Jelenleg a Föld lakosságának mintegy tíz százaléka, azaz közel 700 millió ember él olyan tűzhányó közelében, amelynek a történelmi időkben volt már egy vagy több pusztító kitörése, és egy ilyen esemény bekövetkezése a jövőben sem kizárt. A Nápolyhoz közeli vulkán környékén is százezrek élnek, és ezért egy újabb nagy vulkánkitörés ott beláthatatlan következményekkel járna – figyelmeztet Harangi Szabolcs, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője. Nincs még arról tapasztalat, hogy ilyen esetben mit és hogyan kell tenni, mi várható, milyen gyorsan kell döntéseket hozni.
A vulkanológusok által talán legjobban feltárt terület a Nápolyi-öböl térsége, ahol több mint egymillió ember él. A vulkáni veszélyt a közelben magasodó Vezúv kúpja jelképezi. Az időszámításunk után 79-ben elpusztult Pompejiről és Herculaneumról mindenki tud, azaz nincs kétség afelől, hogy a Vezúvra vigyázó szemmel kell nézni annak ellenére, hogy most már több mint 70 éve alszik. Nápolyra és környékére azonban nem csak ez a vulkáni veszély leselkedik, sőt talán kimondható, hogy nem a Vezúv kitörése okozhatja a legnagyobb gondot.
A Nápolyi-öbölben a vulkáni veszélyt a Vezúv jelenti
Nápolytól nyugatra található a Campi Flegrei, avagy Flegrei-mezők, amely a vulkánok egy különleges típusát képviseli: a kaldera vulkánokét. Ezek olyan hatalmas kitörések során alakulnak ki, amelyek következtében a kiürülő hatalmas magmatározó feletti kőzettestek beroskadnak, és emiatt a felszínen egy több kilométer széles süllyedék, azaz kaldera jön létre. A Campi Flegrei kalderát két óriási kitörés hozta létre.
A 39 ezer éve történt, úgynevezett kampániai ignimbrit kitörés Európában az elmúlt 200 ezer év legnagyobbika volt. A légkörbe került vulkáni hamu több ezer kilométer távolságba jutott, beterítette a Földközi-tenger keleti térségét, és még Moszkva környékén is kimutatták.
A becslések szerint közel 700 köbkilométer térfogatú vulkáni anyag jutott a felszínre. Egy hosszabb szünet után, 15 ezer éve egy újabb hatalmas kitörés történt, ami az úgynevezett sárga nápolyi tufa vulkáni anyagot eredményezte.
E két nagy mellett még számos további kis-közepes nagyságú vulkánkitörés történt, a legutolsó 1538-ban volt. Ekkor a mai Pozzuoli településen belül épült fel egy méretes vulkáni kúp, a Monte Nuovo.
A Campi Flegrei kalderája folyamatos életjeleket mutat, lélegzik és fújtat, ami jelzi, hogy a mélyben időszakosan friss magma nyomul fel, építi, gyarapítja a magmatározót. A felfelé nyomuló magma következtében a kaldera felszíne emelkedik, a Pozzuoliban lévő Solfatara nevű kráterből pedig ömlenek ki a vulkáni gázok. Ezt sokan turistalátványosságnak veszik, izgalmas kalandnak, azonban ezek valójában egy veszélyes vulkáni rendszer életjelei, amelyek arra utalnak, hogy a Vezúv mellett van egy másik tűzhányó is, amely jóval aktívabb, mint a veszélyesebbnek tartott társa. Az életjelek pedig nagyon aggasztóak. 1950 óta több mint három métert emelkedett a kaldera felszíne, gyakoriak a földrengések. Ezek az események olykor felerősödnek, 1983–84 között például két év alatt közel két métert emelkedett a felszín, és több ezer földrengés pattant ki. Emiatt több mint 40 ezer lakost telepítettek ki a közelgő vulkánkitöréstől tartva, azonban ez nem következett be. A vulkáni rendszer megnyugodott, 2005 óta azonban ismét nyugtalanító jelek érkeznek. A felszínemelkedés egyre gyorsul, a Solfatara kráterből kiáramló gázok összetétele és emelkedő hőmérséklete jelzi, hogy a mélyből friss magma nyomul fel.
