Több szakmai szervezet segítségével koncertek, kiállítások, színházi előadások, mesemondó versenyek, tanulmányi vetélkedők, tudományos konferenciák, zarándoklatok, szabadtéri reneszánsz programok, öltözet-, fegyver-, étel- és italbemutatók, jótékonysági rendezvények során emlékezett meg Mátyás királyról a Magyarság Háza, amelyet tavaly bízott meg Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az emlékév programjainak lebonyolításával.
De nemcsak a rendezvények sikerét összegezték tegnap, hanem a méltó emlékezés további folytatásáról is beszámoltak a Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) tartott sajtótájékoztatón.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója mutatta be a nagy méretű, 2000 és 20 000 forint névértékben kibocsátott ezüst- és színesfém érméket, amelyek a Mátyás király év részeként azonos érmeképpel, komplexen idézik meg Mátyás uralkodásának jelentőségét.
Az előlap központi motívumán látható portré eltér a közismert Mátyás-arcképtől, de hitelesen ábrázolja a királyt fegyverzetben és uralkodói attribútumaival: jobbjában jogarral, baljában országalmával, feje felett koronával – a bautzeni Mátyás-dombormű egyik részletét jeleníti meg.
Az emlékérmét tervező Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész mesterjegye fölött az egyik Corvina ornamentikus, címeres részlete látható, utalva Mátyás király tudományok és művészetek iránti elköteleződésére.
Az érme hátlapjának alsó harmadát a Mátyás trónkárpitjából készült miseruha részlete díszíti, középpontjában gótikus sisak- és vértezetrészlet-ábrázolással, amely Mátyás hadvezéri, hadseregszervezői teljesítményét jelképezi. Itt látható a király kalligrafikus kézjegye is, de az aranyforintja is megjelenik a Mátyás által bevezetett pénzreform emlékére, és utal az aranyforintok érmeképét hosszú időre meghatározó újításra, a Madonna-ábrázolás bevezetésére is.
Az 1443-as, 1458-as és 1490-es szám Mátyás születésének, trónra lépésének és halálozásának évére utal, a 2018 pedig az emlékévre és a verés évére. Ez utóbbiban a gyűrűt formázó 0 számjegyet egy holló tartja a csőrében, megidézve a Hunyadi-család címerét.
Rácz György, az MNL főigazgató-helyettese tegnap mutatta be a Merre járt Mátyás király? című internetes alkalmazást is, amely a történelmi Magyarország térképén jelöli Mátyás király és második felesége, Aragóniai Beatrix királyné tartózkodási helyeit. Az alkalmazás jól hasznosítható a középiskolai történelemoktatásban, hiszen könnyedén megjeleníthetővé válnak a korabeli hadtörténet Mátyáshoz kapcsolódó fontos állomásai.
A Mátyás korából fennmaradt, hiteles pecsétek alatti iratokat az MTA BTK Történelemtudományi Intézet munkatársa, Horváth Richárd kutató állította össze. A térkép 555 helyet jelenít meg, ahol igazolhatóan megfordult az uralkodó – hangsúlyozta Szatucsek Zoltán, az MNL Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Uniós Projektek Igazgatóságának vezetője.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az oldal alján található idővonalon keresztül 1458 és 1490 között lehet keresni, akár adott időszakokra szűkítve is, a helyszínekre kattintva pedig az oda kapcsolódó történeti információk jelennek meg Horváth Richárd gyűjtése alapján, és animáció segítségével rajzolódik ki, hogy a keresett periódusban merre járt a király.
A térkép a Mátyáskirály.natarch.hu oldalon érhető el.