Győzd le a torokfájást már az első menetben! – kiált öntudatosan egy fiatal nő, majd püfölni kezd egy bokszzsákot. Akit ez a reklám nem győzne meg, merengjen el a „ha eleged van a »férfináthából«, rövidítsd meg a szenvedéseteket!” – agitáción, mert egy-két fújás, és hősünk láthatóan, de nehezen hihetően máris visszaváltozik piros orrú hisztérikából emberi lénnyé. A harmadik dobás a rámenős nagyié, „Ábel, gyere, vegyük be a gyógyszert!” – akit Ábelke kissé idegesítő, sokadszori „de miért?” okvetetlenkedése se tud eltántorítani a gyógyulás perspektívájától.
Egy budapesti gyógyszertárban percek óta mered rám a pulton sorakozó huszonnégyféle orrcsepp, miközben a patikus hölgy unottan sorolja a lehetőségeket: ez kitisztítja a légutakat, az mentolos, amaz pedig még a makacs arcüreggyulladást is elűzi. A negyedik ápolja az orrnyálkahártyát, az ötödik valamilyen bioösszetevőket tartalmaz – itt felmerül a kérdés, hogy esetleg van-e kézműves vagy talán vegán termékük. A fiatal nő elmosolyodik, majd előhúzza a szerinte legegyszerűbb, mindössze egyetlen hatóanyagot tartalmazó orrspray-t: Ez a biztos, de hát tudja, ilyen ez a fogyasztói társadalom.
A legnagyobb francia fogyasztóvédelmi lap, a 60 Millions de Consommateurs (60 Millió Fogyasztó) szerint a télen gyakori megfázásos betegségek kezelésére használt, orvosi recept nélkül kapható legnépszerűbb gyógyszerek közel felét be kellene tiltani. A Jean-Paul Giroud klinikai farmakológus, az orvosi akadémia tagja és Héléne Berthelot gyógyszerész vezetésével Franciaországban bevizsgált 62 gyógyszerből csak 13, vagyis a 21 százalékuk ajánlható, ám ezeket is csak rövid ideig szabad használni.
A vizsgált gyógyszerek harmadát a „jobb híján” kategóriába sorolták: hatékonyságuk csekély vagy nem bizonyított, de legalább nincs vagy nagyon ritkán jelentkezik káros mellékhatásuk. Végül a tesztelt gyógyszerek közel felét, huszonnyolcat a hatvankettőből betiltandónak ítéltek.
Ezek között szerepelnek olyan, két-három hatóanyagból álló nátha elleni szerek, mint az Actifed és a Nurofen: van bennük érszűkítő az orrdugulásra, antihisztamin az orrfolyásra és ibuprofen vagy paracetamol a fejfájásra. Ezeknél a minden egyben készítményeknél a túladagolás veszélye rendkívül súlyos mellékhatásokkal párosulhat: szív- és érrendszeri vagy idegrendszeri zavarok, szédülés léphet fel – figyelmeztet a lap.
A köhögéscsillapítók közül csupán egyet találtak ajánlhatónak, és hatvan százalékukat betiltanák. A feketelistára vett szerek között szerepelnek Magyarországon is ismert gyógyszerek, például a Fluimucil, a Strepsils, a Lidocain vagy a Dulcolax, de más márkanéven is futhatnak hazánkban a kinti, nem javasolt gyógyszerek. A vénymentes szerek egyébként az orvosi rendelvényre kapható megfelelőjüknél jelentősen, átlagosan 43 százalékkal drágábbak.
– A nagyközönség csak a reklámokból ismeri a gyógyszereket, ami nem igazán megfelelő információforrás – fejti ki a tanulmány kapcsán Giroud, a tájékoztatás fontosságával pedig a magyarországi szakemberek is egyetértenek. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a betegek biztonsága érdekében folyamatosan monitorozza a hazánkban kapható orvosságokat. Az előnyök és kockázatok figyelembevételével időről időre javaslatot tesz, ha szükséges, szigorítja a gyógyszerek kiadhatóságának feltételeit, illetve amennyiben szükséges, kivonja a forgalomból a nagy kockázatot hordozó termékeket.
Legutóbb egyes paracetamoltartalmú készítmények árusítását tiltották meg a gyógyszertárakon kívül. Pallós Júlia, az OGYÉI főosztályvezetőjének elmondása szerint egy gyógyszer biztonságának megítéléséhez nagyon sok információt fel tudnak használni a szakirodalomból, a klinikai vizsgálatokból és a hasonló készítmények kapcsán szerzett tapasztalatokból, de legalább ennyire fontos a mellékhatás-jelentések értékeléséből levonható következtetés. (Jelenleg 11 millió mellékhatás-jelentés adatait tárolják az Európai Unióban.)
– A módszer egyszerű: megnézzük, hogy egy tünetet, például a fejfájást, milyen arányban jelentenek az összes gyógyszerrel kapcsolatban. Kiválasztunk egy hatóanyagot, mondjuk a paracetamolt, és megvizsgáljuk, hogy erre az összetevőre hány jelentés érkezett, majd összehasonlítjuk az aránypárt. Ha egy gyógyszer esetében sokkal nagyobb arányban jelentenek egy mellékhatást, azt kell tovább vizsgálni, mert lehetséges, hogy egy eddig még nem ismert mellékhatást azonosítottunk.
