A Kortárs elnevezése nem csap be minket, tartalmának jelentős hányadát jelenleg is élő és alkotó szerzők legfrissebb munkái teszik ki, s csupán néhány tanulmány erejéig merészkedik „régebbre”, akkor sem nagyon, „csak” a XX. század közepére.
Csupán néhány éve annak, hogy a Kortárs megjelenését, arculatát tekintve jelentős változáson esett át, a korábbi, kisebb és vastagabb kötés helyett jelenleg A4-es formátumban jelenik meg, aminek köszönhetően a tágabb belső lapterek kényelmesen tagolhatóvá váltak. Természetesen a folyóirat ergonómiája a tartalom megváltozását is maga után vonja. Jobban érvényesülnek például a szépirodalmi művek mellett található illusztrációk, festmények és fotók. Ugyanis fontos kiemelni, hogy a Kortárs a friss képzőművészeti alkotások bemutatásában is aktív szerepet vállal, sőt a Kortárs-díjat sem „csak” írók-költők és kritikusok nyerhetik el, hanem képzőművészek is.
A februári számban például a versek és novellák melletti illusztrációk Pataki Ferenc festményei. A Kortársalgó elnevezésű rovatban pedig – amelyben szerzői életművek bemutatásával, filmkritikával és személyes hangú, naplószerű beszámolókkal egyaránt találkozhatunk – Novotny Tihamér méltatja Pataki Ferenc kiállítását.
Ha a lap felépítésére vetünk egy pillantást, láthatjuk, hogy először versek, prózák következnek, s csak ezután a kritikák, recenziók. Számos esetben a lapszámon belüli egyes tematikák között is nyilvánvaló összefüggés fedezhető fel; például Kiss Judit Ágnes verseit olvashatjuk aktuálisan, majd a recenziók, esszék között Branczeiz Anna tanulmányát szintén Kiss Judit Ágnes költészetéről. Egyébként a Kortárs sokféle stílusnak és korosztálynak teret enged mind a tanulmányok, recenziók tárgya, mind szerzőjük tekintetében. A szépirodalmi merítésre ugyanez igaz, kiegyensúlyozott válogatást olvashatunk az idősebb, a középkorú nemzedék és a fiatal, 1-2 kötetes alkotók műveiből.
A folyóirat érdekessége a legfrissebb verseken és a közelmúltban megjelent könyvekről történő híradáson túl, hogy geográfiai vonatkozásokat is tartalmaz; a Szülőföldem rovatban Magyarország valamelyik tájegységéhez, régiójához köthető elbeszélést olvashatunk.
A jelenlegi lapszámból kiemelném Kiss Anna Dativus-ciklusból való líráját, különös tekintettel a Mongol hímzések télen című verset. Kiss Anna ugyanis olyan költő, aki (még) képes az ősiség felmutatására, verseiben egyaránt épít a magyar és más nemzetek népköltészetére, ugyanakkor az évezredes költészeti szimbólumokat a modern poétikus közegben képes életre kelteni, ezáltal új erővel és elevenséggel ruházva fel azokat.
Az első és az utolsó oldalon pedig közérdekű híreket olvashatunk, például koncertajánlót vagy középiskolásoknak szóló irodalmiverseny-kiírást. Érdemes tehát időnként tanulmányozni a Kortárs folyóiratot, hiszen már egy-két lapszám kézbevétele után is bővebb képet kaphatunk korunk irodalmáról és képzőművészetéről, s akár a következő kedvenc szerzőnk, könyvünk kiválasztását is segítheti. Akinek nem sikerül a nyomtatott változatot megszerezni, annak érdemes a folyóirat weboldalát (Kortars-online.hu) böngészni, ahol a szépirodalmi megjelenéseken kívül zene, film, színház, képzőművészet és természetesen irodalom kategóriában olvashat recenziókat, beszámolókat, interjúkat.