Az európai turizmus egyik mozgatórugójának számító Nagy-Britannia, melynek az utóbbi év merényletei során több tucat állampolgára életét vesztette, egyenesen terrortérképet rajzolt, vörössel tüntetve fel a veszélyesnek számító országokat. E szerint Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Belgium és Spanyolország is kiemelten kockázatos, de Törökország és Tunézia, Egyiptom és Marokkó is vörös színben díszeleg.
De mi is történt az egyes országokkal? Az egyik legnagyobb vesztes Franciaország lehet, hiszen a tavaly januári, Charlie Hebdo hetilap szerkesztőségében elkövetett támadás során 12 francia karikaturista vesztette életét, novemberben pedig az összehangolt támadás során több mint 130 áldozatot követeltek a merényletek. Ennek ellenére az ország, amely a világ legkedveltebb turistacélpontja, nem szenvedett jelentős károkat: tavaly 85 millióan látogattak ide, annak ellenére, hogy a merényletek hatására csökkent a külföldi turisták száma. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma mindenesetre figyelmeztetett: nyáron Európa-szerte számítani lehet terrortámadásokra, kiemelten Franciaországban.
A tárca két rendezvényt emel ki, melyen kockázatos a részvétel, ugyanis potenciális célpontok: a labdarúgó-Európa-bajnokságot Franciaországban és a katolikus egyház ifjúsági világtalálkozóját július végén Lengyelországban.
Az Eb-vel kapcsolatban egyébként a német szövetségi bűnügyi hivatal is közölte: várhatóan iszlamista terroristák támadásokat hajtanak végre a rendezvényen. Franciaországban egyébként jelenleg is szükségállapot van, és bár sokan visszamondták részvételüket az Eb-n, várhatóan így is magas lesz a látogatószám.
A másik nagyobb közelmúltbeli támadás, a márciusi brüsszeli merényletek sem viselték meg súlyosan Belgium turizmusát, annak ellenére, hogy több mint harminc ember vesztette életét a metrón, illetve a reptéren elkövetett robbantások során. Jan Smets, a belga központi bank elnöke úgy nyilatkozott, az idei első negyedévben 0,03-0,1 százalékkal lett volna magasabb a gazdasági növekedés a támadás nélkül, de a gazdasági hatása várhatóan rövid távú lesz. Ennek ellenére a brüsszeli szállodákat és éttermeket súlyosan érintette a tragédia, hiszen sokan mondták vissza foglalásaikat.
A legnagyobb veszteseknek az észak-afrikai nyaralóközpontokat és Törökországot nevezik a szakértők. Gyakorlatilag kísértetvárossá vált az egyiptomi Sarm-es-Sejk, ahová a tavaly eltűnt orosz utasszállító gép tartott. Idén májusban szintén eltűnt egy Párizsból Kairóba tartó gép, nem meglepő, hogy idén háromnegyedével zuhant az országba irányuló látogatások száma. „Ami most történik, azt nem nevezhetjük egyszerűen a turizmus visszaesésének. Ez összeomlás” – mondta korábban Amani El-Torgoman, az Egyiptomi Turisztikai Szövetség igazgatóságának tagja, aki szerint a repülőgép-balesetek Egyiptom egész turizmusát visszavetették.
Hasonlóan nagy vesztes Tunézia, ahol tavaly márciusban a Bardo Múzeumban, júniusban pedig a tengerparton támadtak az üdülőkre a terroristák. Hatalmas károk érték Törökországot is, ahol a tavaly és idén történt több terrorista akció miatt gyakorlatilag kiürültek a turisztikai központok, és az idei első negyedévben több mint 54 százalékos visszaesés volt tapasztalható.
Kínai rendőrök Milánóban
Megugrott a spanyol, a portugál és a ciprusi foglalások száma idén, a tavalyi látogatószám több mint negyedével, írja a The Independent. „Jelentős növekedést tapasztalunk a foglalásokban a Földközi-tenger nyugati részén fekvő célpontokon” – mondta Mark Tanzer, a Brit Utazási Irodák Szövetségének vezérigazgatója, aki szerint most ajánlott minél kevésbé ismert és kevésbé zsúfolt partokat keresni. Az Ibériai-félszigeten a lakosság turistatömegektől tart. „Turisták, ti vagytok az igazi terroristák” – hirdetik falfeliratok Palmában, Mallorca szigetén. Barcelona polgármestere, Ada Colau moratóriumot vezetett be a hotelnyitásokra vonatkozóan, és turistaadó bevezetését tervezi.
