Ezt a könyvet azért is adták ki 1868-ban, hogy bevételének egy részével támogassák a magyar szabadságharc emlékművének felállítását (a kötetnek megjelenésekor ötezer előfizetője volt!). A pénz kamatozott, de a törvényhatóság folyamatosan akadályozta, hogy a honvédemlék-bizottság kezébe kerüljön. Aztán mégis felcsillant a remény, további gyűjtést indítottak, sőt kiírták a pályázatot az emlékműre, még a helyét is kijelölték (a mai Szabadság téren, ahol az 1897-ben lebontott komor Újépület terpeszkedett; a rossz emlékű kaszárnya északkeleti sarka helyén áll ma a Batthyány-örökmécses a kivégzett miniszterelnök emlékére), aztán a századfordulóra az ügy lekerült a napirendről.
A Honvéd album nem forrásértékű történeti munka, nem jelentett áttörést a szabadságharc eseményeinek feldolgozásában, ilyesmire a kiegyezés előtt gondolni sem lehetett, mégis fontos kordokumentum, hiszen 1867 után az elsők között elevenítette fel a dicső időszakot, amelyről addig csak titokban lehetett beszélni. Az album tartalma meglehetősen vegyes, fikció és valóság keveredik a lapjain.
Felvonultatja a kor ismert szerzőit, költőket és írókat – Jókai Mórt, Szász Károlyt, Tompa Mihályt, Tóth Kálmánt és másokat –, ugyanakkor visszaemlékezések is helyet kaptak benne, ezek jelentik az album legnagyobb értékét. A felkért szerzők ugyanis részt vettek a szabadságharcban, így végre a tanúk tollából tények is megjelentek a legendák szövevényében. Olvashatunk az újonc-
életről, a függetlenségi harc névtelen és megnevezett hőseiről, a peredi csatáról (szerzője Asbóth Lajos tábornok), a győri portyázókról (Mednyánszky Sándor alezredes emlékezése) vagy a 16-os honvéd huszárezredről (Podmaniczky Frigyes írása) – információk első kézből, mondanánk ma.
Az album magas színvonalú metszeteit többek között Benczúr Gyula, Jankó János, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Wagner Sándor készítette. Három teljes oldalon látható a forradalom és szabadságharc 27 tábornokának ovális keretbe foglalt metszett portréja – így együtt talán először –, azonban Görgei Artúr arcképe szándékosan kimaradt a gyűjteményből, megfelelve az akkori közhangulatnak.
A Honvéd album szerkesztője a mozgalmas életű Szokoly Viktor (1835–1913) lapszerkesztő, hírlapíró – élete a magyar sajtótörténet egy darabja –, akiről a kötet mellékletében Hermann Róbert írt tanulmányt. Ebből értesülhetünk arról, hogy Szokoly adta ki Mészáros Lázár önéletrajzát, emlékiratait és levelezését is, mégpedig erőteljesen cenzúrázva. Mindent törölt, ami sértette az uralkodóházat, a hadsereg vezetőit, a megmaradt részeteket pedig átdolgozta. Nehéz dolog a történetírás… A Honvéd album eredeti kiadása ma már árverési tétel, a hasonmás is becses darabja lehet minden házi könyvtárnak.
(Honvéd album. Szerk.: Szokoly Viktor. Reprint, Kossuth Kiadó, Budapest, 2018, 104 oldal. Ára: 5990 forint)