Melyik a szebb? Kedves olvasók vagy kedves olvasóim? Drága anya vagy drága anyám? Katalin vagy Katalinom? Ugye jobban szeretjük, ha birtokos személyjellel (-m) is megszólítanak bennünket?
Persze csak akkor, ha az illető közel áll hozzánk. A felettesünktől valószínűleg elképzelhetetlen, mert bizalmaskodásnak hatna. Jobban szeretjük, ha a médiában úgy szólítanak meg, hogy: kedves hallgatóink, kedves nézőink, ahelyett, hogy kedves hallgatók, nézők. És a magánéletben is érzelmi többlete van annak, ha valakit Juditomnak, Ritámnak, Jánosomnak, Miklósomnak neveznek, mint ha pusztán azt mondanánk: Judit, Rita, János, Miklós.
Sőt ez még fokozható is a kicsinyítő képzők bevonásával: Ritácskám, Mikikém… Bár egy Miklós így vélekedett a kérdésről: „A Miklósom: ez tetszik. Nagyapám szokott így szólítani, miután egy cikkben olvasta, hogy a Mikikém nem túl jó forma már, hogy most becézünk is kicsinyítő képzővel, és akkor még az -m jelet is rárakjuk.
A Mikikém a pécsi nevem. Nagymamám hívott mindig úgy, és az ottani ismerősökre is ráragadt. Elég vicces, amikor valakik már áttérnek a magázásra, de Mikikének hívnak. Sokáig utáltam ezt a nevet, most már megbékéltem vele.” Pedig az én véleményem és a magyar nyelv egy jellemző tulajdonsága szerint kedves…
Tehát a különbség pusztán a birtokos személyjelezésben van. A Juditom-ban az m, a hallgatóink-ban az nk a birtokos személyjel. A birtokos személyjelezés (korábban személyragozásnak mondták) a magyar nyelv ősi, jellegzetes eszköze, mely a fogalmazás tömörségét és pontosságát szolgálja, de még azonfelül is ad nyelvhasználati (stilisztikai) többletet. A tömörségre és pontosságra figyelmeztetnek ezek a példák: kézbe veszem – kezembe veszem, szembetűnt nekem – szemembe tűnik.
A megszólításokban közvetlenebb, kedvesebb a birtokos személyjellel ellátott változat. Ezért hangzik jobban a kedves hallgatóim, hallgatóink forma annál, hogy kedves hallgatók.
A rádió évtizedek óta a kedves hallgatóim, kedves hallgatóink formát használja (nem véletlen, hogy a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című műsorából válogatott kötetnek is ez a címe: Kedves hallgatóim!), s magam is törekszem mindig ezzel kezdeni az adást. Amikor egyszer egy bemondó vagy műsorvezető újítani kívánt, és a kedves hallgatók formát kezdte használni, méltatlankodó leveleket kapott a szerkesztőség, hogy nem barátságos, sőt egyenesen rideg ez a megszólítás.
És így van ez minden helyzetben. Drága barát helyett jobb a drága barátom, a kedves munkatársak helyett a kedves munkatársaink, és aligha hat udvariasnak, kedvesnek a Tisztelt Hölgyeim és Uraim megszólítás birtokos személyjel nélkül: Tisztelt Hölgyek és Urak!
A birtokos személyjel kedvességet, melegséget hordozó jelentése talán abból fakad, hogy ezek a toldalékok a személyes névmásokból fejlődtek ki. Tehát a barátom formában azt érezzük: az én barátom, vagyis hangsúlyozódik a kötődés. Karácsony Benő csodaszép regényében, a Napos oldalban is felbukkan a birtokviszony kedves jellege.
Az író a vonzás, vonzódás jelét látja benne, mely olyan, mint a mágnes. Ráadásul ez esetben is összekapcsolódik a kicsinyítő képző (u) a birtokos személyjellel (apum): „– Ugye, apum, egyszer elviszel a te erdődbe? – kérdezte élénk érdeklődéssel [az elbeszélő kisfia]. Apum, ez a birtokviszony fene szépen hangzott. Szinte melegem lett tőle. Milyen ravasz, milyen ügyes a természet. Hogy belénk rakta ezt a kis mágnesvasat. Hogy tudunk vonzani, és hogy tudunk vonzódni. S hogy eltaszítjuk mindazt, ami alkalmatlan előjellel közeledik hozzánk.”