefonált.
Egybehangzó vallomások szerint L. már kezdetben indulatos vitába keveredett az ügyeletessel, azt hajtogatta, hogy nincs baja a gyereknek, szóvá tette, hogy vizsgálat közben az orvosnő nyomkodja a csecsemő kutacsát, hogy az infúziót mikróban akarja megmelegíteni, pedig a káros rezgések bekerülnek a folyadékba és onnan a babába, végül hogy nem sikerült a gyermek fején vénát szúrnia.
Amikor az orvosnő meglátta a nagyon rossz állapotú babát, első kérdése az volt, kapott-e K-vitamint, amely a vérzékenység megakadályozása miatt fontos. Hiánya ugyanis a csecsemőknél súlyos esetben agyvérzéshez, gyomor- vagy bélrendszeri vérzéshez vezethet. Az igazságügyi szakértő szerint a kisfiú agyvérzése a K-vitamin hiánya miatt alakult ki.
Az erős, úgynevezett sugárhányás magában is komoly veszélyt jelez. Ha a gyermek már az első után szakellátást kapott volna, esélye marad a túlélésre. Az apa viszont végig, az orvosi vizsgálat alatt is csak azt hajtogatta, hogy a baba nem beteg, sőt írásban nyilatkozott, hogy nem kívánja igénybe venni az ügyelet szolgáltatását. Maga akarja bevinni a fiát a kórházba. A helyzetet az ügyeleti autó gépkocsivezetője elégelte meg. Előbb a rendőrséget akarta kihívni, végül a mentőknek telefonált.
A mentőautó után megérkezett az esetkocsi is. Az apa és az anya akadályozni próbálta a szakszemélyzet munkáját, az orvos azonban nem vitatkozott, felkapta és bebugyolálta a kritikus állapotú csecsemőt, és bevitte a mentőbe. A szülők kiabáltak, vádaskodtak, rugdosták az autó oldalát, tiltakoztak az ellen, hogy a gyermeket a kocsiba tegyék. Az apa ugrálva próbált a mentő belsejéről a telefonjával fényképeket készíteni, majd nyakába vette a feleségét, hogy az belásson. Be is akartak szállni az autóba, de ezt a szabályok szerint az anya csak az után tehette meg, hogy a gyermek állapotát stabilizálták.
A szülők tiltakozása – ahogyan többen fogalmaztak: cirkuszolása – folytatódott a klinikán is. L. később egy televíziós interjúban azt mondta, az agyvérzés azért alakulhatott ki, mert az ügyeletes orvos nem találta a gyermek vénáját, ezért a koponyáját kezdte nyomogatni, és a tűt a fejvénába szúrta, valamint a kórházban a gyermeket „önhatalmúlag leszedálták, bekábítózták, nyakszirten szurkálták, és agyi beékelődést provokáltak ki nála”. Nem engedték be őket az intenzív osztályra, és tíz rendőrt rendeltek ki ellenük.
Elmondta azt is, hogy a vérzékenység okaként a báriummérgezés is felvetődik, amelyet a chemtrail-repülőgépek a kondenzcsíkkal juttatnak a levegőbe. Az ügyeletes doktornő a bíróságon azt mondta: többször elhangzott, hogy az orvosok gyilkosok, Pesten megölik a gyermekeket, mert szükségük van a szerveikre. L. összeesküvés-elméletét csak erősíthette, hogy a klinikán megkérdezték a szülőket, felajánlják-e transzplantációra a gyermekük szerveit.
Magyarországon a tavalyi tanévben tízezer hetedikes lány szülei utasították el a humán papillomavírus elleni ingyenes védőoltást. Vakrepülés?
Fotó: Havran Zoltán
*
A baba 2013. január 8-án agyvérzésben halt meg. A vádirat szerint a vitaminhiányból adódó vérzékenység okozta a halálát. L. az év novemberében tett közzé egy fotót a kisfiúról a következő felirattal: Ma lenne egy éves Endre baba, az orvosi fasizmus és szervkereskedelem áldozata.
