Az ön neve lassan egyet jelent az alternatív gyógyászat elleni küzdelemmel, most megjelent könyvének címében azonban a megszokottnál is erősebben fogalmaz, konkrétan hiénának nevezi a komplementer medicina művelőit. Nem túlzás ez a metafora?
– Szándékosan provokatív a cím, és nem nevezném túlzásnak. Akik bizonyítottan nem működő vagy nem bizonyítottan működő terápiákból hasznot húznak, és azzal veszélyeztetik mások egészségét, azokat szerintem jogosan lehet hiénának nevezni.
– Kétségtelenül vannak, akik kihasználják az emberek hiszékenységét, és még a nyilvánvalóan menthetetlen rákbetegekben is képesek reményt ébreszteni. De én úgy gondolom, nem lehet egy kalap alá venni mindenkit, és azt állítani, hogy aki akupunktúrával, reikivel vagy fengsujjal foglalkozik, csupán másokat akar lehúzni.
– Ebben egyetértünk. A könyvemben ki is fejtem, hogy az emberi elme nem a tudományos típusú gondolkodásra jött létre, a természetes és a szexuális szelekció nem az elvont eszmék igazságát vagy morális helyességét, hanem a pragmatikusságot jutalmazta az evolúció során. Ráadásul, a személyiségünk koherenciájának fenntartása érdekében, erős önigazoló képességgel rendelkezünk. Ezért, ha valamihez érdekünk fűződik – legyünk az adott áltudomány művelői vagy elszenvedői –, az elménk meg fog győzni annak helyességéről. A komplementer medicinával foglalkozók maguk is elhiszik, hogy amit csinálnak, az működik, a „hiénák” többsége nem is tudja, hogy ő „hiéna”. Ez azonban nem ad felmentést a számukra.
A psziché szerepe
– Azt értem, hogy küzd azok ellen, akik másokon nyerészkednek, mások egészségét veszélyeztetik. De olyan sokszínű a világ, olyan sokfélék vagyunk mi, emberek, miért kellene az orvoslás terén egyetlen dologban, a modern orvostudományban hinnünk? Miért nem virágozhat ezer virág?
– Mert ha az ember egy gyógyítási mód felé fordul, azt abban a reményben teszi, hogy az hatásos. Ha valami bizonyítottan hatástalan, akkor azoknak, akik ezt tudják, kötelességük erre felhívni a többiek figyelmét. Ha engedjük az áltudomány és az átverés virágzását, az nem színesíteni fogja a világunkat, hanem egy hatalmas szürke szmoggal, a tudatlanság füstködével vesz bennünket körül.
– Évek óta változatlan elszántsággal küzd a kuruzslók ellen, ahol csak lehet, igyekszik lerántani róluk a leplet. Kell lennie valami konkrét, személyes okának annak, hogy semmit sem veszített a vehemenciájából.
– Az élet minden területén irritál az irracionalizmus. Az első könyvem nem is az orvostudomány területéhez kapcsolódik, a címe A szabad elme illúziója. Mivel leendő orvosokat és gyógyszerészeket oktatok, és tudományos kutató is vagyok, az e területeken tapasztalható irracionalizmus kapcsolódik leginkább a szakmámhoz. Ráadásul itt nemcsak a téveszmék jelentik a problémát, hanem az átverés és az egészség kockáztatása is.
– Egyes felmérések szerint a magyarok hatvan százaléka érdeklődik a nyugati orvoslástól jelentősen eltérő medicinák, főként a hagyományos kínai orvoslás iránt. Ennek okát sokan abban látják, hogy ez utóbbi sokkal inkább emberközpontú, mint a modern orvoslás.
– Valóban, világszerte probléma, hogy a nyugati gyógyításban egyre kevesebb idő jut a betegre, aki igényelné a személyes foglalkozást. Más kérdés, hogy ha egy orvos – vagy álorvos – udvarias és mosolyog, az még nem jelenti azt, hogy hatásos is a terápiája. Mindazonáltal el kell gondolkodni azon, hogy ha létezik a placebohatás – amelyet bizonyos tünetek megszüntetésében igazoltak –, akkor az azt jelenti, hogy a pszichének fontos szerepe lehet a gyógyulásban. Bár ennek mértékéről, sőt meglétéről jelenleg is vita folyik. Véleményem szerint az lenne az ideális, ha a hagyományos orvoslás is alkalmazni tudná a placebohatást. A vizsgálatok szerint a legfontosabb az orvosi kommunikáció, az orvos hitelessége a páciens előtt. Sajnos a kommunikációhoz idő kell, a jelenlegi átlagos ötpercnyi idő betegenként ehhez bizony nem elegendő.
