Múlt év tavaszán mondott le a Játékszín igazgatói posztjáról Németh Kristóf színművész, akinek a nevéhez fűződik a teátrum magánszínházzá formálása, és a mai napig társtulajdonosa az intézménynek. – Sikertörténetként értékelem a közös munkánk négy évét, messze jobban teljesített a Játékszín, mint ameddig állami színházként működött, pedig eleinte rajtam kívül szinte senki nem hitt a történetben. Kényszerhelyzet szülte a létrejöttét, a Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín finanszírozásának megszűnésével jött a gondolat, hogy csináljunk egy magánszínházat.
Tavalyra azonban úgy alakult a helyzet, hogy teret hagyva egyik üzlettársam ambícióinak, felálltam az igazgatói székből – összegezte ezt az időszakot a színművész. Mint mondta, a következő naptól az volt a célja, hogy egy teljesen új teátrumot hozzon létre, immár egyedüli tulajdonosként.
Az alapító igazgató fontosnak tartja, hogy szórakoztató előadások jöjjenek létre
– Abban egészen biztos voltam, hogy nem visszafelé, hanem előre szeretnék lépni. Az volt az alapvetés, hogy a színházam ősbemutatókat hozzon el, hazai és nemzeti berkekben soha nem látott darabokkal és filmadaptációkkal mutatkozzunk be a kultikus helyszínen.
Az Uránia ugyanis eredetileg orfeumnak, színháznak épült 120 évvel ezelőtt. Az is cél, hogy ez nemzetközi családi színház legyen, és idővel szinkronizálás, feliratozás segítségével a nyelvi akadályokat áthidalva működjék. Már most jelnyelvi tolmácsokkal is együtt dolgozunk, és számomra nagyon érdekes látni, hogy amint egy új nyelvet elkezdünk beszélni, egyből egy vadonatúj közönségréteg is megjelenik – avatott be a készülődésbe a színházcsináló.
Sokáig megoldatlan dilemma volt a székhelyük megtalálása: először ugyan budai épületben gondolkodtak a szervezők, idővel az egykori Szikra mozi műemlék épülete tűnt a legkedvezőbbnek, azonban pechükre ez egy másik befektető tulajdonába került. Talán az Ódry Színpad és a Színművészeti Egyetem közelsége miatt tűnt túlzottan kézenfekvőnek, ezért aztán nem is jutott sokáig eszükbe az Uránia Nemzeti Filmszínház, ahol egykor Blaha Lujza és
Fedák Sári is fellépett, és mint Németh Kristóf elmondta, noha az épület sok kárt szenvedett, színpada teljesen épen élte túl a több mint száz évet. A színházalapító elmondása szerint a mozi vezetésével előremutató tárgyalás kezdődött el, és sikerült olyan megállapodásra jutniuk, amely mind a két félnek nyerő helyzetet teremt.
A Színházak éjszakáján több mindennel, köztük a Mesterek és tanítványok sorozatukkal is bemutatkoztak már a nézőknek. Az első ősbemutatójuk kapcsolódik ahhoz a koncepcióhoz, amely a filmes forgatókönyvek színházi adaptációját vagy valamiképp a mozgóképhez köthető darabokat hoz el a nézőknek.
Holnap este lesz A forgatókönyv díszbemutatója. Ron Hutchinson darabja 1939 Hollywoodjába repít vissza. Az Elfújta a szél című film keletkezése körül forog a történet: azt mutatja be, hogy egy bezárt produceri irodában mi zajlott abban az egy hétben, ami a világ filmgyártásának egyik sikertörténetét hozta el. Mint ismert, a film tíz Oscar-díjat nyert el, a jegybevételek tekintetében egyedül a Csillagok háborúja közelítette meg az Elfújta a szél kasszasikerét.
A történet szerint a korábban kirúgott forgatókönyvíró helyett egy újonnan felvett szerzőnek úgy kell megírnia a forgatókönyvet, hogy nem olvasta a regényt, ezért aztán a producer és a filmrendező jelenetről jelenetre előadja neki a cselekményt. Szerednyei Béla, Csonka András, Magyar Attila, Pleskó Szimonetta alakítása, Szente Vajk rendezése garantált szórakozást jelent majd az ősbemutató nézőinek.
A színházvezető vallja, hogy színháza mindenekelőtt szórakoztatni, kikapcsolni szeretné a nézőt, de ez nem jelenti azt, hogy mélyebbre ható kortárs drámák nem kerülnek majd be a repertoárba. A későbbi szerzőkről még nem beszélt, azt azonban elárulta, határon túli, erdélyi drámaírók műveiben is gondolkodik.
