Tizennégy év után születhet meg idén a másodfokú ítélet a K&H-brókerperben, melynek főszereplője egy nyolc általánossal és brókertanfolyammal rendelkező középkorú zalai férfi, Kulcsár Attila.
A csodabróker – ahogy fénykorában emlegették bizonyos üzleti körökben – pályafutása 2003. július 17-én nyilvánvalóan véget ért. E sorok írója ezen a napon szembesült Kulcsár hírértékével. Akkori lapomban ügyeletes szerkesztő voltam, és a főszerkesztő-helyettes azzal távozott este fél kilenckor a szerkesztőségből, hogy csak akkor szóljak neki telefonon, ha a címlapot kell cserélni. Este kilenc óra tájban hívott egy régi kapcsolatom, aki csak annyit mondott: „Most fogták meg az osztrák rendőrök Kulcsár Attilát a bécsi operánál.” Címlapot cseréltünk.
Visszatérve napjainkhoz: Kulcsár Attilát kétszer marasztalták el első fokon, először, 2008-ban nyolc évet kapott, ám visszaadták az ügyet ismét első fokra. A második elsőfokú eljárásban 2015 decemberében hat év és hat hónap börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt a Fővárosi Törvényszék.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség 2016-ban fellebbezett a Fővárosi Ítélőtáblára, amelynek képviseletében a Debreceni Ítélőtáblán bírálják el hamarosan, immár másodfokon az ügyet.
Ártatlannak tűnő beadvány
Hat vádlott, köztük a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor esetében a fellebbviteli főügyészség visszavonta a fellebbezést, így esetükben az elsőfokú, felmentő ítélet jogerős. Ebbe a körbe tartozik Forró Tamás volt újságíró, üzletember is. Kulcsár Attila ítéletét súlyosítaná a vádhatóság. Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. egykori vezérigazgatója, illetve Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese esetében a bűncselekmények téves minősítésének korrigálása, illetve súlyosítás miatt fellebbeztek. Kerék Csaba három év és kilenc hónap szabadságvesztést kapott – szintén a büntetés súlyosításáért fellebbezett a vádhatóság.
Az egész botrány egy első blikkre ártatlannak tűnő beadvánnyal kezdődött 2003. április 23-án. Ekkor Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója beadvánnyal fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban. Május 8-án a PSZÁF helyszíni vizsgálatot tartott a K&H Banknál és brókercégénél, a K&H Equitiesnél a Pannonplast Rt. vizsgálata során tapasztalt pénzforgalmi és adatszolgáltatási visszásságok kiderítése érdekében.
Ekkor először hallgatták meg – még tanúként – Kulcsár Attilát, az Equities vezető brókerét. A szürkegazdaság résztvevői a hírre már arról suttogtak, hogy botrány készül. Igazuk lett. Június 16-án máig ismeretlenek megverték Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét egy nappal azelőtt, hogy a szervezet nyilvánosságra hozta a befolyásszerzésről szóló felügyeleti határozatot. A határozat kimondta: a Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalanul vette át az ellenőrzést a Pannonplast Rt. felett.
A célvizsgálat megállapította, hogy 2003. január 30. és február 5. között több, függetlennek látszó, de kivétel nélkül a K&H brókercége, az Equities állandó és megkülönböztetett elbánásban részesülő ügyfélkörébe tartozó befektető összesen 1,2 milliárd forint értékben több mint 950 ezer darab Pannonplast-részvényt vásárolt a tőzsdén. A Britton Kft. tulajdonosai cáfolták a PSZÁF állításait.
Július 4-én azonban tovább kriminalizálódott az ügy. Nyilvánosságra került, hogy a K&H Bank Rt. belső vizsgálata súlyos szabálytalanságokat tárt fel a brókercégénél, amelyek kapcsolatba hozhatók Kulcsár Attilával. A bank feljelentést tett a rendőrségen. Július 7-én az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) nyomozást rendelt el sikkasztás alapos gyanúja miatt a K&H Equitiesnél feltárt visszaélések alapján.
A nyomozó hatósághoz az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivataltól is feljelentés érkezett. Július 9-én Kulcsár Attila azt üzente külföldről: nyomásgyakorlásra nyilatkozott úgy, hogy csak ő felelős a sikkasztásért, szerinte az ügyben több banki vezető is érintett.
Másnap lemondott Rejtő E. Tibor, a K&H Bank vezérigazgatója és Ludo Jacobs vezérigazgató-helyettes, lemondásukat az erkölcsi felelősség vállalásával indokolták. Július 17-én Kulcsár Attila nem jelent meg gyanúsítotti kihallgatásán, így az ORFK nemzetközi elfogatóparancsot, a Fővárosi Főügyészség nemzetközi ügyészi elfogatóparancsot bocsátott ki ellene.
Kulcsár Attila bírósági tárgyalásán 2015-ben. A politikai szálak ezúttal sem illeszthetők büntetőjogi kategóriákba
Az osztrák hatóságok az ORFK SZBEI munkatársainak közreműködésével még aznap Bécsben elfogták, és kiadatási őrizetbe helyezték. Szeptember 5-én újabb váratlan fordulat történt, ugyanis a hegyeshalmi határállomáson feltartóztatták Rejtő E. Tibort, a K&H Bank lemondott vezérigazgatóját, aki Bécsbe indult „szőnyeget vásárolni”, és akit sikkasztásban való bűnrészességgel gyanúsítottak meg, és 7-én előzetes letartóztatásba helyeztek.
Vallomás megrendelésre?
