Fizioterápia, masszázs, pszichoterápia, CT- és MR-diagnosztika – csak néhány azon lehetőségek közül, amelyek immár nemcsak a gazdik, de akár házi kedvenceik számára is elérhetők hazánkban is. A múlt év végén adták át például Újpesten az első nagy térerejű (az eddigieknél is jobb minőséget garantáló) MR-berendezést, amely Magyarországon egyedülálló módon kifejezetten állatoknál szolgálja a betegségek felismerését. A VetScan Kisállat-diagnosztika Központot nem kisebb cég, mint az országszerte már több mint ötven humán MR-t működtető Diagnoscan Magyarország helyezte üzembe, felismerve a piaci igényt és az abban rejlő lehetőséget. Egy-egy ilyen vizsgálat ugyanis attól függően, hogy mekkora állatnál és melyik szervet vizsgálják, minimum harminc-, de akár százezer forintba is kerülhet. A gazdik azonban – és ezt e sorok írója saját tapasztalatból tudja –, ha nagy a baj, és persze, ha megtehetik, nem a költséget mérlegelik, hanem mindent megtesznek kedvenceik gyógyulásáért. A helyzet az, hogy néhány kivételtől eltekintve (ilyen például a transzplantáció) idővel az állategészségügyben is elérhetővé válnak az embergyógyászatban már bevált eljárások. Olyannyira, hogy a közelmúltban amerikai tudósok számoltak be sikeres lombikbébi-eljárásról kutyáknál. Hét kiskutyát hozott a világra az a „pótanya”, akibe korábban 19 lefagyasztott embriót ültettek be a termékenységi klinikákon alkalmazott eljárásokhoz hasonló módszerrel.
De a valóban szükséges vizsgálatoknál és kezeléseknél maradva: egy MR-diagnosztika tényleg sorsdöntő lehet, ha arról van szó, hogy pontosan hol, milyen módon kell megoperálnia a sebésznek mondjuk a traumát szenvedett, lebénult vagy daganatos állatot. Hasonló jelentőségű a computer tomográfiás (CT-) vizsgálat, amely az MRI-nél olcsóbb – igaz, nem ugyanazt a célt szolgálja –: már harminc-negyvenezer forintért elérhető. Az országban egyre több kisállatklinikán hozzáférhető a CT és az MRI, sőt a SPECT/CT és a PET/CT is. Utóbbiak az orvosi, ezen belül az állatorvosi onkológiai képalkotás legmodernebb módszerei: speciális radioaktív izotópot juttatnak a beteg szervezetbe, amelynek segítségével láthatóvá válik egy-egy szerv működése. Erre pedig nagy szükség van, mert az állatok között is egyre több a daganatos beteg, s ahogy az emberek, úgy ők is részesülhetnek akár kemoterápiában is.
Ezek után talán mondani sem kell, hogy a csúcstechnológiás eszközökhöz képest a digitális röntgen, az EKG vagy az ultrahang ma már szinte alapfelszereltségnek, az ultrahangos fogkő-eltávolítás, a szívultrahang-vizsgálat vagy az ezeket, valamint a részletes laborvizsgálatot is magában foglaló időskori általános állapotfelmérés pedig csaknem alapszolgáltatásnak számít az állatorvosi rendelőkben. A speciális vizsgáló eljárásokhoz hasonlóan az újszerű beavatkozások is egyre inkább teret nyernek az állatgyógyászatban is. Ilyenek az endoszkópos vizsgálatok, illetve műtétek, amelyek életet menthetnek, ha például a falánk eb lenyel valamit, ami magától nem kíván belőle távozni, de hasonlóan modern eljárás a többek között az ízületek reparálására használt artroszkópia is.
Ahogyan a védőoltások, a szűrések vagy az operációk, úgy az utókezelés, a rehabilitáció is éppúgy része az állatgyógyászatnak, mint az embergyógyászatnak. Olyannyira, hogy több, kifejezetten erre a célra létrehozott klinika is működik már az országban, ahol a gyógytornától kezdve az elektromos izomstimuláción és a fény-, mágnes-, lézer- vagy ultrahang-terápián át egészen a masszázsig számtalan szolgáltatással várják a négylábúakat, illetve gazdáikat akár bentlakásos szanatóriumi formában is. Sőt a közelmúltban ismét megnyitotta kapuit a Tap-pancs Hidroterápiás Központ, ahol az ország egyetlen szakképzettséggel rendelkező kisállat-hidroterapeutájának irányításával végzik az ebek a gyógyúszást. Azon sem érdemes már csodálkozni, hogy az állatgyógyászat is egyre gyakrabban alkalmazza az olyan alternatív eljárásokat, módszereket, mint az akupunktúra, a piócaterápia vagy a homeopátia – vannak magukat kifejezetten homeopataként hirdető állatorvosok –, de nem egy helyen még a Bach-virágterápia is a gyógyítási repertoár része.
Háziállataink sem csupán testi bajoktól szenvedhetnek. Szerencsére a lelki – viselkedési, depressziós, szorongásos – problémák kezelésére ma már hazánkban is elérhető kutyapszichológus. Magyarországon azonban nincs ilyen irányú képzés, így itthon, hasonlóan a legtöbb országhoz, inkább az érzékeny radarokkal rendelkező kiképzők, oktatók, állatorvosok válnak állatpszichológussá, miként azt a világszerte ismert amerikai „kutyamágus”, Cesar Millan példája is mutatja, aki tavaly decemberben a sportcsarnokban bűvölte el tudományával a magyar kutyásokat.
Zsebbe vág
Az állatorvosi díjak szabadárasak. Mivel az árképzésnél számos tényezőt figyelembe vesznek a doktorok – az adott környéken kialakult árszínvonalat, a keresleti-kínálati viszonyokat, a rendelő fenntartásának költségeit és talán a Magyar Állatorvosi Kamara által ajánlott díjtételeket is –, ezért még ugyanannál a beavatkozásnál is jelentős árkülönbségek lehetnek az egyes állatorvosoknál. Összességében elmondható, hogy az állattartás még akkor sem olcsó mulatság, ha a kutyának vagy a macskának ritkán akad komolyabb egészségügyi problémája. Azoknak az állatoknak a kezelése azonban, amelyek például krónikus betegségben szenvednek, vagy hajlamosabbak a sérülésekre, komolyan megterhelheti a családi kasszát. Ennek ellenére Magyarországon alig érhető el kisállat-biztosítás, tb pedig, ugye, erre még nem létezik. Önállóan csupán az Aegon kínál kisállat-biztosítást, a Generalinál viszont csak valamely „emberbiztosítás” kiegészítőjeként működik a dolog. A kondíciók ugyanakkor mindkét esetben hasonlók: a négy hónapnál idősebb, de a hét évnél fiatalabb négylábúakra lehet biztosítást kötni. Az orvosi ellátásukból azután az éves biztosítási díjtól – általában 5-25 ezer forint – függően 20-75 ezer forintot térítenek meg esetenként.