Eleinte a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel tárgyaltak az újrafelhasználásról, vezetői az építészképzésnek terveztek oktatótermet, doktori iskolát létesíteni benne. Piaci szereplőkkel is beszéltek, akiktől remélték, hogy új funkciót tudnak hozni.
– A Zoboki Építészirodával is úgy vettük fel a kapcsolatot, hogy az építészek a maguk számára terveztek stúdiót benne. Ezzel párhuzamosan alakult a Normafa program, amely ráébresztett arra, hogy a Normafa nem csupán a síház és a kilátó közötti két kilométeres sétány területe, hanem egy hatalmas turisztikai egység, amely Budakeszitől a Zugligeti útig tart. Nekünk az a feladatunk, hogy a túlhasznált, túllátogatott hegygerincről idevezessük a látogatókat.
Ez a Normafa alsó kapuja, azt szeretnénk, hogy itt leparkolva induljanak fel a hegyre, vegyék birtokba a kirándulóövezetet és látogassák a környék természeti szépségeit – mondta lapunknak Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere a műemlék épület vasárnapi átadásán. A program részeként tudtak állami támogatást igényelni a lóvasút épületére is, illetve a Norvég Alap korábban már 300 millió forinttal segítette a beruházást. Majdnem kétszer ennyit kaptak a kormánytól, és az önkormányzat saját forrást is hozzátett, így végül több mint egymilliárd forintos beruházás valósult meg.
Hegyvidék polgármestere a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont átadási ünnepségén
Borzalmas állapotban volt az épület: darabonként kellett szétszedni, majd számozva elszállítani a farészeket. Tizenkét restaurátor dolgozott csak a faszerkezeten, pincét kellett ásni, hiszen korábban nem volt ilyen helyiség. – A hegybe vájva egy gyönyörű, modern, áttetsző épületet is létrehoztunk az állandó tárlatnak, illetve előadásoknak.
Alatta pedig a kiszolgálóegységeket építettük meg: a mosdókat, konyhákat, illetve raktárakat a gyűjtemény számára. Majdnem háromszorosára növeltük az épület eredeti felületét, noha nem látszik, mert ezt a föld alatt és a hegybe vájva értük el. Az új tartalommal nem vitrinben kiállított tárgy született, hanem hosszú távon is tartalom, élet maradhat benne – részletezte a polgármester.
Érdeklődésünkre, hogy elindul-e a Zugliget olyan építészeti és természeti értékeinek, mint a Disznófő-forrás vagy az Istenszeme fogadó és az azt övező park újraélesztése, a polgármester elmondta: folyamatosan tárgyalnak ezekről is. – Az egykori Istenszeme fogadó, majd Kossuth nevelőotthon húsz éve üresen áll, fővárosi tulajdont képez. Szeretnénk, ha a főváros eladná nekünk. Ismert, hogy a környező parkban egy kis tavacska volt, amelyet a közeli Disznófő-forrás táplált. Ki tudja, hányadik tulajdonos birtokában van a forrás, szintén tárgyalásokat folytatunk, hogy az önkormányzat megvegye azt. Az öntöttvas disznófej még megvan, rendszeresen ellenőrizzük – tájékoztatott Pokorni Zoltán.
Mint mondta, a szomszédos Disznófő étterem helyén egy nagyon egyszerű turistaszállóhely lehetőségét látja a jövőben, hiszen a nagyvendéglő újraálmodásáról lebeszélték a szakértők, akik szerint az a fajta helyi étteremjárás, amely a XIX. századot és a XX. század első felét jellemezte, mára megváltozott. – Apró lépésekkel, de az egész környék átfogó újraélesztésén dolgozunk, összefogott fejlesztési terv próbálja közös nevezőre hozni a hegyen található funkciókat. Az állami terület vagyonkezelőiként a kormány megbízásából megfontolt módon mi magunk kezeljük ezt a vidéket – mondta a polgármester.
