Évtizedek óta eltűnt vagy ellopott műtárgyakat, így a Magyar Tudományos Akadémia világhírű Kaufmann-gyűjteményének négy kötetét, egy Gorka Géza által készített kerámiatálat és a keszthelyi Helikon Könyvtár gyűjteményéből eltűnt XVIII. századi, német nyelvű jogtörténeti kötetet szolgáltattak vissza jogos tulajdonosaiknak a Miniszterelnökség örökségvédelmi hatóságának közreműködésével tegnap Budapesten, az Akadémia dísztermében.
– Külön listát kell vezetni a lopott műtárgyakról, hogy a bűncselekmény elévülése után is legyen lehetőség a visszaszerzésükre és -szolgáltatásukra, mert ezek sokszor évtizedek múlva kerülnek elő – mondta Latorcai Csaba (balra), a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára, hangsúlyozva, hogy amióta ezt a nyilvántartást vezetik, mintegy négyszáz eltűnt műtárgy megkerülését tudták érdemben előmozdítani.
A zalavári apátság régi kötetét is kalandos úton szerezték vissza. Valamikor 1955 és a 80-as évek között tűnt el a keszthelyi Helikon Könyvtár gyűjteményéből a XVIII. századi, gót betűs jogtörténeti kötet, amely az államosítás előtt a zalavári bencés apátság könyvtárába tartozott, 1948-ban válogatták ki, majd szállították a kastélyba az értékesebb darabjait.
Adam Friedrich Glafeys Vernünfft und Völcker-Recht című könyvét Frankfurt/Lipcsében adták ki 1723-ban. A bőrkötéses, nyomtatott könyvet 2015 decemberében egy berlini antikváriusnál foglalta le a német rendőrség, az Interpol pedig megkereste az üggyel a magyar hatóságokat.

zalavári apátság régi kötetét is kalandos úton szerezték vissza
Fotós: Teknős Miklós
A kormány közreműködésével végül diplomáciai úton szerezték vissza a műtárgyat az európai uniós restitúciós jogszabály alapján. Mivel a Helikon Könyvtár lemondott róla, így az eredeti tulajdonosához, a pannonhalmi főapátsághoz került vissza (a zalavári apátság jogutódjaként), amely nevében Dejcsics Konrád (jobbra), az apátság kulturális igazgatója vette át.
Aba-Novák Vilmos-, Czóbel Béla-, Glatz Oszkár-festményeket, egy elbontott barokk kápolna eredeti, ellopott díszeit vagy éppen Kádár János Gorbacsovnak írt 1987-es levelét is visszaszerezte az elmúlt években a Műtárgyfelügyeleti Iroda, nagy részüket rendőrségi eljárás és hatósági közreműködés által. Az ellopott műtárgyakról szóló nyilvántartás mindenki számára elérhető, de hírlevelet is kapnak a műkereskedelemmel foglalkozók, amelyben figyelmeztetik őket, hogy várhatóan milyen eltűnt műtárgyak tűnhetnek fel a piacon.
A műtárgyak aukciókon, antikváriusoknál, zálogházakban, világhálós adok-veszek oldalakon vagy akár bolhapiacokon is felbukkanhatnak – a Gorka-kerámia ez utóbbi helyről került elő, Kádár levelét pedig egy árverésről vonták vissza, hiszen közgyűjteményi iratként jogszerűen nem is szerepelhetett volna azon.
Czóbel egyik festményét tavalyelőtt télen adták be egy debreceni zálogházba, a tulajdonos pedig rögtön jelezte a rendőrségnek, amint felfedezte a festményt a lopott műtárgyak listáján. Egy XVII. századi francia kárpitra pedig kiviteli engedélyt kért egy műkereskedő, ám a szándék füstbe ment, amikor kiderült, hogy lopott műtárgyról van szó.