A kották azért különlegesek, mert egy kivételével mind magyar témájúak, erősen kötődnek a magyarsághoz és az 1848-as eseményekhez, ezért szimbolikus, hogy pont a 170. évforduló ünnepéhez közeli időpontban kerültek elő, és mutatták be őket.
– Talán sokan nem is hitték volna, hogy kincsesszekrények nemcsak a mesékben, hanem a XXI. századi Budapesten is felbukkanhatnak.
A hagyatékban fellelt kottákat egy örökös találta meg, ő kínálta fel a Zeneakadémia részeként működő Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontnak megvételre. Az iratok különlegesek: van olyan kotta, amelybe Liszt maga írta be magyar nyelven Petőfi versét – hangsúlyozta Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a kézirat bemutatóján.
Liszt Ferenc neve hallatán a világ minden táján felidéződnek a magyar zeneirodalom remekművei, az 1848-as évforduló kiváló alkalom a magyar vonatkozású művek kottáinak bemutatására is. – Liszt Ferencet és művészetét az osztrákok és a németek is magukénak érzik, de Párizshoz is ezer szál köti. Igazi világpolgár volt, mégis mindig fontosnak érezte magyarságát is – hangsúlyozta Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára.
A régi Zeneakadémia kamaratermében kiállított tárlók közül az elsőben Liszt A magyarok Istene című kompozícióját leíró kotta található, amelyen a zeneszerző vélhetően életében először vetette papírra Petőfi azonos című versét. A második vitrinben a Mosonyi gyászmenete című zongoramű kézirata található, amit Liszt a legjobb magyar barátjának, Mosonyi Mihálynak a halálára írt – ez egy korai megfogalmazása annak a darabnak, amely később Mosonyi néven került a magyar történelmi arcképsorozatba.
A zeneszerző hazai témájú kottáit vette meg a zeneművészeti egyetem
Fotós: Katona Vanda
A további tárlókban a Petőfi szellemének című zongoradarab, az eredetileg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitására készült Magyar király dal, valamint a Magyar Liszt Egylet számára írt A gyermek himnusza ébredéskor című kórusmű leirata látható. Az utolsó, hatodik vitrinben az Elfelejtett románc kottájának kézirata tekinthető meg – ez az egyetlen olyan leirat a most fellelt kéziratok között, amelynek témája nem kapcsolódik szorosan Magyarországhoz.
Az előkerült kéziratokról mindenképp fontos megjegyezni azt is, hogy a szóban forgó művek eredetileg a Táborszky és Parsch kiadónál jelentek meg, a kéziratok pedig a kiadónál maradtak, és később, amikor 1895-ben Nádor Kálmán megvásárolta a Táborszky-féle zenemű-kereskedést, az új kiadóhoz kerültek. Táborszky Nándor és Liszt Ferenc egyébként nagyon jó barátok voltak, amiről a zeneszerző levelei is tanúskodnak: ezekben nemcsak szakmai dolgokról esik szó, hanem személyes, baráti látogatásokról is, ráadásul Liszt élete utolsó éveiben rendszeresen fellépett a kiadó házi zenés estélyein.
A kézirat-bemutató után ünnepi koncertet tartottak az 1848–49-es szabadságharc emlékére, amelyen felléptek a Zeneakadémia tanárai, egykori és jelenlegi hallgatói, valamint meghívott művészek is, többek között Meláth Andrea, Jandó Jenő és Vörös Szilvia. Több olyan zenemű is elhangzott, amelynek a kéziratát kiállították, többek között A magyarok Istene és a Mosonyi-tétel is a Magyar történelmi arcképek sorozatból.
