Kiemelt szerep jut napjainkban a nemzetközi viszonyok térbeli és földrajzi perspektívája tanulmányozásának, a politika és a földrajz, a természeti környezet, a demográfia és az államilag szervezett társadalom kapcsolati összefüggéseinek. A geopolitika és a politikai földrajz fogalmainak megjelenése a politikatudomány és a földrajztudomány szemléletmódjának, módszertani hagyományainak, kutatási területeinek összekapcsolására irányult.
Többek között ezek hatására az elmúlt évtizedekben a közéletben és a közbeszédben, illetve a tudományok képviselőinek körében a mindennapos érintkezés során divatossá vált a geopolitika szó használata. Ám mégis sokan sokszor helytelenül, nem odaillő környezetben alkalmazzák, azt sem tudva, hogy pontosan mit jelent ez a szó. Így hiánypótló tanulmány született Szilágyi István tollából.
Ami a geopolitika történeti hátterét illeti, talán kevesen tudják, hogy az 1920-as, 1930-as évtizedben intézményesült német iskola Karl Ernst Haushofer tábornok szellemi irányítása és tevékenysége révén szilárdult meg. Eredményeit és megállapításait azonban hódító és agresszív külpolitikája megalapozására használta fel a Harmadik Birodalom.
A geopolitika ezért a második világháborút követő időszakban nemkívánatossá vált a társadalomtudományok világában. Újraéledése az 1970-es évtizedben Franciaországban következett be. Az azóta eltelt fél évszázad alatt a geopolitika elmélete gyors fejlődésnek indult. A hagyományosnak tekinthető szárazföldi, tengeri és légi megközelítés mellett megjelent az asztropolitika formáját öltő űrtér vagy világűr, valamint a szélesebb értelemben vett információs szféra részét képező cybertér vizsgálata is.
A százéves múltra visszatekintő fogalomcsoport újjászületése örvendetes jelenség. A geopolitika mibenlétére vonatkozóan azonban különböző nézetekkel, értelmezésekkel és megközelítésekkel találkozunk. Emellett e tudományterületet diszkreditáló minősítéseket is olvashatunk. Szilágyi professzor szerint ezért elérkezett az idő a geopolitikai gondolkodás eddig megtett útjának felvázolására, értelmezésére, a történeti és elméleti szintézis megteremtésére. A monográfia ennek a feladatnak a megvalósítására vállalkozik.
A könyvben a tudós önálló fejezetet szentel az 1990-től kezdődő új történelmi korszak geopolitikájának is. Ezen belül feltárja a nemzetközi rendszer és a globalizáció összefüggéseit, a globális biztonság geopolitikai tényezőit.
A monográfia utolsó fejezete a természeti és társadalmi környezet, az emberi tényezők és erőforrások, a hatalom, uralom és erő összefüggésrendszere, a geopolitikai struktúrák és szintek, kódok és modellek összegzésére vállalkozik. A kötet érdekes, ám nem könnyű olvasmány. Hasznossága azonban vitathatatlan.
(Szilágyi István: A geopolitika elmélete. Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest, 2018, 252 oldal. Ára: 1999 forint)