Vírusként terjedt el múlt héten egy Dányban felvett videó, amelyen egy rendőr megfog egy apró fehér állatot, és úgy megüti, hogy az berepül a rendőrautó csomagtartójába. A felvételtől akkora gyűlöletvulkán tört ki az internet népében, hogy a lávafolyam pár óra alatt a több tízezer megosztást, majd egy nap alatt a rendőr felfüggesztését is elérte.
A rendőrség másnapi közleményében azt írta, hogy a Gödöllői Rendőrkapitányság vezetője azonnali parancsnoki kivizsgálást rendelt el, amelynek eredményeként az érintett rendőrt 2018. február 20-i hatállyal szolgálati beosztásából felfüggesztette. A felfüggesztett rendőrt fel is jelentette a kapitányság vezetője.
Azóta az is kiderült, hogy a felvételen egy kutya látható, amelyet a rendőrök soron kívüli állatorvosi vizsgálatra vittek. Az állat szerencsére nem szenvedett sérülést. A nép eközben a rendőr fejét követeli. Egy rendőrök és katonák mellett kiálló Facebook-oldal nyugalomra intette a videó miatt felháborodott embereket, és kérte, hogy ne azonosítsanak minden egyes rendőrt egyetlen tetteivel. „Ne váljatok olyanná, mint ő. Ne bántsatok igazságtalanul senkit” – írták az oldalon.
Valóban lépjünk túl az egyedi eseten! Először talán ártatlannak tűnő hangyaégetéssel kezdődik a nyári táborban, amelyet a krumplibogarak módszeres kivégzése követ. Aztán jön a békák bőrének besózása, a kutya orrának betapasztása ragasztóval. Gyerekcsínyek. Kis kegyetlenkedések, melyeket a kíváncsiság hajt, de tulajdonképpen természetes velejárói a tanulás és felnövés folyamatának. Vagy inkább melegágyai egy eltorzult személyiség kifejlődésének, amely dühét és frusztrációit a nála gyengébbeken vezeti majd le?
A magatehetetlen kisállatokat kínzó ember abban leli örömét, ha megmutathatja, ki a főnök. Az alfahím, aki csak nevet más élőlények szenvedésén. Tudja meg mindenki, hol a helye! Hiányzik belőle az empátia és a szánalom, gyakran pedig az állatok után jöhet a gyerekek és más emberek testi-lelki bántalmazása.
2004 áprilisától a közbiztonság elleni bűncselekmények közé került az állatkínzás, büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés volt. A jogszabályba 2008-ban került bele a bűncselekmény minősített esete, azaz, ha az elkövető különös szenvedést okozott az állatnak, három évig terjedő szabadságvesztéssel volt sújtható. A 2013 júliusától hatályos új törvény már a környezet és a természet elleni bűncselekmények körében szabályozza az állatkínzást. Az új jogszabály főszabály szerint kizárólag szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé.
„Te beteg állat, téged kéne leönteni savval!!!” – mindenkinek van olyan Facebook-ismerőse, aki naponta oszt meg elrettentő képeket megkínzott, csont és bőr állatokról csupa nagybetűkkel átkozódva, és akit már rég elrejtettünk ezért. Az internetes nyilvánosság azonban rengeteget tett az indokolatlan kegyetlenkedések tetten éréséért, az emberek pedig egyre jobban elítélik az ilyesmit, és ami még fontosabb: mára még a bíróságok is egyre szigorúbbak az állatkínzókkal szemben. Míg korábban az elkövetők legtöbbször próbaidőt, közmunkát, pénzbüntetést, esetleg felfüggesztett börtönt kaptak, az utóbbi időszakban született pár szigorúbb ítélet is.
Tavaly novemberben azonban négy-négy hónap letöltendő fogházra ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság azt a nagycserkeszi férfit és nőt, akik embertelen körülmények között tartottak egy kutyát, idén januárban pedig már három év letöltendő szabadságvesztésre ítélték első fokon azt a fiatalt, aki 2016-ban felgyújtott egy sündisznót a XIII. kerületben.
Egyszer talán megérjük azt is, hogy ha ebben az országban valaki szórakozásból agyonver egy földön fekvő, magatehetetlen kisállatot, és mindezt fel is veszi videóra, hogy eldicsekedhessen bátor tettével, akkor a bíró nem Csáth Géza olvasását rendeli el büntetésnek.
