A film főszereplője, az árvaházban felnőtt kisstílű csaló, Knock a hitelezői elől menekülve orvosnak adja ki magát egy hajón, majd a sikerein felbuzdulva néhány évvel később körorvosként helyezkedik el egy kisváros rendelőjében.
Hamar észreveszi, hogy betegeinek nemcsak gyógymódra, hanem törődésre is szükségük van, ezért mindenkinél felfedez valami problémát, hogy aztán kielégítő fizetségért cserébe meggyógyítsa őket. Gyorsan meggazdagszik, ráadásul mivel megnyerő a modora, hamar a közösség megbecsült tagja lesz.
A kisváros lakói a kezeléseinek és odafigyelésének köszönhetően sokkal egészségesebbnek és elégedettebbnek érzik magukat, mint korábban. Nem sokkal később a szerelem is rátalál, ám mielőtt végképp megnyugodhatna, felbukkan egy ember Knock múltjából, aki sokat tud róla, és felbolygathatja nyugodttá vált életét.
Lorraine Lévy filmjének alaptörténete már csak amiatt is ismerős lehet, mert Guy Lefranc 1951-ben szintén feldolgozta Jules Romains művét Louis Juvet-vel a főszerepben.
A két alkotás azonban nagyban különbözik: míg Lévy igazi édes-bús, kifejezetten szórakoztató vígjátékot rendezett, addig Lefranc munkája – az eredeti színdarabhoz hasonlóan – sokkal sötétebb hangulatú.
A könnyedebb hangvétel és a helyzetkomikum, a nemegyszer burleszkbe hajló jelenetsorok azonban egyáltalán nem teszik felületessé a filmet, a kisvárosi környezet és a helyiek érzékletes ábrázolásának köszönhetően ugyanis a rendező igen pontos látleletet ad egy zárt közösségben megfigyelhető magatartásformákról, körülményekről és viszonyokról.
A Doktor Knock ugyanakkor jóval túlmutat azon a társadalmi környezeten és korszakon, amiben játszódik, és utal a hit és a tudomány közötti feszültségre, valamint a modern gyógyászatban is gyakran felmerülő kérdéseket – például a placebohatással, a hamis reklámmal vagy a test és a lélek együttes gyógyításának lehetőségével kapcsolatban – is felvet.
A rendezőt dicséri az is, hogy a főszereplőn kívül olyan további kiváló francia színészek szerepelnek a filmben, mint például Ana Girardot, Alex Lutz, Sabine Azéma, Héléne Vincent, Pascal Elbé, Christian Hecq és Audrey Dana.
A Doktor Knock azonban kétségkívül a kiváló Omar Sy (Életrevalók, Samba, Csokoládé) jutalomjátéka: meggyőző játékával, karizmatikus jelenlétével és kiváló komikusi képességeivel egyértelműen uralja a vásznat. Ha kell, lehengerlő, megnyerő és megingathatatlanul magabiztos, máskor pedig rendkívül emberi, érzékeny és esendő.
A César-díjas francia színész eddigi legismertebb szerepeiben szegény sorsú, de a dolgokat mindig pozitívan szemlélő, ennek köszönhetően egyre magasabbra jutó, rendkívül eredeti karaktereket alakított.
Most sincs ez másképp, és a szintén nehéz körülmények között felnőtt Sy ismét átütően közvetíti a reményt és mutatja meg azt, hogy a legnehezebb dolgokról sem lehet humor nélkül beszélni. Ha csak egy filmet nézünk meg még idén, mindenképp ez legyen az.