A projektvezető
– Ketten vagyunk a faluban, akik kántori szolgálatot végzünk, előttünk nagyapám volt ötven évig a kántor Száron. Az inspirált minket, hogy a nagyszüleink generációja még látta és hallotta gyerekkorában a második világháborúban elpusztult orgonát a karzaton – kezd a történetmesélésbe Laub János építőmérnök, kántor, az orgonaépítési projekt vezetője, akivel annak kapcsán ültünk le beszélgetni, hogy nemrégiben megépült a szári római katolikus templom „ékszerdoboza”, ahogy a száriak új orgonájukat nevezik előszeretettel.
Korábban ott állt üresen a karzat, csak harmónium volt, és mindenféle elektromos hangszer, ennek ellenére volt énekkar, volt kántor, és Laub János orgona nélkül is szolgált, kényszermegoldásokat találva. Elektromos zárlat miatt ugyanis 2007 októberében leégett a gyóntatószék.
Szerencsére a csukott ablakok miatt nem volt nagy tűz, de a lassú égés következtében csupa korom lett minden. Több hónapig a kultúrházban tartották a szentmiséket, majd négyévnyi megfeszített munkával sikerült a templomot kívül-belül felújítani.
Az i-re a pontot, vagyis a templomtoronyra az új rézsisakot az aranyozott kereszttel egy Szárról elszármazott kanadai üzletember, Frank Hasenfratz adományának köszönhetően tehették fel.
Évekkel a templomtűz után, váratlanul jelentkezett az adományozó megbízottja, hogy azt hallották, Száron hiányzik az orgona, és Hasenfratz támogatná a megépítését.
A szükséges önerő előteremtésére a közösség gyűjtést szervezett. Szakmai tanácsért Laub János egykori egyetemi tanárát, Kormos Gyulát kereste fel elsőnek, aki évek óta az evangélikus egyház kinevezett orgonaszakértője.
– Gondolkodtunk mindenféle hangszeren, de én rövid idő alatt rájöttem arra, hogy nem mindegy, mit rakunk a karzatra, és be kellett látnom, hogy én tudok ugyan orgonálni, de orgonát építeni nem, ezért kerestem megfelelő szakmai segítséget – mondja a kántor.
A projekt 2015 februárjában indult viharos előkészületek után. Kormos Gyula elment a helyszínre, felmérte a karzatot, kérdezett a faluról, a lakosokról, a templomról. Kiderült, hogy a világháborúban elpusztult hangszer előtt már volt egy kisebb barokk orgonájuk.
Fölmerült az ötlet, hogy az új hangszer történelmi minták alapján épüljön. Kormos javaslatára az egyházközség szakértőként bevonta a történelmi orgonarekonstrukciókban jártas nemzetközi szakértőt, Homolya Dávid Andrást is. A kiválasztott műhelyben felépítették a hangszert, előintonálták a sípokat.
– Nagy élmény volt látni, ahogy hétről hétre nőtt ki a semmiből az orgona a műhelyben – emlékezik vissza Laub János. Majd darabokra szedték, újból felépítették a templomban, és beállították a templomtérhez igazodóan a hangerőt és a hangszínt.
Az új hangszer érkezése előtt kiegészítő fejlesztésekre és előkészítő munkálatokra volt szükség. Megcsinálták a templom hangrendszerét, rendbe szedték a hajópadlót, a fúvószobát, elvégezték a szükséges kőműves-, villanyszerelő-, festő- és asztalosmunkákat.
Vallási hovatartozástól függetlenül szinte mindenki kivette a részét a munkából a faluban működő ifjúsági tánccsoport tagjaitól a nyugdíjas generációkon át a településről elszármazott emberekig képességük és szakértelmük szerint.
– Azt félre kell tenni, hogy mi mindenhez értünk, én azt mondtam, ha valamit csinálunk, azt csináljuk meg jól, keressük meg a legjobb megoldásokat, lehetőleg szakemberrel – magyarázza Laub János, aki mindenkinek azt ajánlja, hogy ne spórolja meg az orgonaszakértőt se, ha orgona építtetésére adja a fejét.
