A La Manche csatorna alatt futó 50,5 kilométer hosszú Csatorna-alagút vagy Csalagút 1994 óta köti össze az angliai Folkestone-t a franciaországi Coquelles várossal. Az elnevezés logikájából kiindulva a Helsinki és Tallinn között tervezett hasonló, tenger alatti járat a Balagút nevet is kaphatná, hiszen a Balti-tenger két partján található főváros között teremt kapcsolatot. Majd egyszer.
Bár a megvalósíthatósági tanulmány is elkészült, túl sok mindent nem lehet tudni a 13-20 milliárd euróra taksált hatalmas beruházásról. Annyi derült ki csupán, hogy a legmélyebb pontja a tengerszint alatt 215 méterrel lesz. Az észt és a finn főváros közötti távolságot harminc perc alatt tudják le az alagútban robogó szerelvények; egy út fejenként 18 euróba kerül – a havi bérlet 480 euró lehet, ami nagyjából 150 ezer forintnak felel meg. Az ötlet egyébként nem új, hiszen már 1871-ben felmerült, hogy valamilyen módon kapcsolatot kellene teremteni a két város között.
És hogy nem csak kormányok szövögetnek merész álmokat, arra példa az Angry Birds (mérges madarak) néven világszerte ismert informatikai játék fejlesztésén meggazdagodott finn Peter Vesterbacka, aki (kínai) magánbefektetők bevonásával építene alagutat. Az ő számításai szerint 15 milliárd dollárból elkészülhet a nagy mű.
Az alagút egyébként Helsinki repülőterétől indulna, és Tallinn nemzetközi repülőterén érne véget, és olyan vonatok is kifutnának a finn fővárosból, amelyek egészen Varsóig elmennek.
A finn yle.fi portál szerint a kormányzati ötlet – amely európai és helyi forrásokra egyaránt számít – építése 2025-ben kezdődhet meg, egy évvel a Rail Baltica néven ismert nagysebességű vasútvonal megnyitása előtt, és az optimista verzió szerint 2040 körül adhatnák át. (Ez a szupervasút Varsót, Rigát, Vilniust és Tallinnt hozza közelebb.) A 13,8-20 milliárd eurós költség kissé elnagyoltnak tűnik, de sok függ attól, hogy hány állomás épül, miként néz ki az alagút.
Ami biztosnak tűnik, hogy a sínek között távolság, azaz a nyomtáv a szokásos európai 1435 milliméteres lesz az 1524 milliméteres finn nyomtáv helyett. Ha elkészül, naponta negyven személyvonat halad át rajta, emellett 11 autókat, 17 kamionokat és három tehervagonokat szállító szerelvény is átkel – az alagútban óránként 120 kilométeres sebességgel robognának a tehervonatok, míg a személyszállítók 200-zal is mehetnének. 2050-re akár 23 millió ember is megfordulhat a Finn-öböl két partja között – ebből 12 millió vonatozna, 11 millió továbbra is a kompokat használná az átkelésre. (Napjainkban 9 millió ember szeli át a Finn-öblöt.)
Az új alagúton át évente 4,2 millió tonna árut fuvarozhatnak, ugyanennyit vihetnek a kompok, azaz a jelenlegi 3,8 millió tonnás teherforgalom 2050-re 8,4 millió tonnára nőhet. Szakértők szerint az utasok száma a következő években a komphajókon is növekedik – függetlenül attól, hogy megépül vagy sem az alagút. Ha nem készül el, 2050-ben legalább 14 millió utast fuvarozhatnának a kompok. A gyors kapcsolat új lehetőségeket teremt az üzleti élet és az idegenforgalom számára is.
„A szorosabb integráció a regionális fejlesztés szempontjából jelentős előnyökkel járhat” – üzente Kari Ruohonen projektigazgató sajtóközleményében, aki szerint geopolitikailag Finnország szigetre hasonlít. Ezt a szigetet az alagút a közép-európai vasúthálózattal kötné össze.