A Mátyás király-emlékév végéhez közeledve grandiózus corvinakiállítással fogadja látogatóit a nemzeti könyvtár. A tárlaton számos külföldi és szinte valamennyi hazai corvina, továbbá két Magyarországon korábban soha ki nem állított kódex is látható. A kiállítás célja a Corvina Könyvtár budai műhelyének tudományos igényű bemutatása, felhasználva az utóbbi évek kutatásainak legújabb eredményeit.
Belépve az Országos Széchényi Könyvtár budavári épületébe a főlépcső fölé kifeszített, eget szimbolizáló, hatalmas kék vászon azonnal magára vonja a figyelmet, s a rajta látható csillagképek nem is engedik egyhamar tovább. A vásznat reflektorok pásztázzák, így téve még érdekesebbé az önmagában is bámulatra méltó, egykor minden bizonnyal Mátyás könyvtárszobája falán is látható csillagtérképet, amely az 1469. május 3-i égboltot mutatja – ugyanis a cseh korona ezen a napon került Mátyás fejére.
Egy emelettel feljebb jókora kitekert pergamentekercsre emlékeztető fal kapott helyet, amelyen a felnagyított corvinainiciálékkal és mutatós könyvdíszekkel vegyített szövegek a Mátyás-könyvtár történetének tömör összefoglalását adják. A fal közepére helyezett képernyőn eredeti corvinaoldal lemásolásának aprólékos munkafolyamatait bemutató kisfilm hozza közel a kódexkészítés világát a mai kor emberéhez, ráadásul az elkészült nemes másolat az installáció részeként, saját fizikai valójában bekeretezve is megtekinthető.
A kiállítótérben a Bibliotheca Corviniana díszes kódexeinek látványa csodálatot ébreszt a befogadóban. A végtelenül részletgazdag miniatúrák precíz kidolgozottsága egyedi élménnyel kecsegtet. Állományvédelmi okok miatt meglehetősen sötét van, és hideg, ami nem feltétlenül kellemes, ugyanakkor érthető.
Az egykor csaknem kétezer kötetet számláló, humanista elvek mentén kialakított uralkodói Corvina Könyvtár alig több, mint tíz százaléka, vagyis mintegy 220 kötet maradt fenn mára, amelyből 55 található Magyarországon, a többi pedig nagy európai és amerikai könyvtárak gyűjteményeibe került. A történelem pikantériája, hogy jószerivel csak a II. Ulászló és II. Lajos által elajándékozott, illetve a törökök által zsákmányolt, országhatáron túlra került kötetek maradtak épségben.
Főként az országhatáron túlra került kötetek maradtak épségben
Fotó: OSZK
A kiállítás speciális védelmet nyújtó tárlóiban összesen 65 corvina látható, a magyarországiak szinte mindegyike ki lett állítva, de Bécsből, Klosterneuburgból, Lipcséből, Torinóból, New Yorkból, Párizsból és a vatikáni könyvtárból is kölcsönöztek egy-egy kódexet a szervezők. A kiállítótérben feleletválasztós játék és digitálisan lapozható corvinák biztosítják az interaktivitást, továbbá Mátyásról és Mátyáshoz írt egykorú szövegek fordításai hallgathatók meg, jelenleg sajnos csak magyarul, holott angol verzió kiválasztására is lehetőséget ad a készülék.
A feleletválasztós játék szintén csak magyar nyelven működik, miközben a tárlat narrációja és a hozzá kapcsolódó kiállítási kalauz is következetesen bilingvis.
A Zsupán Edina kurátor által jegyzett corvinatárlat tudományos kiállítás, amely szándéka szerint a Corvina Könyvtár budai műhelyére fókuszálva friss tudományos eredményeket közöl. Elképesztő részletességgel mutatja be a műhely történetét, az ott dolgozó miniátorokat és az egyes kötetek mikrotörténetét, ami egyrészt lenyűgöző, másrészt némileg riasztóan hat. Ugyanakkor a leírásokkal kétségtelenül túlterhelt kiállítás a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak és a kurátori tárlatvezetéseknek köszönhetően a könyv- és könyvtártörténet világában kevéssé jártas érdeklődőket is képes megszólítani.
(A Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás 2019. február 9-ig látogatható az Országos Széchényi Könyvtárban [Budavári Palota F épület] keddtől szombatig 10 és 18 óra között)