– Sokat dolgozott külföldön. Lát-e különbséget a németek, az amerikaiak vagy a magyarok alternatív módszerek iránti fogékonyságában?
– A fejlett világban nagy a kereslet az alternatív módszerek iránt. A szocialista utódállamokban nem támogatják annyira az alternatív eljárásokat törvények, míg például Svájcban, Nagy-Britanniában a homeopátia része az általános, Németországban pedig a kiegészítő biztosításoknak. A kötelező oltási rendszer Magyarországon szinte egyedülálló, és nálunk nem is tudott olyan veszélyes méreteket ölteni az oltásellenesség, mint sok nyugati országban.
Alternatív egyenlő tragédia?
– Magyarországon itt még nem tartunk, de az egyetemeken akár akupunktúrát is tanulhatnak az orvosok, ezt a Magyar Tudományos Akadémia is hatásosnak minősítette.
– Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya bátran kiállt a homeopátia ellen, s ez nagyon becsülendő dolog, hiszen tudomásom szerint Európában eddig csak a Svéd Királyi Akadémia tette ezt meg. Nagyon helyesen bizonyítékokat követelnek az engedélyezéshez. Remélem, hogy az akadémikusok az akupunktúráról is ki fogják jelenteni, hogy a tudomány legújabb állása szerint nem működik, a többi alternatív eljárással kapcsolatban pedig óvatosságra fogják inteni az embereket. Azt pedig, hogy orvosegyetemeken és -karokon oktatják az alternatív terápiákat, egyszerűen tragédiának tartom.
– A tragédiák sora pedig nem ért véget: a Pécsi Tudományegyetemen, ahol egy időben alternatív medicina tanszék is működött, a tervek szerint hamarosan ismét egyetemi szinten oktatják majd a hagyományos kínai orvoslást. A Semmelweis Egyetemen – mégpedig kormányzati felkérésre – várhatóan létrehozzák a Közép-európai Hagyományos Kínai Gyógyászati Központot.
– És kihagyta, hogy a Debreceni Tudományegyetemen ájurvédát oktatnak. A véleményem röviden és tömören: legyen szó az USA-ról vagy bármely európai országról, a kormányok nem teszik jól, ha támogatják az ilyen kezdeményezéseket, mert ezek járhatnak ugyan politikai vagy gazdasági előnyökkel, a modern orvostudományra azonban nagyon negatív hatással lesznek, mert általában a gyógyítás hitelét rendkívüli módon rontják.
– Könyvében nemcsak az alternatív gyógymódok, de az egészséges táplálkozással kapcsolatos tévhitek ellen is szót emel. Ezekkel mi a baj?
– Több minden. Először is, hogy a különféle „trendi” étrendek alapjai rendszerint vagy nem igazoltak, vagy hamisak, tudományos vizsgálatok nem támasztják alá, hogy egészségesek lennének. Ez igaz a paleodiétára, de a zsírégető vagy a lúgosító étrendek, a méregtelenítés is átverés. Hozzáteszem, hogy a táplálkozás egészségre gyakorolt hatásait nagyon nehéz vizsgálni, mert nemcsak évtizedekig tart, hanem nehéz kontrollálni is, hogy ki hogyan tartja a diétát, és milyen más hatások érik. Ám ez senkit sem izgat, így ezen a területen is megjelentek a szélhámosok, az önjelölt táplálkozástudósok, akik egy-egy, kényükre-kedvükre kiragadott féligazságból alkottak saját vagy mástól átvett filozófiát, amelyre étrendeket, különféle termékeket alapoztak, és nagy haszonra tettek szert eszméik könyvben történő kiadásával is.
Véd- és dacszövetség
– Könyvében lándzsát tör a modern orvoslás legújabb eredményei, így például az őssejtterápia, a géntechnológia és konkrétan a genetikailag módosított élelmiszerek mellett.
