A svéd akadémiát, az irodalmi Nobel-díjat odaítélő testületet is utolérte az elmúlt év botránya, amikor kiderült, hogy az egyik tag – Katarina Frostenson költő – férjét, Jean-Claude Arnault francia fényképészt 18 nő vádolta meg szexuális zaklatással novemberben. Mindezt tetézte a sajátos Nobel-leaksnek nevezhető ügy, ugyanis egy vizsgálat során kiderült, hogy valaki idő előtt kiszivárogtatta a Nobel-díjasok nevét, megsértve ezzel a titoktartás szabályát, a testületben pedig többen is Arnault-ra gyanakszanak. Mivel a Nobel-esélyesekre nagy téteket tesznek az online fogadási irodákban, komoly visszaélésről van szó.
Katarina Frostenson
Az akadémia egy jogi irodát bízott meg az ügy kivizsgálásával, a jelentést átadták a svéd rendőrség gazdasági bűncselekményeket üldöző osztályának. Magát Frostensont az összeférhetetlenségi szabályok kijátszásával vádolták meg, mivel nem hozta nyilvánosságra, hogy a férje által működtetett Forum club rendezvényközpont társtulajdonosa, amely anyagi támogatást kapott az akadémiától. Ráadásul a férje állítólag az akadémia tulajdonában lévő lakásban környékezte meg az őt vádoló nőket. Arnault ügyvédje közölte, hogy a védence minden vádat visszautasít.
Az irodalmi Nobel-díj titkos, 18 tagú testületét már régóta szétfeszítette a belső viszály. Először Klas Östergren, majd Kjell Espmark és Peter Englund hagyta ott a testületet egy sikertelen titkos szavazás után, amelyen távozásra akarták bírni Frostensont. A távozók szerint véd- és dacszövetség akadályozza meg a visszaélések feltárását és a költőnő elleni fellépést is, ám a botrány fokozódásával Frostenson is elhagyta a testületet, Sara Danius, az akadémia főtitkára pedig lemondott.
Sara Danius
Az ügy azért pikáns, mert a tagság élethosszig tart, ezért a tagok technikai értelemben nem mondhatnak le. Eddig csak 1989-ben történt hasonló eset, amikor három tag kilépett, mivel az akadémia nem ítélte el az iráni Ruholláh Khomeini ajatollahot, aki Salman Rushdie író halálát követelte. Az akadémia akkor nem fogadta el a távozásukat. Mindenesetre XVI. Károly Gusztáv kijelentette, hogy megváltoztatná az akadémia szabályzatát, így lehetővé téve, hogy új tagokat vegyenek fel, vagy hogy a tagok akár le is mondhassanak.
Anders Olsson megbízott titkár azt is meglebegtette a svéd médiában, hogy a válság miatt elodázhatják az idei irodalmi Nobel-díj kiosztását, amire a második világháború óta nem volt példa. Erről május 3-án dönt az akadémia, és ha a halasztás mellett voksolnak, akkor jövőre egyszerre osztanak ki két díjat.
A svéd akadémiát 1786-ban III. Gusztáv svéd király alapította, 1901 óta ítéli oda az irodalmi Nobel-díjakat. Azóta hét alkalommal – 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, 1940-ben, 1941-ben, 1942-ben és 1943-ban – nem adták át az elismerést.
