Lehúzások, nyerészkedő tulajdonosok és harc a legjobb lakásokért: nem könnyű az idei iskolakezdés. A nyár végével hajrájához érkezett az egyetemisták és főiskolások albérletvadászata, miután a felsőoktatási intézmények közzétették ponthatáraikat és azt is, hogy kinek jutott kollégiumi hely – ez pedig újabb élénkülést hoz a lassan két éve jelentős aktivitást mutató albérletpiacon. A tanévkezdés előtt idén augusztusban az év többi hónapjához képest 25 százalékkal nőtt a kereslet a bérelt lakások iránt, szemben a tavaly augusztusban mért húszszázalékos növekedéssel. A kínálat is megnőtt: magánszemélyek január elejétől július végéig 61 százalékkal több lakást adtak ki, mint egy évvel korábban – tudjuk meg Balogh Lászlótól, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjétől.
Az Ingatlan.com legfrissebb adatai szerint Budapesten és a megyeszékhelyeken a kiadó lakások gyorsan bérlőre találnak: átlagosan 11 nap alatt veszik ki ezeket az ingatlanokat. A leghamarabb az olcsóbb panellakások mennek el, átlagosan nyolc nap alatt, a téglalakásoknál pedig 11 nap kell ehhez, míg bérbeadás előtt a leghosszabb ideig, átlagosan 12 napig a kiadó szobákat hirdetik.
A szakértő hozzáteszi: a legjobb lakásokat akár néhány óra alatt kiadják a tulajdonosok, így nem árt a keresőknek folyamatosan résen lenniük, és azonnal dönteniük.
– Ha valaki meghirdet egy külön nyíló szobás lakást mondjuk az V. vagy a VII. kerületben, a Nagykörúthoz, esetleg a Kálvin térhez közel, amely viszonylag rendezett környezetben van, és nem kerül havi 150 ezer forintba, akkor esélyes, hogy ketrecharc kezdődik érte, a tulaj pedig emel az áron, és megversenyezteti a bérlőket – fejti ki a harmadéves Udvaros Eszter, aki eddig már kétszer kényszerült költözködni azért, mert a tulajdonos folyton emelte a bérleti díját. Eszter és társai keresgélnek nagy adatbázisokban és közösségi oldalak zárt albérletes csoportjaiban, ahol elmondása szerint sokszor hasra ütés szerint áraznak be egy-egy lakást, és szükség esetén semmi sem túl drága.
Országosan öt–húsz százalékkal nőttek az albérleti díjak a tavalyi év átlagához képest. Budapest belső kerületeiben a használt téglalakások ára 3000 Ft/m2/hó körül alakul, a vidéki városok viszont jelentősen olcsóbbak ennél. Elsősorban a 30–60 négyzetméter alapterületű ingatlanokat keresik, amelyek havi bérleti díja az 50–200 ezer forintos tartományba esik, azonban a kép ennél jóval változatosabb: lakástípus és elhelyezkedés függvényében ennek többszörösére is van példa akár a méreteket, akár az elkért bérleti díjat nézve. A vidéki városok albérletei közül a legdrágább Sopron, ahol 2000 Ft/m2 felett lehet lakást bérelni. A többi egyetemi városban 1500 Ft/m2 átlagos bérleti díjszint a jellemző, ám Pécsett vagy Szegeden még ennél is olcsóbb lakásokat találhatnak a diákok.
Míg Budapesten egy átlagos, 60–70 négyzetméteres lakásért havi 140 ezer forintot fizetnek a belsőbb kerületekben (amelyhez még hozzáadódik a rezsi és két-három hónap kaució), ami csaknem nyolcszázalékos emelkedést jelent, addig Pécsett, Nyíregyházán és Miskolcon akár 60–70 ezer forintért is lehet albérletet találni. Az Ingatlan.com adatai szerint július közepén tehát Budapesten és a legnagyobb egyetemi városokban és közvetlen közelükben 60–140 ezer forint között szóródott a bérleti díj, ami durván azt jelenti, hogy országrésztől függően az átlagos nettó fizetés felét-kétharmadát is felemésztheti a lakásbérlés – amellett, hogy az adózott diákmunka-jövedelem 650 forint körül alakul óránként.
– Szülői segítség vagy hitel nélkül gyakorlatilag lehetetlen megélni nappali tagozatos egyetemistaként. Sebésznek készülök, de most asztalokat törölgetek részmunkaidőben, ami egyáltalán nem szégyen. Azt viszont annak tartom, hogy ha a szüleim nem fizetnék ki az albérletem tetemes részét, a felszolgálás és a diákhitel együtt sem lenne elég mindenre – mutat rá a harmadéves orvostanhallgató Udvaros Eszter.
A siófoki Mató Gyula a 2000-es évek elején volt egyetemista, ekkor harmadmagával osztozott egy garzonlakáson, majd 2007-ben nagyrészt svájcifrank-alapú hitelre vett 11 millió forintért 60 négyzetméteres, kétszobás lakást a Keleti pályaudvar közelében, a Bethlen Gábor utcában. Idén, miután milliókat bukott a törlesztésen, végül 21 millióért adta tovább ezt a lakást, és vett építész feleségével másikat családiasabb környezetben, Újbudán.
