Úgy tudtuk, hogy Szabó Magda írói életműve teljesen ismert. Mindaddig, amíg a hagyatékőrzőnél elő nem bukkant a két kötetbe rendezett Csigaház című kisregény, ami azért is lepte meg a kiadót, mert keletkezésének időpontjában, 1944-ben Szabó Magda még lírikus korszakát élte.
Az irodalomtörténeti jelentőségű kötetet, amely újraértelmezi az életművet, a Jaffa Kiadó főszerkesztője, Jolsvai Júlia és Juhász Anna irodalmár mutatta be a sajtó képviselőinek a Hadik kávéházban, Budapesten.
Az írónő 1939-ben Bécsben játszódó kisregényének történetében a főszereplőt, Júliát megrázó élmény éri, amikor édesapja felségét, nevelőanyját rajtakapja, hogy megcsalja az apját.
A történetet bonyolítja, hogy a mostohaanya szeretője, Dorner András ügyvéd felé maga Júlia is gyengéd érzelmeket táplál, és az ügy kirobbanásáig abban a hitben élt, hogy a férfi miatta jár a házhoz.
Csakhamar egy szerelmi négyszög bontakozik ki Szabó Magdára jellemző lélektani fejtegetéssel, az írónő regényeit átható, ki nem beszélt problémák, egymás mellett elhaladó életek megoldatlan konfliktusaival.
A Csigaház a bécsi panzió neve, egyszersmind a menedék, a búvóhely metaforája, de utalhat a történetvezetés lassúságára is. A Csigaház azonban korántsem a béke szigete, gyanús idegenek állítanak be a szállóba, és a németek is egyre inkább érdeklődnek a panzióban megforduló személyek kiléte iránt.
Valószínű, hogy az írónő 1935 és 38 közötti bécsi tartózkodása ihlette a kisregényt, cselekményében Szabó Magda biztos kézzel szövi a politikai és a szerelmi szálat. Nem tudhatjuk, miért maradt dossziéban a munka, de annyi bizonyos, hogy az Anschluss után játszódó mű németellenes megnyilvánulásai miatt 1944-ben aligha talált volna kiadót a szerző.
Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője arról beszélt, Szabó Magda úgy gondolhatta, hogy halála után felfedezik a munkát. „Amit az írónő nem szánt az utókornak, azokat rendre megsemmisítette.
Egy dossziéban találtunk rá a két kötetbe rendezett kéziratra. A mű kimunkáltsága arra vall, hogy lehetett már előzménye a regénynek. A történetet olvasva tanúi lehetünk, hogyan talált saját prózaírói hangjára Szabó Magda” – fogalmazott a főszerkesztő.
Idén ez a negyedik, a Jaffa Kiadó gondozásában megjelent kötet, Szabó Magda tavalyi centenáriumára több, addig nem publikált írás látott napvilágot, köztük az ötvenes években született napló, amelyet magának és Szobotka Tibornak írt közös élményeik dokumentálására, Nyusziék címmel.
Karácsonyra egy fotóalbumot, illetve Szabó Magda újabban előkerült szakácskönyvét is ki fogják adni.
