Egy kisfiú zokniban szökdécsel a villamossínek közé rajzolt ugróiskolán; kissé távolabb felnőttek piknikeznek az aszfalton; vidám fiatalok szelfiznek a hídkorlát magasában vagy borospohárral a kezükben beszélgetnek a Duna fölött – ez a furcsa idill 2016 nyarán hétköznapi valóság volt a környék infrastrukturális fejlesztése miatt lezárt Szabadság hídon.
A városlakók és átutazók szinte spontán módon azonnal birtokba vették a hidat, láthatóan jól érezték itt magukat a kutyások, a bringások, a kisgyerekes családok, az esti sétájukat erre kanyarító járókelők, de volt itt jógázás, örömzenélés, talán még lánykérés is. A közösségi oldalakon ugrásszerűen megnőtt a Szabadság hídról posztolók száma, a főváros szépségeit méltató és ennek a pozitív életérzésnek hangot adó bejegyzések mennyisége. Ez a nyár pedig elindított egy előremutató folyamatot, megfogalmazódott a közösségi igény, hogy máskor is – még ha csak időszakosan is – legyen lehetőségük a városlakóknak ilyen módon belakni ezt a teret. A városvezetés pedig az ügy mellé állt, és tavaly is birtokba lehetett venni a hidat, folyamatosan programok zajlottak itt: a japán dobostól a taicsizó nyugdíjascsoporton át a koncertek közönségéig mindenki helyet talált magának.
A 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé magyar pavilonjába tervezett installáció egyik fő erőssége, hogy úgy hoz új perspektívát mind az olaszországi rendezvény, mind a magyar megjelenés megvalósulásába, hogy az ember mégis azt érzi, ennél kézenfekvőbb megoldást nem is találhattak volna. A velencei kiállítás főkurátorai, Yvonne Farrell és Shelley McNamara ugyanis Freespace témában tették közzé felhívásukat, és arra biztatták a nemzeti pavilonok kiállítóit, hogy mutassák be a maguk szabadságterét, azaz közösségi épületek, műemlékek, közterek újrahasznosítására vagy újrafelfedezésére irányuló projektek létrehozását szorgalmazták. Nekünk, magyaroknak meg mintha eleve készen állt volna ez a projektünk – ezt ismerte fel a tárlat kurátoraként jegyzett Kultúrgorilla csapata (Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszky Éva), amely a Szabadság híd 2016-os lezárása nyomán keletkezett „új” közösségi térből inspirálódott, és a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) építészeti megoldásaival, valamint a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum munkatársaival közösen kidolgozta a magyar pavilon idei tárlatát.
A kiállítás központi eleme az átriumban elhelyezett ideiglenes installáció, egy tíz méter magas kilátó, amelyről egy korábban megközelíthetetlen perspektívából tekinthet le a látogató a Giardinire – ennek kontextusát a 2016-os hídfoglalás élménye jelenti, melynek hangulatát videóinstalláció, egyperces filmetűdök, a közösségi média lehetőségei, hashtagekkel jelölt fotók idézik fel vagy idézik elő újra. A helyszínen látható filmetűdök szubjektív szempontokat vetnek fel a Szabadság híd közösségi térré alakulása kapcsán, pozitív és negatív vélemények is megfogalmazódnak, többek között megszólal itt egy építész, a hídmester, egy jógaoktató és a hídon olvasó hajléktalan.
A velencei kiállítás katalógusa jóval túlmutat egy tárlatot dokumentáló és kontextualizáló albumon, hiszen nemcsak egy kiállítás megvalósulását, hanem ezt a „szabadsághíd-jelenséget” próbálja megragadni rövid esszékkel, interjúkkal, fotósorozattal, infografikákkal bemutatva ennek a hazai és nemzetközi kontextusát is. A híd rezedazöld színét idéző kiadványban amolyan történeti kitekintő vázolja fel az 1990-es taxisblokád vagy 2004-ben az Európai Unióhoz való csatlakozás ünnepléseként két napra autómentessé váló Szabadság híd és a 2016-os hídfoglalás tágabb összefüggéseit.
A katalógus a nemzetközi előzményeket is ismerteti, röviden bemutatja a világ más városaiban terjedő mozgalmakat, amelyek az emberi léptékű városért küzdenek, és azt hangsúlyozzák, hogy a város elsősorban nem épületekből és közlekedési útvonalakból áll, hanem egy olyan hely, ahol emberek és közösségek élnek.
A helyteremtés felszabadító élményét megragadó 16. Nemzetközi Építészeti Biennálé május 26-án nyílik és november 25-ig lesz látogatható.
A rendezvény honlapja a www.labiennale.org címen érhető el, a magyar pavilon Szabadság híd – új horizontok a városban című kiállításáról pedig további információ a biennale2018.ludwigmuseum.hu oldalon olvasható.