A naumburgi dóm Szász-Anhalt egyik legjelentősebb késő románkori műemléke, jórészt a 13. század első feléből származik. A székesegyház híres nyugati kórusa a 13. század második felében épült, és a nyugati empóriummal valamint az alapítóknak a Naumburgi Mesterként emlegetett, név szerint nem ismert vándorművész műhelyéből kikerült szobraival a korai gótika legfontosabb építményei közé tartozik. A dóm a 44. világörökségi helyszín Németországban.
Az andalúziai középkori arab muszlim várost Córdoba első omajjád kalifája, III. Abd ar-Rahmán építtette a 10. században az újonnan létrehozott Córdobai Kalifátus központjaként. A város tündöklése azonban nem sokáig tartott, mert a kalifátus megszűnéséhez vezető 1010-es lázadásokban Medina Azaharát is lerombolták.
A város maradványai nyolc kilométerre fekszenek Córdobától, és turisták által is látogathatók. Híres mecsetjét katedrálissá építették át a vidék katolikus királyok általi 13. századi visszahódítása után. Az UNESCO indoklása szerint a romok „mély ismeretekkel szolgálnak Al-Andalusz (az Ibériai-félsziget muszlim uralom alatt álló része) mára letűnt nyugati muszlim civilizációjáról”.
Olaszország 54. helyszíneként került fel a világörökségi listára a piemontei Ivrea város Adriano Olivetti (1901-1960) gyáriparos által megálmodott iparnegyede, amely egy nagyüzemen kívül magába foglal közigazgatási és szociális épületeket, valamint lakóházakat is.
Az elsőrangú olasz urbanisták és építészek tervezte épületegyüttes tükrözi a Közösségi Mozgalom eszméit. Ez a példamutató társadalmi projekt a gyáripari termelés és az építészet viszonyának modern megközelítését fejezi ki – indokolta döntését az UNESCO.
A keresés és a kísérletezés prioritást jelentett a főleg írógépeiről és egyéb irodai berendezéseiről ismert Adriano Olivetti számára, aki igyekezett összhangba hozni az ipari fejlődést az egyén jogainak tiszteletben tartásával és a részvételi demokráciával, úgy a vállalatán belül, mint kívül.
Felkerült a világörökségi listára vasárnap az ősi sziklarajzairól és természeti csodáiról híres kolumbiai Chiribiquete Nemzeti Park, amelynek 27 800 négyzetkilométeres területén 600 ezer ábrázolás ismert.
A világbizottság még szombaton felvett a listára 12 japán keresztény helyszínt, hét hegyi templomot a Koreai-félszigeten, egy iráni régészeti parkot és egy grönlandi eszkimó vadászterületet.
A Japán déli részén fekvő 10 egykori keresztény falu, a Hara-vár és az Oura-katedrális „egyedülálló módon tanúskodik olyan keresztények kulturális hagyományáról, akik 250 éven át rejtve élték meg és adták tovább hitüket” – olvasható az indoklásban.
A Koreai-félszigeten buddhista hegyi templomok tanúskodnak arról, miként olvadt össze a hit az őshonos vallásokkal. Az UNESCO hét ilyen dél-koreai templomot nyilvánított a világörökség részévé. Az indoklás szerint „ezek a hegyi kolostorok szent helyek, amelyek napjainkig fennmaradtak a hit és a mindennapi vallásgyakorlás eleven helyszíneiként”.
A kulturális örökségben rendkívül gazdag Iránból Szászánida Régészeti Táj összefoglaló néven három régióból nyolc iszlám előtti régészeti lelőhely került fel a világörökségi listára a délkeleti Fársz tartományból, a szászánida dinasztia bölcsőjéből.
Az Aasivissuit-Napisat Inuit Vadászterületet Dánia 10. és Grönland 3. világörökségi helyszíneként vették fel a listára. A 4000 négyzetkilométeres eszkimó vadászterület egy, a tengeri és szárazföldi állatok vadászatán és az évszakokhoz kötődő migráción alapuló kulturális tájat, továbbá egy a klímával, a hajózással és az orvoslással összefüggő gazdag és mai napig is élő szellemi kulturális örökséget alkot az UNESCO indoklása szerint.
A térségben 4200 évnyi emberi történelem nyomai fedezhetők fel.