Egy olasz hagyományőrző szervezet meghívására 1983 júniusában magyar veteránok keresik fel elesett bajtársaik sírját, és bejárják azokat a helyeket, ahol a nagy háború során megfordultak: a Doberdót, az Isonzót, Caporettót, a Piavét. A csoportot a hivatalos katonai megemlékezésre Komoly Béla és testvére vezetik, akik az útról dokumentumfilmet is forgatnak. Az utazók már a vasúti határállomáson, Sopronban elakadnak, ugyanis a létszámellenőrzés során kiderül, hogy az egyik veterán elveszett, Komoly Béla útlevele pedig hamisnak tűnik.
Hrubos-Takács Róbert fiatal történész és történelemtanár két idősíkon játszódó kalandregénye olyan kisemberekről – Olaszországban szolgált hadastyánokról – szól, akik évek elteltével visszatérhetnek rémálmaik helyszínére. A történet főhőse, Szabó Rudolf Bálint műszaki zászlós a háborúban a védelmi állások kiépítésében vett részt. Fiktív személy, de története valós elemeket is tartalmaz.
A szerző az ő életét követi nyomon 1915 tavaszától két és fél éven keresztül egészen a caporettói áttörésig. Az öreg zászlós kalandos történetét a csoporttal utazó fiatal újságírónőnek meséli el. A hadastyán lelkét évtizedekkel később is megmagyarázhatatlan kínok mardossák, az úttól remél gyógyulást, de az utazás során feltörő emlékek csak felszaggatják a sebeit.
Az író a kötet címének egy korabeli katonanóta részletét választotta: „Ma még piros az élet, holnap fehér álom / Ne sajnáld a csókot tőlem, gyönyörű virágom!” A könyvet a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány adta ki, amelynek elsődleges célja az első világháborúról szóló ismeretterjesztés. Honlapjukon ezzel kapcsolatos történeteket, dokumentumokat, fotókat, leveleket, naplókat tesznek közzé. Hrubos-Takács Róbert nemcsak állandó szerzőjük, de részt vesz az alapítvány hadszíntérkutató munkájában is.
„Tizennégy év terepmunkája és élményanyaga van ebben a regényben, valamint rengeteg beszélgetés és olvasmány” – nyilatkozta az egyik könyvbemutatón a kötet születéséről az író. A mű írása közben leginkább az foglalkoztatta, hogy a háború borzalmai miként változtatják meg az embert, illetve miként dolgozza fel ezeket a változásokat a lélek.
A Holnap fehér álom című mű nem hadtörténeti szakmunka, hanem könnyen emészthető olvasmány, mely megpróbálja hitelesen nyomon követni a több mint száz évvel ezelőtt történt eseményeket.
(Hrubos-Takács Róbert: Holnap fehér álom. Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2017, 330 oldal. Ára: 2500 forint)