– Még ki sem költöztünk a régi lakásból, amikor az új tulajdonos már ki is adta két fiatalnak 135 ezer forintért, amely manapság korrekt árnak számít – mondja. – A devizahitelek bedőlése után, azt hiszem, az emberek már újra mernek hitelt felvenni és lakást vásárolni, hiszen a forinthitelek átláthatóbbak. Reméljük, nem ez lesz az újabb buborék. Mindenki Budapestre akar jönni, újra fellendültek a lakóparképítések, az ingatlan pedig az egyik legjobb befektetés manapság.
Mató Gyula elmondása szerint egyes általuk nézegetett ingatlanokat az év elején még harmincmillióért, pár hónappal később pedig már 36-39 millió forintért hirdettek. – Pofátlan nyerészkedés folyik, de így is megveszik ezeket a lakásokat – teszi hozzá. Szerinte a 2008-as világválságot hét szűk esztendő követte, a piacnak ennyi időbe tellett, hogy magához térjen. Az építőipar pedig, amely mindig jó indikátora annak, hogy hol tart a gazdaság, szinte tetszhalott állapotba került. Két éve viszont az ingatlan- és albérletpiachoz hasonlóan újra beindult. Radnóthy Szabolcs építész szerint észrevehetően több a megrendelés 2015 óta.
– Lehet érzékelni a fellendülést, talán azért is, mert az állam sokat építkezik – állapítja meg az építész, aki cégeknek és magánszemélyeknek készít túlnyomórészt belsőépítészeti tervezést és kivitelezéseket az apró kozmetikázástól a teljes felújításig. A szakember szerint egyre többen értik, hogy az igényes belső tér és dizájn megéri a befektetést, hiszen többszörösen megtérül. Ahogyan arra is egyre többen rájöttek, hogy megéri lerobbant állapotú lakást lényegesen olcsóbban megvenni, költeni a felújítására, majd pénzzé tenni.
A lakásbérlés már nemcsak a tulajdonosi piacról kiszorultak körében, hanem a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozóknál is jellemző. Az ő esetükben ez viszont inkább életmódválasztás eredménye, akárcsak azoknak a jól kereső, zömmel multiknál dolgozó fiataloknak a körében, akik nem idegenkednek attól, hogy lakást béreljenek ahelyett, hogy saját tulajdonban gondolkozzanak. Egyelőre nem kívánják helyhez kötni magukat, hiszen a külföldi karrier lehetősége is benne lehet a pakliban. Idén a lakásoknak már közel kilenc százaléka bérelt, amelyből három százalékot tesznek ki az önkormányzati, jellemzően szociális alapon kiadott lakások. A bérlés a nagyobb településekre jellemző, általában minél nagyobb egy város, annál magasabb a bérlakások aránya.
A fővárosban ez a szám ma már 17,5 százalék, vagyis minden hatodik háztartás bérlakásban él a fővárosban – ehhez jönnek még a turistáknak kiadott lakások. A korábban hosszú távú bérbeadásban gondolkodó tulajdonosok hatvan százaléka ráadásul már inkább rövid távú kiadásban hasznosítja ingatlanjait, például az Airbnb-n keresztül – ez a trend pedig tovább nehezíti a lakáskeresést.
Az itthoni árak emelkedésének dacára a cseh vagy a szlovén árazás még így is nagyon messze van. A Deloitte tanulmánya szerint 200 ezer euróért (körülbelül 62 millió forintért) Magyarországon 2015-ben még mindig majdnem kétszer akkora ingatlant (196 négyzetméter) lehetett vásárolni, mint Csehországban (105 négyzetméter) vagy Szlovéniában (91 négyzetméter). A lista tetején Közép-London és Párizs áll, ahol ennyiből mindössze 11 négyzetméternyi, illetve 19 négyzetméternyi ingatlanrészt lehetne megvásárolni.
A nagy-, illetve fővárosok és a kisebb városok ingatlanárai között radikális különbségek vannak másutt is: Közép-Londonban például egy átlagos angliai városhoz képest három és félszer kerül többe egy új ingatlan, míg München háromszorosan, Barcelona és Párizs pedig kétszeresen haladja meg az adott országos ingatlanár átlagait – és hasonló a helyzet az albérletpiacon is.
– A város szélén lakunk, a londoni metró végénél kétszobás, új építésű, erkélyes és amerikai konyhás lakásban, amelyhez garázs is tartozik, 1200 fontba (durván 420 ezer forintba) kerül. A belvárosban egy garzon bérleti díja 1500 fontnál indul, határ a csillagos ég, a felkapottabb környékeken házat bérelni havi 11 ezer fontba kerül – mondja Bálint Balázs. Meglátása szerint a Brexit miatt hat év után most először stagnálnak az ingatlanárak, és egy átlagos angol se nagyon tud lakást venni Londonban hitel vagy szülői segítség nélkül. – Ha valakinek azt mondom, hogy vettem egy lakást, rögtön visszakérdez: „Mármint a szüleid vettek egy lakást, ugye?” – magyarázza Bálint Balázs.
– Végül is hasonlóan nehéz saját lakáshoz jutni Londonban egy átlagos brit fizetésből, mint Budapesten az ottaniból, sőt talán még nehezebb is. Viszont ha van egy londoni lakása az embernek, akkor azt elég kiadnia, hogy a havi bevételből bárhol megélhessen – ez egy budapesti lakásról nem mondható el egyelőre.