A szakember elmondása szerint sajnos Magyarország még mindig az utolsók között kullog a mellékhatás-jelentésben, bár az OGYÉI azon dolgozik, hogy felhívja az emberek figyelmét ennek fontosságára. A vény nélkül kapható készítményekről sokan azt gondolják, hogy nem is igazi gyógyszerek, holott ugyanúgy kell számolnia hatással és mellékhatással annak, aki beszedi őket.
– A betegek nem orvosi felügyelet alatt szedik ezeket a készítményeket, hanem saját elhatározásra leemelik a polcról. Jobb esetben konzultálnak gyógyszerésszel. Ha tapasztalnak is mellékhatást, utána nem jelentik az orvosuknak, hogy mondjuk kiütésük lett tőle, így ezekről sokkal kevesebb az információnk. Ha tudomást szerzünk egy mellékhatásról, akkor gondolkozhatunk a kockázatcsökkentésről, és akár újra vénykötelessé tehetjük a szabadon elérhető gyógyszereket.
Felléphetnek halálos kimenetelű mellékhatások is, ebben az esetben pedig rögtön vissza kell vonni a gyógyszert a klinikai gyakorlatból. Ez a legutolsó lépés, de volt már rá példa – magyarázza Pallós Júlia, aki szerint nem lehet kategorikusan kijelenteni, mely hatóanyagokat kéne betiltani. Teljesen más ugyanis az előny-kockázat arány például egy daganatos megbetegedést enyhítő gyógyszernél, amely esetben akár súlyos allergiás reakciók vagy a fehérvérsejtszám csökkenése is elfogadható annak érdekében, hogy a túlélést meghosszabbítsuk.
Ezzel szemben, ha nem kezelünk egy megfázást, akkor is meggyógyulunk: a gyógyszerek maximum egy-két nappal rövidíthetik meg a tüneteket, így ilyenkor sokkal kevesebb vagy enyhébb mellékhatás sem elfogadható. A gyógyszerészi kamara elnöke, Hankó Zoltán szerint a francia sajtóhír inkább bulvárszenzáció, ha ugyanis valós problémával állnánk szemben, akkor a francia gyógyszerhatóságnak hivatalból el kellene járnia.
– Egy gyógyszer forgalomba hozása vagy betiltása az Európai Unión belül egyetlen országban sem egy fogyasztóvédelmi hatóság, szervezet vagy kiadvány kompetenciája. Minden országnak megvan a maga gyógyszerhatósága, amely Magyarországon az OGYÉI. A kritériumrendszer pedig meglehetősen szigorú: nézik a hatásosságát, a biztonságosságát, igazolni kell a kockázatminimalizációt, majd a vizsgálatok fényében döntenek a hatóságok arról, hogy vényköteles lesz-e a vizsgált gyógyszer.
Ötévente ráadásul kötelező a regisztrációs felülvizsgálat, ahol megnézik, hogy továbbra is maradhat-e forgalomban a szer ugyanazzal az alkalmazási előírással, vénykötelezettséggel, vagy újra kell kontrollálni. Ebből adódóan az, hogy egy gyógyszert feketelistára tesz egy fogyasztóvédelmi magazin, szakmailag nem releváns – jelenti ki a szakember. Mérlegelni kell, hogy a betegtájékoztatás betartásával használják-e ezeket a szereket, hiszen ha egy orrcseppet több mint két hétig használnak, miközben az előírás maximum egy hetet határoz meg, akkor várható, hogy mellékhatások jelentkeznek.
A franciaországi vizsgálat külön kitér a pszeudoefedrinre, amellyel a beteg szív- és érrendszeri veszélyeknek teheti ki magát Jean-Paul Giroud szerint. A tabletta formában vény nélkül kapható pszeudoefedrintartalmú gyógyszerek az orvosi rendelvényre kapható orrcseppekhez képest akár harmincszor nagyobb dózist is tartalmaznak. Hankó Zoltán szerint ez nem véletlen.
– Egy tablettában nagyságrendileg több hatóanyag van, mint egy orrcseppben, hiszen előbbinél egy lokális tünetet kezelnek olyan gyógyszerrel, amely nem szívódik fel, hanem az orrnyálkahártya érszűkületét okozza. Ennek következtében csökken a náthás váladék, és tisztul a légzés. Ugyanakkor, ha ilyen vagy ehhez hasonló hatóanyagú szert tabletta formában vesznek be, akkor lehet többszörös a mennyisége.
Pallós Júlia úgy véli, hogy a különféle gyógyszerkoktélok, hatóanyag-kombinációk esetében még nehezebb azt követni, ha egy másik gyógyszerben ugyanazok az érösszehúzók vagy torokfájás-enyhítők vannak. Egy tabletta, utána egy forró italpor, majd egy gyulladáscsökkentő cukorka – az ember nem is gondolná, hogy a hirtelen javulás reményében túladagolja magát egyféle hatóanyaggal, hiába más a neve, doboza, formája.
