Energetikai korszerűsítés és a városképbe jobban illeszkedő, szebb látvány elérése volt a célja a London Kensington negyedének határán álló Grenfell Tower 2014-ben megkezdett felújításának. A hetvenes évek közepén, a brutalista stílus jegyében épült, 24 emeletes betontömb szépen csillogó alumíniumpanelekből álló borítást és új hőszigetelést kapott, mely – mint később kiderült – időzített bombaként ölelte körbe a 67 méteres lakóházat. Bár a felújítás során a lakók többször kifejezték félelmüket, hogy az épület tűzvédelmi szempontból nem lesz a legbiztonságosabb, Kensington és Chelsea városi tanácsának szeme előtt a költségek minimalizálása lebegett – no meg a kivitelezés során több mint tíz alkalommal végrehajtott kis vagy közepes léptékű ellenőrzések eredményei. A ház már megépültekor megfelelt azon tűzvédelmi előírásnak, hogy a lakások zárt egységet képezzenek, vagyis a becsukott ajtón keresztül a tűz ne törhessen át másik helyiségbe. A briteknek a nagy londoni tűzvész óta megfelelő előírásaik vannak az épületen belüli tűzterjedés ellen, a homlokzati tűzterjedés elleni követelmények viszont hiányosak.
– Európában egyébként sincs egységes homlokzati tűzterjedési határérték-vizsgálati szabvány. A hazai vizsgálat lényege, hogy a kis és közepes léptékű tűztesztektől eltérően ez valós léptékű, ezért időigényes és drága is, de releváns és pontos információkat ad az egyes homlokzatburkolatok vagy vakolt, hőszigetelő homlokzati rendszerek tűzeseti viselkedéséről – magyarázza Takács Lajos építészmérnök, építésügyi tűzvédelmi tervező, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezet-tani Tanszékének docense. – Magyarország saját szabványa 1979 óta létezik, és Európában a legszigorúbb, utoljára 2009-ben frissítették fel. Ez alapján két építményszint közötti homlokzati tűzterjedési határérték tekintetében háromféle kategória lehetséges: 15 perc (két-három szintes épület), harminc perc (négyemeletes épület) és 45 perc (öt emelet fölötti magasság). Magyarországon vakolt homlokzati hőszigetelő rendszert (a köznyelv ezeket nevezi „dryvitnek”, de ez valójában márkanév) csak úgy szabad forgalomba hozni, ha ezen a teszten sikerrel átesett. A hazánkban forgalomban lévő rendszerek többsége a legszigorúbb, 45 perces homlokzati tűzterjedési határértékre is megfelel. Éghető magú, vakolt hőszigetelő rendszer harminc méter fölötti szintmagasságú épületre viszont nem kerülhet fel Magyarországon, ellentétben számos nyugat-európai országgal, például Nagy-Britanniával – mutat rá Takács Lajos.

Panelház szigetelése Pécsen. Mi lesz a hulladékhővel?
Ezért történhetett meg az, hogy június 14-én éjjel hiába oltották el sikeresen a londoni tűzoltók a Grenfell Tower negyedik emeletén, egy zárlatos hűtőszekrény miatt keletkezett lakástüzet, a burkolatot megolvasztó lángok nyomán mintegy fél óra leforgása alatt az egész épület fáklyává vált. Amikor ugyanis az alumíniumpanelek éghető műanyagból (polietilénből) készült magja meggyulladt, a burkolat és a nem megfelelő vastagságú, szintén éghető anyagú hőszigetelés közötti légrés kürtőként működve vezette felfelé a tüzet. A hazánkban és az Egyesült Királyságban is érvényes európai besorolás szerint mind a burkolat magja, mind a poliizocianurát-habból (PIR) készült hőszigetelő lap a tűzveszélyes építési termékek legrosszabb, E és F osztályába tartozik, ráadásul a PIR égése során a füstben cianidok szabadulnak fel.
Hibázott a megrendelő városi tanács és a kivitelező is – azt a további nyomozás fogja eldönteni, melyikük a tragédia fő felelőse. Mindenesetre a Grenfell-tűz eredményeképp az Egyesült Királyságban és többek között Ausztráliában, valamint Németországban is újratesztelik a hasonló alumíniumburkolú panelházakat. Ezért London másik északi kerületében, Camdenben körülbelül háromezer embernek kellett elhagynia lakását ideiglenesen, de Manchester, Brighton és Plymouth városában is sürgős beavatkozásokra lesz szükség mintegy 34 toronyház esetében.