A családfő, L. Csaba zenész, és a magyar oltásellenes mozgalom egyik alapítója, vezére. „Művészeti munkásságom mellett párhuzamosan foglalkozom tinikoromtól a természetes gyógymódokkal is. A természetvédelem szolgálatában és példamutató vegetáriánusként élek több mint két évtizede. A »védőoltások« mögötti fertőnek akkor jártam utána alaposan, amikor gyermekem született.
Mélységesen megdöbbentett mindaz, amit e témában kiderítettem – ezért mozgalmat indítottam Oltáskritikus Életvédők Szövetsége néven… Célunk az oltási kötelezettség eltörlésének kikényszerítése, továbbá teljes körű tájékoztatás az oltások nem mellékes »mellék«hatásairól – melyek oroszlánrészét elhallgatják, letagadják a hivatalos szervek, valamint az oltásmegtagadók és az oltáskárosodottak szervezett érdekképviselete.”
E Facebook-csoportnak jelenleg több mint 6700 követője van. L. nemcsak oltásszakértő, hanem a Csillagösvény Alapítvány élén világutazó békenagykövet is. Feleségével saját dalszerzeményeiket adják, adták elő Békehíd világturné címmel. (Az egyik bírósági tárgyaláson L. panaszolta, hogy az ügy miatt a karrierjük ellehetetlenült, nem hívják őket.) Békeutazó nagykövetként új világrend helyett világosságot hirdet, Káin-típusú kizsákmányoló, erőszakelvű hatalom helyett Hunor–Magor-szellemiségű, szeretetalapú társadalmat. Megrögzötten tartja magát az AntiVaxxer-mozgalom alapelveihez is.
E mozgalom követői úgy vélik, hogy kapcsolat van a vakcinázás és az autizmus, valamint más agyi rendellenességek között, továbbá hogy az egészségügyi dolgozók ártani, nem segíteni akarnak az embereken.
Felesége, Ada venezuelai, szintén zenész. Jól beszél magyarul, de a tárgyaláson tolmács segíti. Cseh Zoltántól tudjuk, hogy nincs szava a férje mellett, még telefonja sem volt, azt is ő adott neki. Végül is az anya elkeseredett könyörgésének volt köszönhető, hogy az ügyeletet kihívták a gyermekhez. A Cseh házaspár mindkét tagja azt vallotta: Ada utóbb megpróbálta rávenni őket, mondják a rendőröknek, hogy a gyermeknek nem volt semmi baja, amikor elvitték. Ez hamis tanúzásra való felbujtás. A két szülő most is összezár.
A vád ellenük nagyon súlyos: szándékos emberölés védekezésre képtelen kiskorú sérelmére. Minősített eset. L. a házigazdától az ügyeletesen, mentősökön át a kórházi orvosokig mindenkit vádol, de érezhetően, felfogva a tétet, óvatosabban fogalmaz. A vendéglátóikat például azzal vádolja, hogy romlott ételt adtak a feleségének, Adának, és a kicsi az anyatejtől lett rosszul.
A mentősökről azt állítja, hogy beverték a gyermek fejét a kocsiban, az orvosokat, hogy lekapcsolták a kórházban a lélegeztetőgépet, pedig a kisfiúnak még működtek a meridiánjai, ezt ő talpmasszázzsal érzékelte.
A tárgyalás folyik, a bíró rendkívüli alapossággal járja körül az esetet, hiszen nem mindegy, mi lesz végül a tényállás. Sok börtönév múlik rajta. Cseh Zoltán azt mondja, L.-ék nem bűnözők, nagyon szeretik, különös gonddal nevelik a gyermekeiket – Endre halála után született még egy, és nagy tragédia lenne, ha elszakadnának. Az egykori vendéglátó szerint, aki véletlenül keveredett az ügybe, egyértelmű, hogy L.-nél valami nem stimmel. A szakértők döntik el, orvosi eset-e.
