A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) alapítója, Széchényi Ferenc arra törekedett, hogy a magyar kultúra és történelem egyetemes tárházát teremtse meg.
Az intézmény kiemelt feladata, hogy a világon minél több helyen, minél népesebb közönség előtt mutassa meg mindazt, amit 216 éves története során összegyűjtött és megőrzött. Ezért külön elismerés a múzeumnak, hogy a kiállítások látogatói adatai a kínai múzeumok életében is kiemelkedő eredménynek számítanak.
A több mint 150 eredeti darabot felsorakoztató tárlat bemutatta a kínai érdeklődőknek, miként éltek az arisztokrata családok tagjai a késő középkori és az újkori Magyarországon.
A kiállított öltözetek, bútorok, képek, fegyverek, ékszerek, az étkezés és a vendéglátás eszközei bemutatták a magyar nemességet körülvevő pompát és azt a műveltséget, amit ez a társadalmi réteg képviselt.
A műtárgyak mellett a történeti festészet és grafika kiemelkedő darabjait Sanghajban a magyar fejlesztésű Magic Wall különleges multimédiás alkalmazáson tekinthette meg alaposabban a közönség.
A műtárgyszállítás eddigi nemzetközi gyakorlatában is precedenst teremtett a Magyar Nemzeti Múzeum, ugyanis az intézmény ragaszkodott ahhoz, hogy a múzeum képviselője folyamatosan – a teherszállító repülőgépen is – a műtárgyak mellett maradjon.
A „világlátott” tárgyak közül a sajtó képviselőinek ötöt mutattak be. Az Erzsébet királyné halálakor viselt selyem ruhaderék eredetijét az MNM történeti kiállításában minden nyitvatartási napon megtekinthetik a látogatók, viszont ezt a tárgyat soha nem kölcsönzik, lévén az intézmény egyik legfontosabb darabja.
A kínai tárlatra a múzeum textilrestaurátorai egy pontos másolatot készítettek a ruhadarabról, amelyet a királyné 1898. szeptember 10-én viselt; a végzetes szúrásnak – amelyet az olasz anarchista, Luigi Lucheni ejtett – a nyoma ma is látható az öltözeten.
Láthattunk egy csipkelegyezőt is, amely Erzsébet királyné vagy Mária Valéria tulajdona lehetett, egy aranyozott, ezüsttel és türkizkövekkel ékesített főúri szablyát és egy csontberakással díszített, nagyvad elejtésére alkalmas vadászpuskát a XVII. század közepéről, illetve második feléből.
Végezetül megcsodálhattuk Wilhelm Richter 1876-ban készült, Erzsébet királyné lóháton című festményét, amelyen a gyerekkorától kitűnően lovagoló Sissi legjobb lovának, Alovónak a hátán látható.