„A spanyol foglalások száma 37 százalékkal nőtt a tavalyi adatokhoz képest, így hamarosan hiány lehet a szállásokból” – figyelmeztet az évi 300 ezer utazást értékesítő brit Barrhead Travel, jelezve a foglalási szokásokban beállt drasztikus változásokat. Az elégedetlenség ellenére a megnövekedett forgalom az év első hónapjában máris 89 ezer új munkahelyet hozott létre, ami nem elhanyagolható a húszszázalékos munkanélküliséggel küzdő országban. Lisszabonban – Barcelonával ellentétben – a turizmus felgyorsulása látható: csak tavaly ötven új hotel nyílt, és 17 millió látogatót fogadott a város. Kedvelt célpont lett Olaszország is, a magyarok körében Horvátországgal párhuzamosan vezető szerepet tölt be a trivago.hu szállás-összehasonlító oldal szerint. Az olasz partok az afrikai menekültek nagyszámú érkezése ellenére is biztonságosnak számítanak. Ennek ellenére például Kína furcsa intézkedéssel állt elő: olasz–kínai együttműködés keretében saját rendőröket állított szolgálatba Rómában és Milánóban, hogy az odalátogató hárommillió kínai turista biztonságban érezhesse magát a félszigeten.
Kiemelt helyzetben van Görögország, amelynek gazdasága elsősorban a turizmustól függ, és minden ötödik munkahelyet ez a szektor biztosítja. Annak ellenére, hogy 53 ezer menekült torlódott fel az ország területén, a nyaralók biztonságosnak találják a görög partokat. „A turizmus semmi más, mint pozitív pszichológia, és Görögország biztonságos hely a Földközi-tenger délkeleti részén” – mondta Yiannis Retsos, a görög szállodaszövetség elnöke, aki rekordszámokat remél. A klasszikus tengerpartok mellett a jelen helyzetből profitálnak olyan, korábban kevésbé keresett országok is, mint Lengyelország, Románia, Szlovákia vagy Bulgária, melyeket a németek és a hollandok szívesen választanak ebben a szezonban.
Bár a közelmúlt terrortámadásai az egész európai turizmusra negatív hatással vannak, az elemzők arra számítanak, hogy Európa turizmusa rövid időn belül kiheveri a támadások hatását, írja a Turisztikai Világszervezet trendriportja. A felmérések, amelyek a katasztrófákat és merényleteket követő visszarendeződés idejét vizsgálták, azt mutatták ki, hogy a turizmus helyreállásához elegendő mindössze 13 hónap egy terrorcselekmény után. Érdekes, hogy a politikai zavargásokat követően például több mint kétszer ennyi idő kell, hogy a látogatók újra az érintett területre merészkedjenek. Külön kérdés, hogy a támadások, kiemelten a repülőgép-eltérítések milyen hatással vannak a légi forgalomra. A félelem miatt sokan választják inkább az autós utazásokat, a belföldi, illetve közeli célpontokat. Az Európai Légitársaságok Szövetségének adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az európai légitársaságok kapacitása 2016 első negyedévében – néhány kilengéstől eltekintve – nőtt a tavalyihoz képest.
Összességében pedig világszerte növekedett a légi forgalom, kivéve Latin-Amerikát, ahol második éve tart a recesszió. Egyes légitársaságok, mint a Ryanair vagy az easyJet, ugyanakkor kénytelenek voltak árat csökkenteni, hogy fenntarthassák, illetve növelhessék forgalmukat idén nyáron is.
A párizsi Eiffel-torony és a római Colosseum évről évre turisták millióit vonzza, sokan azonban nem érik be az „elcsépelt” látványosságokkal. A természeti és ember okozta katasztrófák helyszínei mára igazi turistaparadicsommá váltak, háromezer forintnak megfelelő összegért hajózhatunk a Costa Concordia üdülőhajó roncsainál, vagy biciklitúrán nézhetjük meg a Katrina hurrikán pusztításának eredményét. A veszélyre éhes kirándulók még az Iszlám Állam szíriai fellegváraiban is megpróbálhatnak kikapcsolódni.
„Imádjuk a háborút”
„Lenyűgöz, és egyszerűen élvezem” – így magyarázta a világ talán legextrémebb turistája, hogy miért épp a polgárháború sújtotta Szíriát választotta úti célként. A japán Fudzsimoto Tosifumit az AFP hírügynökség Aleppóban kapta lencsevégre, amikor a frontvonalon nézelődött. Elmondása szerint mivel nincs családja, szabadidejében a háborús övezeteket és konfliktuszónákat járja, például Hoszni Mubarak egyiptomi elnök 2011-es eltávolításakor is ott volt a kairói Tahrír téren. A 45 éves japán férfi szívesen fotózkodik a szíriai lázadókkal, és élete álma, hogy az afganisztáni tálib rezsim működését is testközelből lássa. Talán meglepő, de a japán nincs egyedül őrült hobbijával, a háborús Szíria számos utazni vágyót vonz.
