Fesztiválhangulat, standok, bemutatók, kézműves finomságok, tánc, koncertek és tábortűz várja az érdeklődőket július 3–8-ig a világ első lovasíjász-világbajnokságán a pomázi magyar vár táborban. „Mindannyian egy hajóban evezünk. Szeretnénk, ha a sportág kedvelői és versenyzői megismernék egymást, és létrejönne egy nemzetközi közösség” – nyilatkozta lapunknak Némethy Christoph kétszeres Európa-bajnok lovasíjász, a rendezvény főszervezője. A 28 éves edző-sportoló kiemelte: a programokkal igyekeznek a versenyzők és a közönség ked-vében járni, lovasíjász- és kuruldobos-bemutatók mellett a lóidomítással, a hun harcászattal vagy éppen a solymászattal is megismerkedhetnek az érdeklődők.
A sportág mindeddig megosztott volt, ezért kiemelt jelentőségű a Nemzetközi Lovasíjász Szövetség (IHAA) égisze alatt megrendezett nyílt világbajnokság. „Alapvetően két technika létezik a lovasíjászatban: az Európában és USA-ban népszerű magyar (mediterrán) és az Ázsiában ismert hüvelykujjas technika. Eddig nem voltak közös versenyek, mert mindenki a saját útját követte, de most ötvöztük a kettőt, hogy mindenki azonos esélyekkel induljon” – mondta lapunknak Némethy Christoph. Bekerült még egy szám, az úgynevezett lengyel pálya, ahol a lovaglás technikáján van a hangsúly. A szervezők szerint így a versenyzőknek minden oldalról meg kell mutatniuk a tudásukat.
A verseny időpontja szimbolikus: 1111 éve volt a pozsonyi csata, amely megteremtette népünk Kárpát-medencei megmaradásának lehetőségét
Fotó: Katona Vanda
A világbajnokságra 34 országból 136 versenyzőt és kísérőiket várják. A magyar mezőnyből 12 lovasíjász jutott tovább az előválogatón. A legjobb helyezést a 18 éves Maucha Levente érte el a Magyar Lovasíjász Akadémia SE képviseletében, a második helyet Tóth István, az Íjász Útja Iskola Egyesület versenyzője szerezte meg, a harmadik bejutó pedig maga a főszervező, Némethy Christoph volt. „Az utóbbi néhány évben elképesztő fejlődés látható hazánkban is. Húzzuk egymást, és mindenki egyre komolyabban veszi a sportot, egyre erősebb a verseny” – emelte ki.
A világbajnokság célja nemcsak a verseny, hanem a sportág elismertetése és egy világszövetség megalakítása. Némethy Christoph szerint ezért fontos, hogy az első ilyen eseményt Magyarországon rendezzék, szerinte tartozunk ennyivel őseinknek. Az időpont egyébként szimbolikus: éppen 1111 éve zajlott az a pozsonyi csata, amely megteremtette a magyarság Kárpát-medencei megmaradásának lehetőségét, és ezzel a magyar nép Európa és a Távol-Kelet között összekötő kapoccsá vált. A rendezvény a hősök előtt is tiszteleg.
Sajátos harcmodor
A lovas nomád nagyállat-tartó népek sajátságos harcmodora a lovasíjászat, amelyet mesterien űztek többek között a hunok, szarmaták, bolgárok, mongolok, párthusok és a törökök is. A magyarok hagyományos lovasíjász-harcmodora a középkor folyamán is fennmaradt, csak az újkor hajnalán veszett ki a magyar harcászatból. De onnantól már a XX. századig kellett várni, hogy az ősi harcmodort újrateremtsék és hagyományőrző sportággá alakítsák. Napjainkban a Kassai Lajos által kidolgozott hagyományőrző, sport- és szabadidős tevékenységet nevezzük lovasíjászatnak, amely a magyar szellemi örökség nemzeti jegyzékében is szerepel jó gyakorlatként, hiszen nem pusztán egy sportágról van szó, hanem hagyományőrzésről is. Kassai Lajos a IX–X. századi magyar harcművészetre alapozva két évtizedes kísérletezés és edzés eredményeként fejlesztette ki a lovasíjászat modern kori szabályrendszerét és edzésmódszerét, amelynek során feltárta a harcászati történelmi hagyományainkat, amelyeket a mai kor körülményei közé ültetett át. A módszer lényege, hogy az embernek és a lónak egységes képzési rendje van, az edzéseket szigorú rendszerben végzik, a lovasíjászok pedig vizsgákon és versenyeken méretik meg a tudásukat. A lovasíjásznak tudnia kell egy bizonyos távolságon belül vágtató lóról előre, oldalra és hátra minél többet és minél pontosabban lőni. A lovassportok között egyedülállóan a lovak és a versenyzők utaztatása nélkül, eltérő időben és helyen is versenyezhetnek bárhol a világon. A Kassai-féle lovasíjász-módszer fontos eleme a közösségépítés is, amelynek keretében táborokat, nyílt napokat, versenyeket, bemutatókat, élő történelemórákat, nemzetközi edzőtáborokat tartanak. (P. T.)
