Újabb regényében a bolygót fenyegető veszélyeket állítja fókuszba. Az Anna világa vállaltan didaktikus: a kamaszok világába építi be a környezetért való felelősségérzet problémáját. A főszereplő lány teherként, belső gondként éli meg a globális felmelegedés ügyét: valahogy úgy, mint más korabeliek a szerelmi csalódást vagy a szülők válását. Szűkebb közege viszont éppen e miatti viselkedését tartja betegesnek, s küldi pszichiáterhez Annát, hogy kikezelje őt a bajból.
Az orvosban azonban támogatóra talál: „…a globális felmelegedés miatti nyugtalanságot nem szoktuk kezelni” – mondja a szakember, aztán hosszas fejtegetésbe kezdenek egymás szavába vágva a környezeti problémákkal kapcsolatosan. (Igen, kissé úgy tűnik, mindez csupán alkalom a sok adat felsorolására.)
A pedagógiai jelleg meglehetősen erős, viszont az is valószínű, hogy a számtalan mai utalás már a felszínen is izgalmassá teheti a könyvet a mai tizenévesek számára. A szerző olyan eszköztárat működtet, amely nagyon ismerős a legújabb nemzedéknek: okostelefonok, alkalmazások, videomegosztók és egyéb kütyük egész sora vonul fel a történetben.
A vészjósló jövőt az álmok jelenítik meg: 2082-ben Anna saját dédunokájaként látja: az Északi-sarkon kéken csillog az óceán vize, jegesmedvéből már csak néhány létezik (fogságban), a Csendes- és Indiai-óceán korallszigeteinek többsége elmerült, az áradás országokat temetett el. Hazájában, Norvégiában is tetten érhető a változás: év végén még levél zöldell a nyírfaágakon.
Régi mozdony a norvégiai Spitzbergákon. Változó pólusok
És néhány percenként jelez az applikáció: újabb állat- vagy növényfaj halt ki a bolygón. Az országot afrikai és más déli klímamenekültek lepik el dromedárjaikkal – az államok a nehéz klímaadót nyögik, és az emberiség visszatért a kétkezi munkához.
Könnyen befogadható és kerek történet alakul ki a végére, de a klímakérdés és a globális felmelegedés problémája talán még nagyobb hangsúlyt kapna, még hitelesebb lenne a célcsoport számára, ha nem lenne ilyen mértékben túlrajzolva a jelentősége. (Például, ha nem volna a családtagok számára egyenesen lelki problémaként érzékelhető mindaz, amit kivált Annában, s ha nem tűnne valóban rögeszmésnek a lány a jelenség miatt.)
Ha ennek ellenére eléri a regény a jótékony célt az olvasó kamaszoknál, örömmel megbocsátjuk neki a túladagolt didaktikusságot.
(Jostein Gaarder: Anna világa. Történet a földgolyó klímájáról és környezetéről. Ford.: Fejérvári Boldizsár. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2016, 204 oldal. Ára: 2990 forint)
