A közel-keleti keresztényüldözések elszenvedői közül az egyik legjelentősebb közösség a kopt – már csak lélekszámánál fogva is. A 94 milliós Egyiptomban a lakosság csaknem kilenc százalékát alkotva mintegy nyolcmillióan élnek, de százezres nagyságrendjükkel Szudán és Líbia legnagyobb keresztény közösségét is alkotják.
A világ számos más helyén, így Európa országaiban, köztük hazánkban is élnek koptok. „A kopt elnevezés görög eredetű, és annyit jelent: egyiptomi. A kereszténység egyiptomi megjelenését a hagyomány Szent Márkhoz köti, aki Alexandriában megszervezte Afrika első keresztény gyülekezetét, majd a város első püspöke lett, és itt szenvedett vértanúhalált” – olvasható Celler Tibor Kik azok a koptok? című írásában. Alexandria keresztény teológiai iskolája az i. sz. III. századtól kezdve korának egyik legnagyobb hatású dogmatikai és bibliamagyarázó központja lett.
Az egyiptomi és szír keresztények az V. századi hitviták során 451-ben elszakadtak a katolikus-ortodox irányzattól, és megalapították attól független egyházi hierarchiájukat. A kopt keresztények feje kezdettől fogva az alexandriai pátriárka, aki a római pápával és a konstantinápolyi ortodox pátriárkával együtt a keresztények legfőbb vallási méltóságának számít.
A jelenlegi pátriárka, a 64 esztendős II. Tevadrosz (Teodór vagy görögösen Teodorósz) pápa 2012 óta van hivatalban; őt tekintik Szent Márk 118. utódának – írja Celler Tibor.
Mivel az egyiptomi arab hódítók nem térítettek erőszakosan, a koptok az adózásért cserébe szabadon gyakorolhatták vallásukat. A jómódú, hellén műveltségű keresztények még évszázadokig megőrizték vezető szerepüket a közigazgatásban. Számarányukat meghaladó mértékben kerültek ki közülük orvosok, tudósok, pénzváltók és kereskedők.
Az együttélés ugyanakkor sosem volt mentes a súrlódásoktól. Hol a koptok lázadtak fel az adók megemelése miatt, hol a muszlim köznép támadt az irigyelt keresztényekre. Az egyiptomi pánarab köztársaság 1953-as kikiáltása sem kedvezett a Közel-Kelet, egyben pedig az arab világ legnépesebb országa keresztény kisebbségének, noha a koptok olyan ismert politikust adtak nemcsak Egyiptomnak, de a világnak is, mint Butrosz Butrosz-Gáli, aki 1992 és 1996 között az ENSZ főtitkári posztját töltötte be. (Az ő nagyapja, Butrosz Gáli Pasa– még a brit gyarmati uralom alatt – 1908 és 1910 között egyiptomi kormányfő, előtte pedig miniszter volt. Nacionalista merénylő ölte meg.)
Az egyiptomi köztársasági vezetés összejátszott a politikai iszlámmal, az úgynevezett arab tavasz 2010-ben kezdődött eseménysorozata pedig még jobban kiszolgáltatta a híveket a szélsőségeseknek, miután az autoriter politikai rendszer lazítását eredményezte. Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a minap újabb három hónappal meghosszabbította a rendkívüli állapotot, amelyet először a kopt templomok elleni, 46 halálos áldozatot követelő öngyilkos merényleteket követően rendeltek el.
Az Egyiptom északi részén, Tantában és Alexandriában elkövetett két áprilisi terrortámadást az Iszlám Állam (ISIS) dzsihadista szervezet vállalta magára. A többnyire pokolgépes támadások összesen több mint száz kopt keresztény életét követelték tavaly december óta. Október közepén egy merénylő húsvágó bárddal mészárolt le egy kopt papot Kairó külvárosában, egy másikat pedig megsebesített. (Utóbbinak hazánk magyarországi gyógykezelést ajánlott fel.) Líbiában október elején az ISIS által 2015-ben kivégzett koptok holttestére bukkantak a szélsőségesek egykori fellegvárának számító Szurt közelében. Az egy egyiptomi csoporthoz tartozó férfiakat megcsonkították, fejüket levágták. A kivégzés után Líbiában dolgozó egyiptomi állampolgárok tízezrei hagyták el az országot.