El kell olvasni a betegtájékoztatót, és betartani, amit mond. Az emberek fájdalomtűrő képessége és toleranciája nagyon eltérő, ezért mérlegelni kell, mikor vegyünk be gyógyszert. Ma már tudjuk, hogy 38-38,5 fokos láz alatt nem kell csökkenteni a hőmérsékletet, hiszen a láz a szervezet természetes védekezése. Várni kell.
A nátha kezelésekor pedig gondolni kell a teára és a citromra is, mielőtt elkezdjük a gyógyszeres kezelést, mivel ezek a készítmények egytől egyig tüneti szerek, hiszen a megfázást vírus okozza. Magyarországon recept nélküli gyógyszert csak a rendszerváltás óta lehet vásárolni, a betegek csak ekkor kezdték öngyógyszerezni magukat, ekkor indult a gyógyszerreklámok dömpingje.
– Mesélték gyógyszerészek, hogy az emberek bementek a patikába, és azt a narancssárga dobozt kérték, amelyet előző nap a tévéreklámban láttak. A konzultáció az orvossal, gyógyszerésszel ma sem helyettesíthető azzal, hogy mindent elolvasunk az interneten, ahol rengeteg pontatlan vagy akár hamis információ is keringhet. Fontos, hogy a gyógyszeripar és az egészségügy minden szereplője feladatának érezze az emberek felvilágosítását és a biztonságos gyógyszerhasználatot segítő hozzáállás elmagyarázását. A lehető legkisebb dózisban kell szedni a gyógyszert, de amikor szükség van rá, akkor alkalmazni kell, de úgy, ahogy azt a szakemberek előírják – mondja Pallós Júlia.
Hankó Zoltán egyértelműen jelölné az azonos hatóanyagokat a vény nélkül kapható gyógyszereknél is, hogy még inkább ki lehessen zárni azok párhuzamos alkalmazását. Szerinte vannak ugyan kockázatok a gyógyszerhasználatban, amelyekkel jó, ha foglalkozunk, arra viszont vigyázni kell, hogy ne riasszuk el a beteget ezektől az alapvetően hatékony szerektől, mert akkor elmennek természetgyógyászhoz, aki kockázat nélküli gyógyulással kecsegteti őket. Macskagyökérteába áztatott denevérfüllel pedig egyre távolabb kerül a páciens a tényleges gyógyulástól.
Ezerötszáz bejelentés
Alapigazság, hogy aminek van hatása, annak van mellékhatása is, és ez különösen igaz a gyógyszerekre. Becslések szerint azoknak, akik valamilyen orvosságot szednek, öt-tíz százaléka tapasztal valamilyen mellékhatást. Felmérések azt mutatják, hogy a kórházi kezelések legalább öt százaléka is nem kívánt gyógyszerhatás miatt válik szükségessé, sőt, Európában becslések szerint a súlyos mellék- és kölcsönhatások évente csaknem 200 ezer halálesetet okoznak. A PharmaOnline szakportál amerikai adatokra hivatkozva írt arról, hogy a felnőtteknél a véralvadásgátlók, a gyermekeknél az antibiotikumok vezetik a gyógyszerszedéssel összefüggő, sürgősségi orvosi ellátást igénylő esetek toplistáját.
S hogy mindez hogyan lehetséges, amikor a gyógyszereket csak hosszas vizsgálatok után engedik forgalomba hozni? Úgy, hogy a klinikai vizsgálatok során csak néhány ezer betegen tudják tesztelni a szer hatását és persze a mellékhatásait is. A mindennapokban azonban sok és sokféle beteg szedi ugyanazt a készítményt, közöttük lehetnek olyanok, akiknél korábban nem tapasztalt és így nem várt hatások vagy súlyosabb formában jelentkező tünetek jelentkeznek. Minden gyógyszer ugyanakkor csak addig maradhat forgalomban, amíg a használatból fakadó előnyök nagyobbak, mint a kockázatok. Ehhez kell folyamatosan monitorozni a gyógyszerek alkalmazását, aminek a mellékhatás-jelentés is része.
Magyarországon évente átlagosan ezerötszáz bejelentés érkezik gyógyszermellékhatásokról. Ez a szám a tízszerese a húsz évvel ezelőttinek, de – főként a vény nélkül kapható orvosságoknál – nyilvánvaló, hogy a betegek többsége nem böngészi végig A-tól Z-ig a mellékhatásokról szóló többoldalas betegtájékoztatót, és így nem is jelzi sehol, ha egy abban nem szereplő problémát észlel magán, ha az a probléma nem súlyos, nem fordul orvoshoz. Ahhoz azonban, hogy a gyógyszerhatóság közbelépjen, és minden olyan patikaszert kivonjon a forgalomból, amelyik veszélyes lehet, fontos annak tudatosítása, hogy ebben az orvosságok nem kívánt hatásainak jelentése is segíthet. Magyarországon erre elsősorban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél van lehetőség, elsősorban online, de akár személyesen vagy telefonon is. (Haiman Éva)