Kifestett arccal vagy tarka ruhákba öltözve mentek le a lépcsőn, kacagtak, egymást vizslatták, már színpadi öltözetben voltak – úgy tűnt, hogy végre elemükben érzik magukat azok a lelkes amatőr színészek, akik a hét végén a II. Pajtaszínházi Szemlére utaztak fel Budapestre, a Nemzeti Színházba. Mind a 19 megyéből érkeztek amatőr színjátszó társulatok, hogy a sok próba és készülődés után végre a nyilvánosság elé lépjenek előadásaikkal a Gobbi Hilda és a Kaszás Attila stúdiószínpadokon. Mert hála a Pajtaszínház mintaprogramnak, Thália visszaköltözött az elhagyottabb vidékek berkeibe is. És mire jó mindez? Látszott, mennyire egybekovácsolta az embereket a közös játék öröme. Ez a célja a programnak, hogy közösségi érzést teremtsen ott, ahol már kifakulóban van.
A megnyitón a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila és Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. igazgatója aláírta az amatőr színjátszás szakmai támogatásáról szóló stratégiai együttműködési megállapodást, amely a jövőben közös munkájukat alapozza meg. Vidnyánszky Attila, aki a Magyar Teátrumi Társaság elnöke is, úgy véli, hogy a program országos és nemzeti ügy, hiszen a kis társulatok az egyre inkább elnéptelenedő vidéken erősíthetik a közösségi érzést és életet hozhatnak a színházba is.
Elmondta, hogy a program egyik kezdeményezőjeként léptek fel, és arra emlékeztetett, hogy egykor országszerte több mint ezer társulat működött. Ez volt az a fundamentum, ahol ezrével munkálkodtak a lelkes amatőrök, „ahonnan kinőtték magukat a kőszínházi színészek és rendezők is”. A színészeinek ajánlotta, hogy minél több darabot nézzenek meg, mert – mint mondta – ő néha hiányolja belőlük azt a tüzet, amely a műkedvelőket szítja, de könnyen elhamvad a napok rutinjában.
Jákfa színjátszó csapatának előadásán is tükröződött a közös játék öröme
Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a minisztérium mindenben támogatta és ezentúl is támogatja a kezdeményezést, amely remek lehetőség arra, hogy az országszerte működő amatőr és az elismert színkörök között végre valódi kapcsolat is kialakuljon. A színjátszókörök bemutatkozhatnak a fővárosban, személyi, infrastrukturális és pénzbeli támogatást is kapnak. Noha a XX. században tömegmozgalommá váló amatőr színjátszás napjainkra vesztett a lendületéből, 2015-ben országszerte 22 000 fő vett részt színjátszó vagy drámacsoport munkájában előadóként.
A kezdeményezést 2015 őszén a Magyar Teátrumi Társaság szakmai mentorálásával indította útjára a Nemzeti Művelődési Intézet. Szerettek volna újra életet lehelni a falusi színjátszó mozgalomba egy közösség- és társadalomfejlesztő modellprogram elindításával. 2016-ban ez 19 megye egy-egy olyan településén működött, ahol nem volt színjátszóköri tevékenység, de a település lakosai és közösségei jelezték, hogy szeretnének ilyenben részt venni. A programot a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta, a Magyar Teátrumi Társaság pedig szakmai tanácsadással, mentorokkal segítette a társulatok munkáját.