Az elmúlt napokban a médiában megkongatták a vészharangot: „ébredezik a szupervulkán” Nápoly térségében! Ennek hátterében egy frissen megjelent tanulmány áll, amelyben Giovanni Chiodini és munkatársai azt írják, hogy a mélybeli magmás rendszer közel állhat egy olyan kritikus állapothoz, amely után a vulkán kitörhet. Ez pedig a térségben élő több százezer lakos számára katasztrofális következményekkel járhat. Harangi Szabolcs is egyetért azzal, hogy a veszély valóban reális, azonban a híradások túlzóak. Fontos leszögezni, hogy nincs szupervulkán! Szupervulkáni kitörések vannak, ezek a legnagyobb és legritkább vulkánkitörések, amelyek során több mint ezer köbkilométer vulkáni anyag kerül a felszínre. Utoljára ilyen 26 500 éve volt Új-Zélandon. Ezek a kitörések valóban kaldera vulkánokhoz kapcsolódnak, azonban azt is tudni kell, hogy a nagy, esetleges szupervulkáni kitörések között ezek a kaldera vulkánok számtalan kis-közepes erősségű kitörést mutatnak. Ezért ezek nem hívhatóak szupervulkánnak, hiszen sokkal gyakrabban produkálnak nem szupervulkáni kitörést. A Campi Flegrei térségében a veszély régóta ismert a vulkanológusok előtt, és erre igyekeznek felkészíteni a lakosságot. A veszélyt most sem egy szupervulkáni kitörés jelenti, hanem egy ennél jóval kisebb és jóval nagyobb eséllyel bekövetkező esemény, amely akár a legutóbbi Monte Nuovo-kitöréshez hasonló nagyságú lehet. Csakhogy egy ilyen esemény, amelynek a helyét és az idejét nem lehet pontosan kiszámítani, most tízezreket veszélyeztet, nem beszélve a kapcsolódó pánikról.
Mekkora az esélye egy vulkánkitörésnek Nápoly közelében? Az ELTE professzora szerint nincs kétség afelől, hogy a veszély fennáll, és erre fel kell készülni. Azonban reálisan kell nézni a helyzetet. Nem egy szupervulkáni kitörés rémét kell felvázolni, hanem valószínűbb jövőbeli kimeneteleket kell értékelni. A jelek világosan mutatják, hogy a mélyben magma nyomul fel. Chiodini és munkatársainak friss tanulmánya is arról szól, hogy modelljük szerint a magmából egyre nagyobb mennyiségű gáz távozik. Ez közel lehet egy olyan kritikus állapothoz, amely után ezek a gázok már olyan mértékben áthevítik és meggyengítik a felette lévő kőzettestet, hogy az nem lesz képes ellenállni a magma feszítő nyomásának, és robbanásos kitörés következhet be. Azonban, ahogy Chiodini is figyelmeztet, ez egy tudományos megfigyeléseken és értelmezésen alapuló lehetőség, és nem egy biztos kimenetel. Az is elképzelhető, hogy a magma az eltávozó gázok miatt gyorsan megszilárdul, és nem lesz vulkánkitörés. Kulcsfontosságú tehát, hogy a kaldera vulkán jeleit folyamatosan értékeljék a vulkanológusok – eközben jobban megérthetjük azt is, mi történik a vulkán alatt. A lehetséges jövőbeli események között egy vulkánkitörés lehetősége is szerepel. Harangi Szabolcs szerint az igazi kérdés az, hogy ez mikor és hol következik be, és mekkora lesz. Nápolynak és környezetének, de talán azt is lehet mondani, Európának erre is készülnie kell.