Kétezer-négy március 30-án kiadták Magyarországnak és hazahozták Ausztriából Kulcsár Attilát, aki június 2-ától tett vallomást a Fővárosi Főügyészségen. Videóra vett vallomása később kiszivárgott a sajtóba, egyes hírek szerint politikai megrendelésre. Mindenesetre Kulcsár hosszan és feltárólag vallott, így aztán szeptember 30-án a Budai Központi Kerületi Bíróság – ügyészi indítványra – megszüntette az előzetes letartóztatását, egyúttal elrendelve a házi őrizetét. Kétezer-öt július 13-án tovább enyhítettek a Kulcsár elleni kényszerintézkedésen, és a Fővárosi Bíróság megszüntette a házi őrizetet, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el számára.
Kétezer-öt augusztus 24-én a Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot a Fővárosi Bíróságra az ügyben. Az ügyészség sikkasztásért, pénzmosásért, vesztegetésért és más bűncselekmények elkövetéséért 21 gyanúsítottal szemben emelt vádat, az elsőrendű vádlott Kulcsár Attila, a K&H Equities brókercégének volt ügyvezető igazgatója, a másodrendű Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, a harmadrendű Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója.
Kulcsár Attilát különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolják.
Súlyos milliárdok
A vádirat szerint a sikkasztás elkövetési értéke mintegy 23 milliárd forint, a bűncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, de ennek jelentős részét az ügy kirobbanása, 2003. április 26-a után zárolták a hatóságok.
Kétezer-hat május 3-án a Fővárosi Bíróságon megkezdődött az elsőfokú per. Ekkor még nem lehetett előre látni, hogy 2017-ben még mindig tárgyalni fogják az ügyet, mint ahogy azt sem, hogy az elsőfokú eljárást megismételtetik majd. Kétezer-nyolc július 4-én a Fővárosi Bíróságon befejeződött a bizonyítási eljárás, és az ügyészi vádbeszéddel megkezdődtek a perbeszédek.
Az ügyész szerint Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel, ezért éveken át folytathatta sikkasztássorozatát, amelynek elkövetési értéke 23 milliárd forint. Az ügyész 12 vádlottra börtönbüntetést, valamint Kulcsár Attilára 230 milliós, Kerék Csabára 176 milliós, Bitvai Miklósra 150 milliós, Garamszegi Gáborra 58 milliós, Forró Tamásra harmincmilliós, Schönthal Henrikre 626 milliós vagyonelkobzást kért.
Kulcsár védője az enyhítő szakasz alkalmazását kérte, és szerinte a sértett K&H Equities „felróható magatartása” is nagymértékben elősegítette, sőt előidézte a bűncselekmény-sorozatot. A többi védőügyvéd védence felmentését kérte. 2008. augusztus 28-án nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt Kulcsár Attilát a Fővárosi Bíróság. Rejtő E. Tibort felmentették.
Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója. Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese öt év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt. Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt öt év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját.
Forró Tamás egykori televíziós újságíróra sikkasztásért másfél év felfüggesztett börtönt róttak ki, Bitvai Miklóst három év börtönre ítélték. 2010 májusában azonban fellebbezések nyomán a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletét, és az eljárás megismétléséről döntött.
A 2010 decemberében kezdődött második elsőfokú eljárás 2015. december 29-én zárult ítélettel.
Amennyiben másodfokon Kulcsár hat év és hat hónapos ítélete jogerőssé válik, figyelembe véve az előzetesben, házi őrizetben töltött időt és a kedvezményeket, a volt csodabrókernek még egy évre kell börtönbe vonulnia.
A Kulcsár-ügy politikai vetületeit nem vizsgálhatja a bíróság, a politikai szálak ugyanis ezúttal sem illeszthetők büntetőjogi kategóriákba.
Csillaghullás
Felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte 2008 májusában a Legfelsőbb Bíróság Bácskai János dandártábornokot, a maffiaellenes központ egykori vezetőjét hivatali visszaélés miatt. Bácskai ellen a katonai ügyészség emelt vádat hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt. A vád szerint Bácskai 2003 júniusában – a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ helyettes államtitkári rangban lévő vezetőjeként – Kulcsár Attila kérésére közbenjárt azért, hogy a bróker pénzügyi visszaéléseit ne fedezzék fel a hatóságok. Bácskai rendőri vezetőket próbált félrevezetni, pedig tudta, hogy Kulcsár bűncselekményeket követett el. Bácskait az államtitoksértés vádja alól felmentették.
Molnár Csaba alezredes, az ORFK egykori pénzmosás elleni osztályának munkatársa fogta el Kulcsárt Bécsben. A jelek szerint rosszul tette, hiszen két büntetőügy is indult ellene, aminek következtében kilépett a testületből. Az egyik esetben a Kulcsár-botrányhoz vezető ügyben folytatott nyomozás miatt emelt vádat az ügyészség Molnár és egy nyomozótársa ellen. A rendőrök a Pannonplast-részvényekkel kapcsolatos gyanús pénzmozgásokat vizsgálták, és az ügyészség szerint a nyomozók egy kihallgatás során nem azt vezették jegyzőkönyvbe. 2009-ben mindkettejüket felmentették a hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének vádja alól. Molnárt 2007-ben egy másik ügyben már felmentette a Fővárosi Ítélőtábla. Az ügyészség azzal vádolta a volt főtisztet, hogy 2003-ban egy fa tolltartóért, arab süteményért és egy bizsuért cserébe jogtalan előnyhöz juttatott pénzváltókat, akiknek pénzmosással kapcsolatos gyanús esetekre vonatkozó bejelentések adatait szolgáltatta ki, vagyis államtitkot sértett.
