Hagyománnyá vált, hogy minden második évben megtartják a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepét, egyben a hun és türk tudatú népek legnagyobb találkozóját Bugacon, ahol a puszta néhány napra ősi nomád táborrá alakul.
Erdély, Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék hagyományőrzői is az őseinket idéző nomád táborba költöznek a háromnapos kurultajra augusztus 12–14. között, amelyre idén huszonhét rokon nemzet érkezik a Magyar Turán Alapítvány meghívására. A kurultaj szó, illetve ennek változatai az altaji nyelvekben (ezen belül főként a különböző török nyelvek nagy részében) törzsi gyűlést jelent. Ez a szó a törzsi rendszerben és az erre épülő törzsi szövetségekben élő sztyeppei lovas nomád kultúrák szinte mindegyikében megtalálható vagy megtalálható volt. A lovas nomád magyar törzsek is tartottak törzsi gyűléseket (ezt a korabeli bizánci és arab források is megemlítik), amelyek fontos szerepet játszottak a közösség életében.
Néprajzkutatók, történészek, antropológusok tudományos igénnyel dolgoznak a programsorozat felépítésén: a száz jurtából álló nomád táborban szkíta, hun, avar és honfoglalás kori leleteket vonultatnak fel a szervezők. Emellett zenei és hagyományőrző, valamint tudományos-ismeretterjesztő programokkal idézik meg a magyarság legősibb hagyományait. A háromnapos ingyenes rendezvény fontos eleme a keleti lovas harcmodor megismertetése, mindennek talán a legnépszerűbb látványossága a seregszemle, ahol a kurultajra érkező tradicionális fegyveres csapatok vonulnak fel.
Néprajzkutatók, történészek, antropológusok tudományos igénnyel dolgoznak a programsorozat felépítésén
Mint Bíró András Zsolt lapunknak elmondta, törekedtek arra, hogy a szkíta, hun, avar és a honfoglalás korát idéző viseletben felvonuló több száz lovas és gyalogos a hitelesség érdekében lehetőleg rekonstruált ruházatban és fegyverzetben vegyen részt a különböző látványosságokon.
– Azt tapasztalom, hogy egyre inkább érdekli az embereket a történelem, a magyarság eredete, és látják, hogy egyre több az összefüggés a magyar történelemről tanultak és az ősi legendáink között. De eközben az államalapítás és oly sok nagy történelmi esemény mellett éppen a honfoglalás vezéréről, Attila nagyfejedelemről nem emlékezünk meg. A kurultaj a látványos bemutatókon és a szórakoztatáson túl emléket állít a nagyfejedelemnek, miközben szervezői azt szeretnék elérni, hogy szélesítsük ismereteinket eredetünkről és a rokon népek hagyományairól – fejtette ki Bíró András Zsolt.
A felépített kiállítások is a lovas nomád múlt megelevenítésére törekszenek. A legfigyelemreméltóbb az Ősök sátra nevezetű antropológiai és régészeti tárlat lesz, amelyet több múzeum együttműködésével két óriásjurtában rendeznek be. A Megelevenedik a fejedelmi kíséret című tematikus gyűjtemény pedig ízelítőt ad a bodrogközi régió honfoglalás kori hagyatékából. A jurták között ismét felépül a világ legnagyobb jurtája, Attila sátra. Húsz métert is meghaladó átmérőjű sátrat képzeljünk el, a hun korszak régészeti leleteivel, rekonstrukciók, antropológiai arcrekonstrukciók és festmények bemutatásával. Látható lesz Kertai Zalán munkája, A hunok bejövetele című hatalmas festmény, amely tisztelgés a Kárpát-medencében birodalmat kialakító Attila nagyfejedelem előtt.
Folyamatosan növekvő méltósággal jellemezte a rendezvényt Bíró András Zsolt. E tekintélyt a különböző népek hagyományőrzőivel való rendszeres kapcsolattartással, valamint a tudományos hitelességre való igénnyel érte el a gyűlés néhány év alatt a Kárpát-medencében. Az ünnepi rendezvény fővédnöke a korábbiakhoz hasonlóan most is Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke lesz.