Az orosz Megapolis Kurort utazási iroda éppen ezért vette fel a kapcsolatot Szíria moszkvai nagykövetségével, hogy Aszad-túra néven az ország háborús területeire is vihessen turistacsoportokat. A vállalat úgy tervezi, hogy kétezer dollárért, azaz több mint félmillió forintért a kíváncsi utazók még az Iszlám Állam harcosaival is szemtől szembe kerülhetnek. A helyi szíreknek is jól jöhet az üzlet, ugyanis jókora pénzösszegekért elszállásolhatják a külföldről érkezőket, állítja a Megapolis Kurort. A történet nem ennyire mesébe illő, az orosz turisztikai hivatal már számtalanszor figyelmeztette az utazási irodát, hogy amíg nem tudják garantálni a kirándulók biztonságát, az utazások nem valósulhatnak meg.
Szíriához hasonlóan Szomália sem szerepel az álomutazások térképén, ennek ellenére akadnak, akik a bukott államban keresnek szórakozást.
A brit Andy Drury és Nigel Green évente háromszor konfliktusövezetekbe kirándul, és fejenként már több mint százmillió forintnyi pénzt költöttek furcsa hobbijukra. Szomália is elnyerte a tetszésüket, régi álmuk valósult meg, amikor ellátogattak a mogadisui csata helyszínére, ahol az amerikai Black Hawk helikopterek lezuhantak.
Az 1993-as akció célpontja a városközpontban található Olympic Hotel épülete volt, ahova a britek szomáliai látogatásuk alkalmával nem jutottak el, mert a fegyveres erők még a bejárat előtt megállították őket. Drury szerint a bennük lévő tudásszomj miatt éri meg kockára tenni az életüket: „Lenyűgöz bennünket, ahogy a szemünk előtt zajlik a történelem. Imádjuk a háborút, az embereket és a politikát.” Mint mondja, mára megszokottá vált a katasztrófaturizmus jelensége, senki sem csodálkozik azon, hogy milliók látogatnak el például a kambodzsai gyilkos mezőkre.
Helyi sokkok
Szakértők szintén azt hangoztatják, hogy az emberi kíváncsiság miatt lehetetlen kikerülni a katasztrófaturistákat. „Rendkívül gyors, hálózati társadalomban élünk. Ha egy szerencsétlenség megjelenik a Twitteren vagy más közösségi oldalakon, az emberek tudni akarják, hogy pontosan mi történt” – véli Philip Stone kutató. Szerinte a lényeg, hogy a turisták tisztában legyenek a meglátogatott helyszín vagy város és az ott történtek jelentőségével. Az auschwitzi haláltáborban például úgy kell viselkedni, hogy azzal ne sértsük az áldozatok emlékét. „Mindig felkészülten kell érkezni, és tisztában kell lenni azzal, hogy a túlélőknek mit jelent a helyszín” – hangoztatja Rachel Noble. A Tourism Concern jótékonysági szervezet munkatársa ennek ellenére úgy véli, sok esetben egyszerűen nem helyénvaló a turisták jelenléte, mert nem feltétlenül jó dolog ellátogatni polgárháborús vagy olyan országokba, ahol tömegek váltak természeti katasztrófa áldozatává.
A turisták akár a válságkezelést is akadályozhatják. A Katrina hurrikán sújtotta New Orleansban pontosan ez volt a helyzet, hirtelen embertömegek szerették volna látni a víz alá került várost. A katasztrófa után alig egy évvel már harminc utazási iroda szervezett kirándulásokat 25 dolláros (közel hétezer forint) áron. A még mindig sokkos állapotban lévő helyieknek hamar elegük lett a kirándulókból, akik autóbuszaikkal eltorlaszolták az amúgy is rossz állapotban lévő utcákat, ráadásul túl kíváncsian viselkedtek. „Több tiszteletet várnánk el, hiszen rengeteg szenvedésen mentünk keresztül. Elegünk van a turistákból, akik úgy csinálnak, mintha valami látványosság lennénk” – idézi a BBC Vanessa Gueringert. A New Orleansi-i nő egyike azoknak, akik a turistabuszok kitiltását kérték kerületükből. Az interneten pedig százak osztották meg a New Orleans-i transzparenst, amelyen a „Szégyelljétek magatokat, turisták! Fizettek, hogy lássátok a fájdalmunkat” felirat állt.
Hogy teljes képet kapjunk, a katasztrófaturizmus előnyeit is érdemes hangsúlyozni. Épp a Katrina hurrikán után látogatók tucatjai ajánlottak segítséget a károsultaknak. „Megjelentek a Katrina-túrák, amelyek egyfajta kétélű kardként működtek. Érzéketlennek tűnhettek a buszos turisták, ugyanakkor az érkezők felajánlásokat tettek, és gyakran önkéntes munkát is vállaltak” – nyilatkozta Jennifer Day-Sully, az egyik helyi utazási iroda munkatársa. A Tourism Concern részéről szintén ezt hangoztatják: „Ha a helyieket bevonják a kirándulások megszervezésébe, és az ebből származó bevételt a helyi közösségek fejlesztésére fordítják, akkor a jelenség előnyös is lehet.”
A szakértők szerint a katasztrófaturizmus kapcsán a legfontosabb megválaszolandó kérdés, hogy valójában ki profitál az extrém kirándulókból.