A most folyó per azért is állhat az érdeklődés középpontjában, mert egyre növekszik a kötelező védőoltások elleni tábor. Friss hír, hogy miközben a méhnyakrák vezető halálok Magyarországon, a tavalyi tanévben tízezer hetedikes lány szülei utasították el a humán papillomavírus elleni ingyenes védőoltást, miközben a megbetegedések 99 százalékáért ez a felelős.
A szakemberek szerint ez a szám csak újságcímnek, hírnek bombasztikus, ugyanis önkéntes vakcina esetében nagyon jó arány a 75 százalékos oltottság, ráadásul olyan vakcináról van szó, amelyik nem azonnal, hanem évek múlva fejti ki a hatását. Száz százalékot senki nem várhat.
Az utóbbi időben arról is olvashattunk, hogy Romániában rohamosan nő a kanyarósok száma, és egyre több a haláleset. Mégis tavaly novemberben a védőoltások kötelezővé tétele ellen egyházi és világi szervezetek rendeztek tüntetést Bukarestben: ahol kockázat van, ott választási szabadságnak is kell lennie; nem tűrjük az egészségügyi diktatúrát; büntetőjogi felelősséget az oltásgyártóknak jelmondatokkal.
L. Csaba a bírósági tárgyaláson
Fotó: Antal Béla/szegyenpad.com
*
Sokan azzal keresik a kibúvót az oltások alól, hogy gyermeküket a beoltott többség megvédi majd a fertőzéstől. Mivel a korábban rettegett fertőző betegségeket csak hírből ismerjük, leértékelődött az oltások jelentette védelem, sokan azt gondolják, ezek már nem is létező fertőzések. Pedig 1881-ben New Yorkban még a diftéria egy év alatt elvitte a város tíz év alatti gyermekeinek egy százalékát!
Az ellenzők szerint azonban jóval fontosabb szempont, hogy a vakcinák súlyos mellékhatásokkal járhatnak, és megölik a szervezet természetes immunrendszerét. A világháló tele van rémtörténetekkel. Meggyőződésük, hogy az oltás szükségességét, a vakcinák hatásosságát nem igazolta tudományos vizsgálat, vannak, akik azt hirdetik, a globális összeesküvéshez használt biológiai fegyver.
A legtöbb európai országban és az USA államaiban csak ajánlott vakcinák léteznek, az oltások beadásáról a gyermekorvos és a szülő közösen dönt, mérlegelik az előnyöket és a mellékhatásokat. A védőoltások szabályozása országonként változó. Nálunk a születést követően hatéves korig hét, majd 11 és 12 év között három kötelező védőoltásról rendelkezik a törvény. Az oltásoknak valóban lehet szövődményük, ám ez nagyon ritka, és magasan felülírja a betegség rizikóját. A kanyaró elleni védőoltás például egymillió esetből legfeljebb egyszer, maga a kanyaróvírus azonban ezerből csupán egyszer okozott agyvelőgyulladást.
A K és D egyébként nem tartozik a kötelező oltások köz, nem is oltás, hanem vitamin, adagolását orvos írja elő és szabályozza. Az általunk megkérdezett védőnők nem is értették a kérdést, hogy be nem adásuk hasonló jogi következményekkel jár-e, mint a kötelező védőoltásoké. Azt mondták, ez a baba érdeke, tehát a szülő kötelessége.
A vakcinák körüli első világbotrány Andrew Wakefield nevéhez köthető, aki a The Lancet című orvosi lapban 1998-ban közzétett tanulmányában feltételezett kapcsolatot az MMR, vagyis a kombinált kanyaró-, mumpsz-, rubeolaoltás és az autizmus között. Kísérletek ugyan nem erősítették meg az állítást, de az írás hatására világszerte oltásellenes mozgalmak szerveződtek, és drasztikusan csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága.
Wakefieldről utóbb kiderült, hogy egy ügyvédi irodától kapott támogatást, amelyik olyan autista szülőket képviselt, akik az oltóanyag miatt pereltek. Később pedig az, hogy kilenc hónappal az MMR-vakcináról szóló cikkének megjelenése előtt szabadalmaztatta saját egykomponensű MMR-oltóanyagát, vagyis komoly anyagi érdekei fűződtek a régi megbuktatásához.