– A genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatban téveszmék keringenek a köztudatban: ahogyan a modern biológia és orvostudomány számos más vívmánya ellen, itt is össztársadalmi szintű támadás zajlik. Azt szeretném, ha az olvasó látná, hogy ezeknek a tudományosan megalapozott technológiáknak a tükrében mennyire primitívek az alternatív megközelítések. Másrészt igyekszem elmagyarázni, hogy az ezekkel szembeni etikai és egyéb kételyeket is mesterségesen felfokozott érzelmi attitűd táplálja.
– Azt mondja, hogy a modern tudományok eredményeivel szemben ne legyünk szkeptikusak? Az évszázadok során azért itt is jócskán voltak mellényúlások.
– Mindennel kapcsolatban körültekintőnek kell lenni, de ez nem jelenthet automatikusan negatív hozzáállást. A tudományos alapú gyógyítás az egyetlen olyan megközelítés, amelynek jövője is van, mivel kísérletekre és azok ellenőrzésére épül. A tudományos terápiák óriási ütemben fejlődnek, szemben az alternatív megoldásokkal, amelyeknél nincs előrehaladás.
– Ha ön orvos lenne, jogos lehetne a felvetés, hogy csupán presztízs- és érdekharcot folytat a konkurencia ellen. Mivel azonban biológus, az lehet önnel szemben a „vád”, hogy nem is ért ahhoz, amiről beszél.
– Ez a „van rajtam sapka, nincs rajtam sapka” tipikus esete. Azért lássuk tisztán, hogy az emberi szervezet is egy biológiai objektum, tehát talán mégiscsak értek valamit hozzá. Az azonban sajnálatos, hogy Magyarországon nagyon kevés orvos lép fel a kuruzslók ellen, nyilvánosan legalábbis, főleg, hogy az orvosok között is vannak, akik – kiegészítő eljárásként – foglalkoznak alternatív terápiákkal. Az orvostársadalmon belül az átlagosnál sokkal erősebb a véd- és dacszövetség, kifelé nagyon igyekeznek őrizni az egységesség látszatát.
– Nem egyszerű laikusként eligazodni az orvoslás, az egészségmegőrzés XXI. századi dzsungelében. Mit tanácsol azoknak, akik nem akarnak átverés áldozatává válni?
– Azt, hogy próbálják megtalálni az adott témában a leghitelesebb forrásokat, a leghitelesebb embereket. Itthon ez kicsit nehéz, mert a legtöbb ismeretterjesztő cikk angol nyelven íródott, külföldön a szakemberek nem riadnak vissza attól, hogy érthetően fogalmazzanak.
– Most elárulta magát: mégsem olyan okos, csak rendkívül tájékozott.
– Na tessék, lebuktam. De a viccet félretéve: kétségtelen, hogy a legtöbb témának nem én vagyok a legavatottabb szakértője, bár számos kérdéssel behatóan foglalkoztam. A hozzáértők azonban vagy nem szólalnak meg, vagy nem érthetően kommunikálnak, és a médiában sem szeretne mindenki szerepelni.
– Előfordult már, hogy beperelték, megfenyegették azok, akiket támad?
– Fenyegetések voltak, per még nem, és ezt azért igyekszem is elkerülni, bár nem hinném, hogy én jönnék ki belőle rosszul.
– A beszélgetésünk elején azt mondta, hogy az irracionalizmus az, amit nem tud elfogadni, és ami ellen harcol. Mit gondol a vallásosságról?
– Azt, hogy az istenhit is irracionális, viszont olyan mélyen gyökerezik az emberek jelentős részében, annyira a szabad véleménynyilvánítás részévé vált, hogy inkább azért küzdenék, hogy az egyén megőrizhesse a vallásosságát. Nincs értelme ugyanis rákényszeríteni másokra még az igazságot sem ebben a kérdésben. A fejlett világ vallásait – sokakkal szemben – nem tartom veszélyesnek. Ugyanakkor kiállok az evolúció mellett, illetve a vallásosság egyes vadhajtásai ellen, különösen, amelyek belépnek a tudomány mezejére, és fontosnak tartom azt is, hogy az oktatásában a racionális gondolkodás fontosabb szerepet játsszon.