A Szenat típusú, orosz fejlesztésű új gépkocsi elnevezését Dmitrij Sugorjev, az elnöki autókonvojról készült dokumentumfilm alkotója árulta el a bemutatkozás napján a Rosszija 24 hírtelevízióban. Korábban az orosz csúcsvezetés és biztonsági kísérete számára készült autókat a médiában a fejlesztési projekt neve alapján Kortezsként emlegették. A 6,6 méter hosszú, 2 méter széles és 1,7 méter magas Szenat az Aurus autócsaládhoz tartozik. Az elnöki limót egyébként 4,4 literes, V8-as motor hajtja – csaknem 600 lóerővel. A Szenatnak van egy szedán változata is, és hamarosan bemutatkozik az Arszenal elnevezésű mikrobusz is.
Még április közepén jelentették be, hogy az elnök és biztonsági kísérete fokozatosan áttér a Kortezs projekt keretében kifejlesztett gépkocsik használatára. A Kortezst 2012-ben Putyin utasítására indították a Központi Gépjármű- és Autóhajtómű-ügyi Kutatóintézet (NAMI) részvételével. A 12,4 milliárd rubel (több mint 52 milliárd forint) állami befektetéssel létrehozott projektben a gyártó partner a Vagyim Sevcov többségi tulajdonában lévő Szollersz.
A Kreml-közeli Izvesztyija című napilap értesülése szerint az orosz kormányzat, valamint annak kommunikációs csatornái védelméért felelős Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) április közepéig 16 ilyen gépkocsit kapott. Arról, hogy a járműveket milyen védelemmel szerelték fel, nem hangzott el tájékoztatás. A tervek szerint a jövő év végére az autócsalád eddigi modelljei, a szedán, a limuzin, a minibusz mellé elkészül a terepjáró is, a Komendant. Az autók iránt magánszemélyek részéről is nagy az érdeklődés, így várhatóan már jövőre kaphatók lesznek kereskedelmi forgalomban is. A gépkocsik húsz százalékkal olcsóbbak a Rolls-Royce-oknál vagy a Bentley-knél, viszont drágábbak az alapfelszereltségű S osztályú Mercedesnél. Az FSZO-t idén mintegy hetven ilyen járművel szerelik fel.
Az Izvesztyija felhívta a figyelmet arra, hogy a saját autógyártással rendelkező országok vezetői hivatali gépkocsiként rendszerint a hazai ipar termékeit részesítik előnyben. A cikk szerint így van ez Kínában, az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Csehországban, Japánban és Indiában is. Amikor Putyin először lett elnök 2000-ben, a mindennapokban leginkább egy Mercedes 600 Pullmant használt, ám hivatalos látogatások és parádék alkalmával ZIL–41052-esbe ült. 2005-ös oroszországi látogatása idején George W. Bush amerikai elnök abban a kitüntetésben részesült, hogy beülhetett Putyin 1956-os veterán GAZ–21-es Volgájába.
Visszatekintve az orosz-szovjet forradalom „géniuszaira”, autóhasználatban ők sem vetették meg a nyugati luxust. Lenin Rolls-Royce-szal furikáztatta magát Moszkvában, s Trockij is ezt a márkát használta Amerikában, miközben Wall Street-i bankárokkal alkudozott a bolsevik forradalom finanszírozásáról. Joszif Sztálin sem vonhatta ki magát a nyugati autók varázsa alól, s míg a Szovjetunió nem kezdte el gyártani saját fejlesztésű elnöki limóit, rajongója volt az amerikai luxus Packardnak. Rajongását Roosevelt amerikai elnök is respektálta, s moszkvai nagykövetével, Averell Harrimannel 1935-ben küldött is ajándékba Sztálinnak egyet a 14-es sorozatból. 1936-ban debütáltak az első orosz gyártású limuzin, a ZIS–101 első darabjai, de a diktátor csalódott, mivel a Packard tágasabb és technikailag fejlettebb volt. 1945-ben gördült ki a ZIL-gyárból az a ZIS–110-es, amely már úgy-ahogy összehasonlítható volt a Packard–180-nal – ami nem csoda, hiszen a Packard Super Eight koppintása volt. Ennek páncélozott változatát, a ZIS–115-öt kapta meg Sztálin.
Amikor Nyikita Hruscsov Sztálin halála után, 1953-ban hatalomra került a kommunista párt (SZKP) első titkáraként, nem nagyon szerette a páncélozott autókat, s egy ideig sikerrel állt ellen testőrsége kapacitálásának. Végül beadta a derekát, s hajlandó volt beülni egy új ZIL–111-esbe. Ám amikor különleges vendége érkezett, inkább a limuzin kabrió változatával, a ZIL–111V-vel hajtott a Kremlbe. Egyébként ezen az autón vitték a nagyfőnökhöz Jurij Gagarin űrhajóst is 1961-ben. Hruscsov azonban csak a páncélozott autóktól tartotta távol magát, egyébként autórajongó volt, s alkalmanként vásárolt is magának, vagy kapott ajándékba. 1959-ben például egy Cadillac Fleetwood 75-öt vett vörös bársonykárpittal és klímával.
Hruscsovon – és a többi szovjet vezetőn – autóimádatban csak Leonyid Brezsnyev tett túl. Különösen az olyan külföldi csodákat kedvelte, mint a Maserati, a Rolls-Royce és a kék Mercedes, amellyel állandóan furikáztatta magát Moszkvában. 1972-ben Nixon amerikai elnöktől kapott ajándékba egy Cadillac Eldoradót, két év múlva pedig ő maga rendelt Amerikából egy Lincoln Continentalt. Brezsnyev időnként azonban beérte a szovjet ZIL–114-gyel is. Szép gyűjteménye is volt, egyes források szerint több száz autó sorakozott garázsaiban.
Mihail Gorbacsov és később (1991-től) az első orosz elnök, Borisz Jelcin, a második világháború utáni szovjet vezetőkhöz hasonlóan, egy időben hazai gyártású ZIL gépkocsival – konkrétan az 1988-ban kibocsátott páncélozott ZIL–41052 modellel – szállíttatta magát. Ebből a modellből mindössze 22 készült, de mára csak tíz maradt belőlük. Jelcin 1997-ban áttért a Mercedesre. Ezzel a hagyománnyal Putyin, valamint Dmitrij Medvegyev volt államfő és új miniszterelnök most szakított. Egyébként eredetileg Medvegyev is 600-as Mercedes Pullmant kapott hivatali célokra, de az ő limuzinjának méreteit megnövelték, és felszerelték a legújabb technikával: internetképes számítógéppel, DVD-lejátszóval, televízióval és hűtőszekrénnyel.