Tény ugyanakkor, hogy folyamatosan növekszik az autoimmun vagy krónikus betegségekben szenvedő gyermekek száma, és ennek okáról az orvosok keveset tudnak. Nyilván szerepet játszik ebben, hogy egyre szélesebb körű a szűrés, finomul, így tágul például az autizmus definíciója. Ha a miértre, az okokra az orvostól a szülő nem kap választ, az egyetlen konkrétum, amelybe belekapaszkodhat, hogy a gyerek több védőoltást is kapott.
A kötelező védőoltás egyébként érdekes jogi képződmény. Miközben az Alaptörvény mindenki számára biztosítja a testi integritását, illetve az egészséges élethez való jogát, az egészségügyi törvény lehetővé teszi az ellátás visszautasítását. Az egyéni jogokkal ugyanis szembeállítható a közösség joga a betegségek, fertőzések megelőzésére, terjedésének megakadályozására és ennek érdekében az ellátás tűrésének kikényszerítésére.
A helyzetet árnyalja, hogy például a védőoltások esetében a jogilag cselekvőképtelen gyermek kiszolgáltatott. A jogalkotó és a jogalkalmazó szerint számos, a gyermekeket különösen veszélyeztető epidemiológiai veszélyhelyzet megelőzhető az időben beadott megfelelő védőoltások segítségével. Ennek megfelelően a védőoltás tudatos vagy gondatlan elkerülése súlyosan törvénysértő magatartás vagy mulasztás, a felelősség jogi és morális értelemben a szülőket, a gyermekorvosokat, a védőnőket és a járványügyi hatóságot terheli.
Tehát nemcsak a szülő vonható felelősségre, ha szabotálja, hanem a védőnő és gyermekorvos is, aki elmulasztja a bejelentésüket, méghozzá annyiszor, ahányszor a szabálysértés megtörténik. Büntetőjogi, illetve szabálysértési felelősségük annyiszor vethető fel, ahányszor a jogsértés megtörténik, tehát oltásonként. Aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kevés ügy kerül azonban a hatóságok, a bíróságok elé.
*
Az Országos Epidemiológiai Központ keretében működő Oltást Követő Nemkívánatos Események szakbizottság a panaszokat, bejelentéseket vizsgálja folyamatosan. Az oltasbiztonsag.hu honlapról letölthető adatokból kiderül, hogy az évente beadott 2-2,5 millió vakcina miatt átlagosan 0,01 százalék a vizsgálandó esetek száma. A többsége ennek oltási baleset: vagy duplán adták be az oltást, vagy elcserélték az oltóanyagot. Évente néhány haláleset is előfordul, ezekről rendre az derül ki, hogy vagy már meglévő betegség az oka, vagy véletlen időbeli egyezés történt.
Az Emmi Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályától kapott tájékoztatás szerint a magyar rendszer sajátossága abban rejlik, hogy az életkorhoz kötött védőoltások évtizedek óta kötelezőek és térítésmentesek. Az oltások a legtöbb európai országban alkalmazott vakcinával történnek. Mivel az európai országokban eltérő a védőoltásokra vonatkozó szabályozás és rendszer, nehéz az összehasonlítás.
Egyes országokban a védőoltások kötelezők, azonban elmulasztásuk nem jár következménnyel, míg más országokban a jogszabályok ugyan kilátásba helyeznek következményeket, de ezeket nem érvényesítik. A 2016-ban kezdődött és jelenleg is tartó kanyarójárványban az elmúlt egy évben (2017. május 1. és 2018. április 30. között) 13 és fél ezer megbetegedést és 21 halálesetet jelentettek, a megfékezésére tett intézkedések tapasztalatai alapján több országban tervezik a rendszer szigorítását.
A kanyaró visszaszorításához szükséges átoltottság eléréséhez azonban szankciókat is kilátásba kell helyezni; Franciaországban, Olaszországban és Németországban már tervezik, Szlovéniában és Romániában erről széles körű társadalmi vita kezdődött.