*
Az orgonaszakértő
Óvatosan nyitok be a szári római katolikus templomba. Egy darabig lentről csodálom az imponáló külsejű, 12 regiszteres, barokk stílusú hangszert, majd csöndesen megindulok felfelé a karzatra, remélve, hogy nem reccsennek meg a lépcsőfokok. Homolya Dávid orgonaművész játszik a száriak „ékszerdobozán”.
– Mit jelent az, hogy valaki nemzetközi orgonaszakértő? – szegezem neki a kérdést.
– A szakértők általában orgonisták, akik komolyan érdeklődnek hangszerük iránt, és szerencsés esetben tudásuk alkalmassá teszi őket szakértői feladatok ellátására. Az ilyen törekvés azért figyelemre méltó, mert a legtöbb orgonista sajnos nem ért saját hangszeréhez, sokan közülük érdeklődést se igen mutatnak. Felsőfokú orgonaszakértői képzés nem létezett nagyon sokáig Magyarországon, mindenki magánszorgalomból gyarapította tudását. Amit én végeztem, az nemzetközi európai uniós képzés Németországban, Trossingenben. A tiszavirág-életű tanszék a gazdasági válság miatt csak két évfolyamot ért meg. Mindössze hatan vagyunk Európában, akik ilyen felsőfokú képzettséggel rendelkezünk, titulusunk a diploma értelmében „international organ expert”, azaz nemzetközi orgonaszakértő.
Az eredetileg angolnyelv-tanár Homolya Dávid a főiskola elvégzése után hosszú időt töltött Erdélyben, régi hangszereket tanulmányozott, majd régizene-szakiránnyal orgonaművész-tanári diplomát vett át Bázelben. Ezzel párhuzamosan szerezte szakértői képesítését. Tanulmányai során bejárta és vizsgálta Európa történelmi orgonatájait. Arról faggatom, miért pont ennek az orgonának az elkészítését javasolta a szári templomba. Megtudom, hogy a történelmi Magyarország, valamint az egész közép-európai régió orgonaépítői jellemzően német nemzetiségűek voltak. A szári orgona XVII. századi eredetije is a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb német–magyar kereskedővárosában, a szepességi Lőcsén, az evangélikus templomban áll, ez az egyetlen egészben fennmaradt régi hangszer a városban. Így a Száron, ezen a magyarországi német nemzetiségű településen felépített új hangszerrel egyszerre állítanak emléket hazánk jellemzően német nemzetiségi mesterségének és a magyar történelmi orgonaépítésnek.
– Ez a hangszer lengyel reneszánsz jellegzetességeket visel magán – avat be a szakértő. Megtudom, az is lengyel jellegzetesség, hogy a kulcsszerű regiszterhúzók nem fából, hanem kovácsoltvasból készültek. Az orgonaszekrényt díszítő faragványokat pedig egy erdélyi, egészen pontosan újtusnádi fafaragó mester, Keresztes Rudolf készítette.
A szári orgona varázsa mindenkit magával ragad. Liturgián is tudják használni a környékbeli kántorok, inspirációt ad nekik, de koncertsorozatot is tervez az egyházközség.
Egy orgona folyamatos odafigyelést, gondozást igényel. Hangolni kell, ellenőrizni, hogy a nedvesség vagy a légszárazság nem károsította-e meg, nem repedeznek-e a fa alkatrészek, nincs-e penészedés vagy szuvasodás – ez utóbbi esetben gázosítani kell a templomot, hogy a kártevők elpusztuljanak.
*
Az orgonaépítő
– Ez manufakturális műhely – mutat körbe birodalmán Paulus Frigyes orgonaépítő mester a Paulus Orgonaépítő Műhelyben Budaörsön.
– Ténylegesen minden munkafázist, egy hagyományos orgona minden alkatrészét képesek vagyunk elkészíteni, mind a fa-, mind a fémsípot, az egész orgonaszekrényt. Én ezt a munkát nem is tudom másképp elképzelni, mint manufakturálisan. Amikor ez a tevékenység gyári körülmények közé kerül, futószalagra, akkor nemcsak a szépsége vész el, hanem a lelke is azáltal, hogy tömegcikké válik. Az igazi orgonák egyedi módon épülnek, hasonló hangszerek vannak, de két egyforma soha – jelenti ki a mester, aki szerint ehhez a szakmához megszállottság kell, de az üzleti érzék sem elhanyagolható, hiszen a műhelynek meg kell élnie.
Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Olaszországban egy templomban több hangszer is van, ez Magyarországon nem jellemző, hiszen az orgona luxuscikk.
Mivel a történelem folyamán gyakran Magyarország tartotta a hátát Európa felé, ezért a törökökkel való, de a felekezetek közötti helyi csatározások alkalmával felgyújtott templomokban sok hangszer rongálódott vagy semmisült meg; rásegítettek erre a világháborúk is és főképp Trianon.
A budaörsi műhelyben foglalkoznak új orgonák építésével, de helyreállítással is. Paulus Frigyes elmondja, hogy orgonamentő tevékenységük restaurálásnak, helyreállításnak minősül, ezt a munkát csak bejegyzett orgonaépítő szakértő végezheti az érvényes törvényi szabályozás értelmében, ha kormányhivatali engedélyezési eljárást folytattak előzetesen.
Az orgonaház (szekrény) restaurálását azonban külön engedélyezési eljárás után, bejegyzett farestaurátor végezheti, tehát a szári orgonaszekrényt öt-tíz év múlva orgonaépítő nem javíthatja, csak farestaurátor.
Bár hazánkban újabban a historizáló orgonákat – így a szárit is – helytelenül a „kópia”, azaz másolat megjelöléssel illetik, pontosítani kell ezen a megfogalmazáson.
Mivel a lőcsei mintaorgonát többszörösen átalakították az évszázadok során, a feltételezhető eredeti állapotból kiindulva, annak szerényebb módosításaival tervezték meg ezt a stílusában és hangzásában reneszánsz, kora barokk hangszert. Így az orgona részben kópia, részben rekonstrukció, részben pedig stílushű utánérzés.
– Nekünk is nagy levegőt kellett vennünk, hogy vállaljuk a szári orgona elkészítését – magyarázza Paulus Frigyes –, mert egy barokk szekrény lehet egyszerű is, amire én eredetileg számítottam, de ezekkel a díszítésekkel ebben az orgonaszekrényben mintegy három szekrény anyaga van, ennek a költségeit vállalni kellett. De szerettem volna mindenképpen ilyen stílhangszert elkészíteni. A sípokon semmi megszólalást segítő szerkezet nincs, tehát azokat a hangzásokat kihozni, amelyeket most hallani Száron, szakmailag komoly kihívás volt. Az orgona teljes intonálását fiam, Paulus Marcell végezte. Természetesen nekem is nagy öröm, hogy a szakmát tovább lehet örökíteni, hiszen vele már harmadik generációs lesz a műhelyünk.
A szári orgona másfél év alatt készült el. Tavaly január elején mentek ki Lőcsére, a fagypont közeli templomban három nap alatt mérték fel az orgonát, ennek alapján készültek az előzetes tervek. Majd következtek a finomítások az orgonaszakértő elképzelései szerint, hogy milyen hangokat szeretne megszólaltatni.
Az orgona bárki számára könnyedén használható, megszólaltatásához külön végzettség vagy speciális tudás nem szükséges. Régi korok zeneműveit ugyanúgy el lehet rajta játszani, mint a Szent vagy, Uram!-ot vagy a szári német énekeket. A kitűnő akusztikájú templom méreteiben hasonló lehet, mint a XVII. századi lőcsei evangélikus fatemplom, amelyben a mintahangszer eredetileg állt.
– Sok tennivaló volt, minden síp hangra vágott, ez azt jelenti, hogy az orgona a hangolást sokkal jobban tartja. A későbbiekben majd eldöntik, hogy szeretnének-e kézi fújtatást szíjhúzással, ez még különlegesebb hangzást adna, „élő szelet” kapna az orgona. Gondoljunk csak arra, hogy az emberi hang is, amikor végére érünk a szuflának, akkor kicsit halkabb, amikor levegőt veszünk, akkor pedig változik a hangerő. Ma már nem divat a kézi vagy lábfújtatás, állandó használatra már elképzelhetetlen, viszont bemutatóra vagy CD-felvételre igen. Sok volt menet közben az ötletelés, de úgy érzem, szakmailag a legjobbat hoztuk ki ebből a projektből – zárja a gondolatsort az orgonaépítő mester.