Mintegy 200 dokumentáció károsodott visszafordíthatatlanul a január elsejével megszűnt Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ épületének pincéjében a január 12-én éjszaka bekövetkezett csőtörésben – mondta el Győr Attila művészettörténész, a központ egykori gyűjteményi osztályvezetője, aki arról is tájékoztatott, hogy az érintett helyiségben már tíz éve tárolt mintegy 16 ezer dokumentációból nagyjából 1500 károsodott. Hangsúlyozta azt is, hogy a restaurátori szakvélemény szerint a sérült anyagok mintegy 90 százaléka megmenthető. Jellemzően 1960 és 2016 között született anyagok, többek között helyreállítási és restaurációs tervek, gépészeti dokumentációk sérültek meg.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kár nem függ össze sem a Forster-központ megszűnésével, sem az ott őrzött állomány költözésével.
– A csőtörés olyan vis maior eset volt, ami akkor is megtörténhetett volna, ha nem szűnik meg a Forster-központ – mondta a helyettes államtitkár.
A kormány tavaly döntött a Forster-központ jogutódlással való megszüntetéséről, az intézmény állományát a Daróczi utcába költöztetik, ahol egy örökségvédelmi bázist szeretnének létrehozni. A központ több, például a kulturális javak védelmével és a műtárgyfelügyelettel, a tudományos gyűjtemények kezelésével, a kulturális örökségvédelmi szakértői tevékenységgel kapcsolatos feladatát január elsejével a Miniszterelnökség vette át.
Puskás Imre szerint a magyar örökségvédelem koherens és kidolgozott jogszabályi háttérre, valamint az átalakítások ellenére is működő intézményrendszerre támaszkodhat.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a magyar örökségvédelmi rendszer jelentős programokat működtet (Nemzeti kastélyprogram, Nemzeti várprogram, Rómer Flóris-terv). A Népi építészeti program keretében 2017-ben és 2018-ban 1,8 milliárd forintot fordítanak a népi épített emlékek megőrzésére.