Játsszák majd többek között Lukács Miklós cimbalomművész Suite című darabját a Vivace Kamarazenekarral közösen. A kalotaszegi dallamok alapján íródott műnek már interneten hallgatva is iszonyú jó húzása van, olyan masszív rétegekben van egymáson a szigorú basszus meg a futkározó húrcincogtatás, hogy az emberfia csak bólogat, mintha metált hallgatna – és képzeljük el mindezt a Müpában.
A jeles alkalomra készülve Barcza Zsolt (Kossuth-díjas cimbalmos, tangóharmonikás) és Makó Péter (Kossuth-díjas muzsikus, nagyjából minden fúvós hangszeren játszik fától rézig) avatta be lapunkat a részletekbe. Pár nappal március 15-e előtt a forradalom és szabadságharc szellemiségének méltó ünneplése a cél népdalokkal, táncmuzsikával és kortárs zeneszerzők műveivel.
A Fohász című művet Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, népzenész és zeneszerző írta a madéfalvi veszedelem kapcsán született népdal alapján. Ebben is van autentikus népi és klasszikus hangvételű rész, továbbrugaszkodik harmóniavilágában is.
Nemcsak a műsor gondolatisága, hanem hangzásvilága is a nemzeti ünnephez kötődik
– Mi a színpadon is élővé, szórakoztatóvá akarjuk tenni mindazt, ami a táncházmozgalomban a széki táncházból indult. Mindannyian táncházakban, szórakozóhelyeken kezdtük, most sem előadóművészként, hanem muzsikusként, szórakoztató zenészként vagyunk jelen – mondja Barcza Zsolt. Következő mondatából kiderül, hogy a szórakozás fogalmán mást kell értenünk, ha egy népzenész vagy ha egy DJ használja. Mint mondja, a legtöbb népzenésznek nagyon fontos, hogy még a lélegzetvétele is autentikus legyen. Csík János, a zenekar vezetője mindig is szórakoztatni szeretett volna, ezért is alakult úgy a zenekar története, ahogy alakult. Ő mindig nyitott volt a bulikra, már a kilencvenes években is koncerteket adott, míg a többi népzenekar inkább a táncegyütteseket kísérte.
– Hozzá kellett szokni a nagyszínpadhoz, ahogyan az is nyitottá vált a népzenére. Nem volt ez drasztikus váltás, szép fokozatosan, a hagyományokat megőrizve fejlődött ez a zenei kör. Az érzés, a hozzáállás, a lelkület ugyanaz. A technika nem helyettesíti a zenészt, csak segíti. A zenét emeli ki. A műsorfelépítés lassú és gyors hullámzása pedig ugyanaz, mint a táncházban – mondja Makó Péter, amikor az átszokásról kérdezem a táncházak intimebb tereiről az olyan grandiózusabb pódiumokra, mint például a Müpáé.
A Magyarország az én hazám műsor felépítése és a hangzása is egyedi lesz. Mivel a nemzeti ünnephez is kapcsolódik, elhangzanak olyan dalok, amelyek az állandó repertoárban nem szerepelnek: lesz verbunkos, kevéssé ismert Kossuth-nóták, egyéb kuriózumok. A koncerten megszólal a somogyi hosszú furulya is, amely akkora, mint az ausztrál didzseridu. Marsokat is fognak játszani, amelyek a katonai indulókból szivárogtak be a népzenébe, s természetesen tárogatót is hallhatunk majd
. A művész elmondása szerint a tárogató nem igazán kapott szerepet az 1848–49-es forradalomban, bár Kossuth beszél róla, de a mai formájában ismert hangszer 1896-os szabadalom, tehát amit Kossuth a beszédében említ, az inkább egy töröksípszerű hangszer lehetett. Egy kiegyezés utáni fellángolásból született meg a ma ismert tárogató, de gondolatiságában mégis köthető 1848-hoz. – Létrehoztak egy hangszert, amely egyszerre tradicionális és modern. Mi is ezt szeretnénk csinálni a zenénkben – összegzi a Kossuth-díjas muzsikus.