Lestyán Mária építész tervező szakmérnök szerint éppen a szigorú nemzeti szabvány miatt nem kell hasonló tragédia bekövetkezésétől tartanunk itthon.
– Tűzvédelmi szempontból nagy kockázatot rejt az épületek avulása az elektromos hálózatok tekintetében, amelyek már nem tudják ellátni megfelelően a jelen kor nagy teljesítményű berendezéseit – magyarázza Lestyán Mária. – Szintén nagyobb veszélyt jelenthetnek a kapcsolók, kötések mentén kialakuló tüzek, ezek karbantartása a lakók kötelezettsége is, amiről sokszor elfeledkeznek. Nem csak az energetikai korszerűsítésre volna fontos összpontosítani, a tűzvédelmi elavulás megakadályozására vonatkozó szabályok nagyon hiányoznak. Mivel nincs visszamenőleges hatályú jogalkotás, ezért a tűzvédelmi fejlesztések meglévő épületek esetében nem kötelező jellegűek.
Takács Lajos sem tud megnyugtató szakvéleménnyel szolgálni a lakótelepi panelházakat illetően:
– Az új építésű vagy a belvárosi, százéves lakóházak biztonságosabbak, mint a panelek. Utóbbiaknál problémát jelent a toalettek mögötti gépészeti akna, amely az esetek többségében nincs a födémek síkjában vízszintesen tűzterjedés ellen szakaszolva, ezért terjednek ott a szagok, a hangok és a csótányok is. Gond még a lépcsőházak hő- és füstelvezetésének hiánya, illetve sokszor a 14 méter fölötti épületeknél a füstmentes lépcsőház hiánya is, valamint a lakásbejárati ajtók sem feltétlen tűzgátló kivitelűek. Ugyanakkor az általánosan használt polisztirolhabos magú, vakolt homlokzati hőszigetelés – helytelen hétköznapi nevén hungarocell (mely szintén az éghető besorolású anyagok közé tartozik – S. K.) – nem veszélyes, ha rendelkezik az ismertetett homlokzati tűzterjedési határérték vizsgálati eredménnyel, és szakszerűen kivitelezik – hangsúlyozza az építész.
Az előbb említett kockázatokat ismerte fel a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet, amikor az Otthon Melege panelfelújítási program részeként az utólagos hőszigetelési, valamint energetikai korszerűsítési munkákat komoly műszaki vizsgálatnak vetette alá. A tűzvédelmi ellenőrzések során a nagyjából ötszáz felújított lakóház közül nem egynél kellett a kivitelezővel visszabontatni a szerkezeteket, falakat, és újrakészíttetni őket, mert nem feleltek meg a hatályos szabályoknak.

Kiégett lakások a londoni Grenfell toronyban.
– Ha az ellenőrzött, engedélyezett rendszert úgy csináljuk meg, ahogy az elő van írva, akkor se a hungarocellel, se más, gyengébb minőségű anyaggal nem lesz gond. Legtöbbször a kivitelezéssel van probléma – összegzi tapasztalatait Heizler György nyugalmazott tűzoltó ezredes, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség volt elnöke. – A cégek sokszor csak rendszerelemeket vesznek meg az egész helyett, miközben az adott hőszigetelő bizonyos külső burkolattal és speciális vakolattal együtt ment át a tűzterjedési teszten. Abból is baj lehet, ha az elemek beépítése, a hőszigetelő táblák rögzítése nem szakszerű, ha a nyílások nincsenek jól lezárva, vagy rossz az ablakkáva kialakítása. Ilyenkor a tűz be tud jutni a magba, a hőszigetelő lángra kap, és végigég. Hacsak nincsen kétemeletenként tűzszakaszolás, legalább harminccentis A1–A2 besorolású, vagyis nem éghető anyagú (ez általában kőzetgyapot – S. K.) hőszigetelő osztósáv beépítve a homlokzatba, mely meggátolja a tűz terjedését.
Ez a védelmi rendszer persze nemcsak Heizler ezredes ajánlása, itthon kötelezően alkalmazandó technika. Éppen a Grenfell-tragédiához hasonló tűzesetek elkerülése végett.