Máshol még rendkívülibbnek számítana egy szentélybe temetett lékelt koponya, de itt csak egy a sok érdekesség közül. Mert a mész alól előkerült egy mohácsi csata idejéből származó Utolsó ítélet freskórészlet is, a harangtorony pedig Erdély legrégebbi datált harangját rejti (1417). A küküllővári református templom Árpád-kori falai fölött, a hajópadlásban van az egész Kárpát-medencében páratlan tatárfejfreskó, amely nem sokkal a tatárjárás után készülhetett.
Ám a templom – a dél-erdélyi magyar jelenlét sok más rejtőzködő kincséhez hasonlóan – méltatlanul rossz állapotban volt. Pedig igazi kuriózum a helyszín és az épület is, amelynek falaiba a római hadi tábor vésett köveit is beépítették, kibontott kriptájából pedig háromszekérnyi csontot hordtak el, majd temettek új sírba. Tetőszerkezete is egészen egyedi, Bethlen István 1622-ben andráskereszt alakú tölgy szarufagerendából készíttette el.
A templomot az elmúlt három év folyamán a magyar kormány, a Nemzeti Kulturális Alap, illetve a Teleki László Alapítvány támogatásával, a Rómer Flóris-terv részeként újították fel. Múlt vasárnap áldotta meg Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a gyülekezet, egyházi és világi elöljárók – köztük Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és L. Simon László országgyűlési képviselő – jelenlétében.
A különleges alaprajzú templomot az 1332. évi pápai tizedjegyzékben említik először. Széles nyugati toronyrészébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik, amelyet egy nagy méretű gótikus templom szerkezetébe illesztettek bele. Rengeteg, eddig ismeretlen részletre is fény derült a felújítás során, és Lángi József falkép-restaurátor azt is felvetette, hogy a híres XIII. századi tatárfejfreskó akár Szent Kristóf ábrázolása is lehet. Hiába a mandulaszem és a különös keleti kalap, korabeli analógiák alapján valószínűnek véli, hogy a hirtelen haláltól megóvó szent egész alakját festették az északi templom tornyára, amelyet a XV. században beépítettek, és így megmaradt.
A felújítás során újra feltárták a templom kriptáját, megerősítették a tartószerkezetét, helyreállították a tornyot, a szentély tetőszerkezetét, az épület homlokzatát, a gótikus ablakokat és a téglaaljzatot. A szentélybe nyíló, befalazott boltív vakolásakor olyan megoldást találtak, hogy látható maradjon az egykori nyílás íve. A Rómer Flóris-terv segítségével sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény.
Barabási Endre, a helyi lelkész amellett, hogy végig küzdött a templom felújításáért, a magyar közösségi életet is igyekszik megteremteni Küküllőváron, ahol 454 magyar él, akik nagyrészt reformátusok. A hívek 80 százaléka már felvette a magyar állampolgárságot is, ami a lelkész felvilágosító, közösségi munkájának köszönhető. Kérdésünkre Barabási elmondta, hogy távlati terve kiállítótérré alakítani a gótikus ablakos szentélyt, ahol bemutathatják a templomban talált köveket és faragványokat, de a hatalmas kriptát is látogathatóvá szeretné tenni.